Lefoglaltam a La Lopezza olasz éttermet a szomszédos városban, ugyanoda, ahová Sylviát vittem azon az éjszakán, amikor először szeretkeztünk. Nem hittem volna, hogy felismernek, de mi van, ha igen? Zuhanyozás után felöltöztem, és a társalgójában vártam, a könyvespolcon lévő könyveket lapozgatva. Nina alig hét után jelent meg. Egyszerű szürke selyemruhába volt öltözve, fekete övvel. A haja laza volt, szürke harisnyát és cipőt viselt. Odafigyelt a sminkjére, és nagyon jól nézett ki. – Azt hiszem, én is irigykedhetek az étteremre! – Nina elpirult, és őszinte örömmel elmosolyodott. – Egész héten erre vártam. Azt akartam, hogy Nina jól érezze magát. Nem teljesen…
Az egyetem első évének befejezése után kénytelen voltam kiköltözni az egyetemi szállásról, és a közeli városban szállást kellett találnom. Nagyon lelkes voltam, és eltöltöttem egy kis időt a helyi újságok és az ingatlanügynökök ablakainak átkutatásával. Bőven volt ott szállás; a probléma az volt, hogy a havi bérleti díj minden másért, mint egy kutyaól, meghaladta a szűkös költségvetésemet. Édesanyám, aki védelmében hozzáteszem, hogy a felsőoktatásomat finanszírozta, ésszerűen érvelt azzal, hogy ingyen elmehetek a nagymamámhoz, aki vidéken lakott körülbelül öt mérföldre az egyetemi kampusztól. Mondanom sem kell, hogy nem szerettem ezt az ötletet. Ráadásul pár éve nem láttam az öreglányt. Ennek ellenére…
Együtt szálltunk be a liftbe. Mosolyog. Visszamosolygok. Kisöprök egy tincset a szememből. A fülem mögé simítom. Mellém állt. Az ajtó bezáródik. Kedvesen néz rám. Késő van. Vajon odakint besötétedett már? Közelebb lépett. Felsóhajtok. Lehajtom a fejem. A cipőm orrát kezdem el bámulni. Hozzám ért. Megremegek. Már rég otthon kellene lennem. Lépteit hallom. Nem nézek rá. Elfelejtettem valamit. A felvonó hirtelen megáll. Ő volt az. Ő állította meg. Ránézek. Visszanéz rám. Mosolyog. Nem mosolygok vissza. Elharapom az ajkaimat. Tudom, mit akar. És azt is tudom, hogy meg fogja kapni. Felém tart. Melegem van. Megállt közvetlen előttem. Felnézek rá. Milyen pici vagyok…
Egy nyári napon vonattal utaztam Budapestre. A fülkében egy idősebb férfival utaztam, amikor Nyíregyháza után egy csoport maszorettes lány szállt fel a vonatra. Versenyre igyekeztek. Fellépő ruhában (rövid szoknya, test színű harisnya, és fellépő bugyi-francia bugyi), ki sminkelve, feltűzött hajjal. Egy lánynak már nem jutott hely a szomszédos fülkében, így hozzánk kérezkedett be. – Jó napot kívánok, szabad itt egy hely? – kérdezte. – Persze – szólt az idős úriember A lány 165 cm magas, karcsú alkat, közepes mellekkel. Beljebb lépve, a csomagtartóra próbálta feltenni utazó táskáját, lábbújhegyre állt, így szépen be lehett látni a szoknya alá. Nagyon izgató látvány…
Az egész éjszakát végig sírtam. Reggel azt hittem, hogy sikerülhet letörölnöm minden könnycseppet az arcomról és a zsepi halmot is kidobhatom a kukába, de végül az ágyban maradtam és sírtam Sziszi után. Egyre csak a mozdulat van a fejemben, ahogy hátradobja dús, szőke hajának szálait és telt ajkaival rám mosolyog, majd gyönyörű, kék szemeivel az én barnáimba néz és gyengéden megcsókol. Még mindig éreztem érintését, illatát, leheletét. Hiányzott D-s mellei masszírozása és bimbóinak szopása; borotvált puncijának ízlelése. Anya napközben hozta nekem a reggelit, ebédet és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy ismét éjszaka van. Anya megint kopogtatott az ajtómon, majd…
A szingli létnek, a kétségtelenül kényelmes életmódot nyújtó előnyei mellett azért sok hátrányát is megtapasztaltam. Az egyik ilyen, hogy magyarázkodni kell azért, miért veszek ki egy hotelben egyágyas szobát, például szilveszterkor – miért nem jövök valakivel vagy miért nem maradok otthon. Ahhoz fiatalnak éreztem magam, hogy egyedül magamban gubbasztva várjam az újévet, ahhoz viszont sajnos kissé már idős voltam, hogy a válásom után olyan könnyen találjak társaságot, akik velem együtt jönnének egy szállodába szilveszterezni. A barátnőim vagy párkapcsolatban, sőt sokan már családban éltek, érthető, ha nem velem akarták tölteni ezt a fontos ünnepet. Sokáig úgy tűnt, egy hozzám hasonlóan éppen…
Még főiskolán történt meg velem az eset. Levelezős voltam, ezért csak havonta egy hetet kellett suliba járnunk. Mivel nem laktam túl messze a várostól, ahol a suli volt, ezért minden nap vonattal jártam suliba. Egyszer aztán hosszú naposok voltunk, és láttam, hogy nem fogom elérni a vonatot, ezért aztán szünetekben szállás után keresgéltem az Interneten. Ott találtam rá egy címre. Nem is volt messze, de volt egy kis bökkenő. Nem volt nálam készpénz. A számlámon persze volt, de a közelemben nem volt atm. Lesz ami lesz alapon felhívtam a szállást. Egy kedves női hang szólt bele. Bemutatkoztam, elmondtam, hogy mi…
Beindult a tanév, és én már több hete nem láttam a barátnőmet. Kíváncsi voltam, mi lehet vele, aztán egyszer hazafelé a gimiből megcéloztam a lakásukat. Becsöngettem hozzá. Kis motoszkálás után az öccse nyitott ajtót. – Szia! – köszöntem. – Helló! – Eni itthon van? – kérdeztem feleslegesen, mert már kidugta a fejét a szobájából. – Szia Márti! – üdvözölt. – Itt várjak, vagy bemehetek végre? – kérdeztem epésen Istvántól, aki szinte elállta az ajtót. – Persze, gyere csak – hallottam Enikő hangját. – Rosszkor jöttem? – kérdeztem, és közben beljebb nyomultam. – Ne hülyéskedj, csak éppen olvastunk – próbált megnyugtatni…
Ezt a történetet valós esemény alapján írtam meg, ám természetesen egy-két helyen megszaladt a fantáziám. Az események helyszíne egy észak-kelet magyarországi zenei fesztivál. A fesztivál nevét ugyan nem írom le, csak annyit mondok róla, hogy „Thermal rock’n’roll”, azoknak, akik jártasak a fesztiválok világában ennyi elég is! Már két napja tobzódtam a termál, a rock, valamint a csapolt sör fékevesztett világában. A haverok már rég kidőltek én pedig hajnal három óra felé halál fáradtan süllyedtem el a forró vizes medencében az utolsó korsó sörömmel. Hátrahajtottam a fejem, becsuktam a szemem, lassan szívtam magamba a termálvíz jellegzetes illatát és hallgattam a hajnali…
Véleményem szerint, egy férfi, akkor igazán jó házasember, ha már kitombolta magát megismerte a gyönyört, megtelt házasság előtti erotikus élményekkel. És rádöbben, hogy a házassághoz több, kell mint egy csupán gyönyörű feleség. Rá kell jönnie arra, hogy test, a női test szépsége csak pillanatnyi előny, ennél tovább kell menni, tovább a lélek rejtelmeibe. Rá kell jönnie arra az egyszerű mégis egyetemes igazságra, hogy adnia kell ahhoz, hogy kaphasson. Egyszóval kell éld az életed, hogy igazán tudd értékelni, azt a nőt, akibe szerelmes vagy, s azon túl tiszteled, imádod szereted, vele és mellette forognak a napjaid, gondolataid, megosztod vele problémáid, sikereid,…
Tavaly nyáron, egy családi összejövetelre voltam hivatalos, az unokaöcsém születésnapjára. 18 éves lett a srác, ez mérföldkõ egy ember életében, a buli is ennek megfelelõ volumenû volt. A család egyik közeli barátjának krimóját bérelték ki az estére, tekepályával, korlátlan fogyasztással stb. Sajnálatos módon a menyasszonyom vidéki elfoglaltsága miatt nem tarthatott velem, de teljes bizalmat élvezve egyedül is jól éreztem magam. A sokadik pohár ital után egyre fogyott a drága rokonok gátlása, és persze a 18. szülinap témájából hamar a szexrõl kezdõdött az eszmecsere. Persze, a ma 18 évesek profibbnak mondhatók, mint a szüleik együttvéve, talán ezért is külön asztalnál gyülekeztünk,…
Kedd hajnal van. Holnapra beadandót kell írnom az egyetem leggonoszabb banyájának. Közölte, hogy a 38 tanulóból kiválaszt 10-et akinek leosztályozza a munkáját, a többié pedig egyes. Na szép. Csodálatos egyetemi évek… Mikor ide kerültem azzal kecsegtetett, hogy megtalálom az életem értelmét és hogy itt önmagam lehetek. Egy nagy szart! Ha felvételizel felsőoktatásba, jól gondold meg. Ha van egy működő párkapcsolatod és úgy jössz egyetemre, akkor készülj fel arra, hogy nem sokáig lesz. Bocsi. Statisztika. Ha szingliként jössz, akkor viszont készülj arra, hogy legalább egyszer elkapsz egy nemi betegséget és 2x-3x gombát vagy herpeszt. Eddig nekem talán szerencsém volt, hogy semmilyen…
A szokásos, hétvégi traccspartinak indult az az este is: Sziszka már a harmadik Triple Sec-et dobta be, aminek Niki egyáltalán nem örült – ismerte már annyira, hogy tudja, milyen lesz az italtól… A szőke tünemény kényszeredett mosollyal túrt a hajába, majd égkék szemeit sokatmondóan a becsípett lányra emelte: – Sziszka, nem kérsz valamit enni? – Hülye vagy? – kiáltotta kacagva a másik – Tudod, hogy fogyókúrán vagyok! – Ha így folytatod, hányni fogsz – tette hozzá méltatlankodva Kriszta is. Ő is részeg volt, de valahogy mindig meg tudta őrizni a józanságát. – Legalább kiadom a reggelim! Ez is csak használ…
Csongor vagyok, amikor ez a történet megtörtént 22 éves voltam. Gárdonyban élek itt játszódik ez a ttörténet is. Én titokban gyakran jártam le a gárdonyi nudista strandra, ezt senkinek sem mondam el. Történt egyszer hogy egy jó barátomat Alexet el akartam hívni magammal, de ő nagyon nem akart eleinte jönni. Aztán egyszer beadta a derekát. Úgygondoltuk hogy szerda délelőtt megyünk megyünk le mert akkor nincsenek olyan sokan. Elérkezett a szerda délelőtt nálam nem volt otthon senki ezért odahívtam Alexet hogy onnan induljunk. Amíg ő ide ért én levetkőztem meztelenre hogy így várjam őt. Amikor megérkezett kicsit meglepődött de ezzel én…
Már szinte fájt, ahogy a nadrág szorította az ágyékát. Még előző nap, az emeleti előadóban teljesen véletlenül kihallgatta két évfolyamtársnője beszélgetését. Tulajdonképpen az egész beszélgetés számára lényegtelen női csevely volt, ám arra felkapta a fejét, amikor a szőke, amúgy átlagos külsejű megjegyezte, hogy ő most próbát tart. Látta az egyik tv csatorna műsorvezetőjét pucéran, aki azt mondta, nem hord fehérneműt. A próba lényege, kipróbálja egy hónapon keresztül milyen, ha az ember lányán nincs alsó. Már késő délután volt, bolond meleg (sose tudták a könyvtár olvasótermében beállítani a fűtést vagy vacogás vagy, izzasztó meleg), lassan fogyott az olvasóközönség, a szemben levő…