Felriadok… Az álom és ébrenlét határán megpróbálom kideríteni ébredésem okát. Hirtelen óriási villámlás világítja meg a kis szobám, majd nem sokára hatalmas dörrenés rázza meg az éjszakát. Esik… Vihar van. Ezért ébredtem fel. A fülledtség második bőrként tapad rám. Kissé kábultan az álomtól próbálom rendbe szedni a gondolataimat és visszaemlékezni az elalvásom előtt történtekre. Már emlékszem… Itt voltál! Végre! Velem! Nálam! Beteljesült, amire oly rég vártunk. Már érzem karod a fejem alatt, kezed a mellem alatt pihen. Óvatosan mozdítom a fejem. A hajnali derengésben és az ismétlődő villámfénynél nézlek. Gyönyörködöm. Benned. Nézem, ahogy alszol. Így alvás közben sokkal fiúsabb vagy,…
Levelet írok neked, mert meg akarom mondani, hogy megint rád gondoltam ma hajnalban, amikor felébredtem ugyanúgy, ahogy tegnap is és tegnapelőtt is. Ilyenkor újra végiggondolom, átélem azokat a perceket, amelyeket veled töltöttem átöleltelek, vagy megcsókoltalak. Persze erre azt mondod, hogy hülyeség, nekem mégis sokszor a nap legszebb része visszaidézni a gyönyörű szép melleid formáját a bőröd illatát. (Bár múltkor azt mondtad, hogy nincs is ilyen, legfeljebb izzadság – szerintem a kettő között van átmenet -) Érdekes, hogy mennyire belémvésődtek ezek a pillanatok ! Tisztán érzem a lélegzésed ütemét, ahogy magadhoz szorítottad a fejem, s ahogy a nyelvem alatt élettel teli…
Egy kis apartmanban szállunk meg a tenger mellett, de nem sok időt töltünk a házban. Egy este hazafelé menet a tengerparton, zenét hallunk a házak felől. Lassú, ritmusos rumbát. A holdvilágnál elkezdünk táncolni a homokban mezítláb. Ölelkezve, forogva táncolunk, teljesen átadva magunkat a zenének. Mikor háttal magamhoz ölellek, te hátra fordulsz, lehajolok és megcsókollak. Lassan megfordulsz egész testeddel, és csókolózunk. Csak a zenét halljuk, és csak egymást érezzük. Lerogyunk a puha homokra, és csókolózva lesimogatjuk egymásról a ruhákat. Ajkunk egy pillanatra sem válik el a másikétól, és forgolódunk a homokban, egyre közelebb a vízhez. A hullámok már testünk nyaldossák, és…
Volt a nővéremnek egy barátnője Gizella aki mutatós szép lány volt és ugyancsak forgolódtak utána a fejek. Gizellenek neveztem magamban mert a Gizi név nem tetszett és amikor ezt közöltem vele, neki is nagyon tetszett és attól fogva mintha más szemmel nézett volna rám. Néhány évvel idősebb volt ő is nálam, de ezt nem éreztette velem soha. Mindíg kedves és közvetlen volt velem és jó haverságban voltunk ami nagyon imponált nekem. Sokszor volt nálunk és ha jó idő volt, akkor rendszerint kifeküdtünk a kertbe napozni. Egyik ilyen alkalommal is kint heverésztünk, szólt a rádió és Gizelle megkért hogy kenjem be…
A bokáján köröztem a hüvelykujjammal. A testét néztem, a gyönyörűt. Mind az összes dombokat, hajlatokat, völgyeket. Sóvárogtam rá, persze, hogy bejárjam őket, de tudtam, hogy nincs még itt az ideje. Soha nem okozott gondot az önmegtartóztatás. Szükséges is volt, hogy semmiképpen se az – amúgy bennem élő – vadállatot lássák, ha rám pillantanak. A kialakult taktika szerint mindig megvártam a fölkínálkozást. Hogy aztán ez nyílt-e és szégyentelen, vagy szemérmes, ráutaló – az engem már nem érdekelt. Legjobban a kettő sajátos keveréke tudta fölkorbácsolni a vágyaimat. A hüvelykujjammal hosszan köröztem a bokáján, vártam, hogy magához térjen. Hogy valami módon fölvegye velem…
Keszthelyen nyaraltunk a nagyi házában, együtt az egész család. Péter, a bátyám elég nagy volt már, így egyre ritkábban tudták rávenni a szüleim, hogy velünk tartson. Most is hamar elege lett, aztán egy nap eszébe jutott, hogy meglátogatja veszprémi barátját. – És én itt maradjak egyedül? – kérdeztem elszontyolodva. – Hogyhogy egyedül? És anyuék? – Persze, de Kláriék sincsenek idehaza a szomszédból, rettenetesen fogom unni magam. – Csak két napról van szó … De ha akarod, velem jöhetsz. Elvigyorodtam, de korai volt. – Egy feltétellel! Ne égess le azzal, hogy örökké törvénytelenül vihogsz, és a szád elé kapod a kezed.…
Két nő áll az ajtó előtt, az egyik ruhája kigombolva, mellei kilátszanak. A másik mögötte áll és a nyakát csókolgatja. Kriszta miközben Niki nyakát csókolgatja kezével finoman masszírozza Niki melleit. A két nő kéz a kézben vonul be a szobába. Niki leveszi virágmintás lenge öltözetét, csak sokat sejtető fekete tanga marad rajta. Kriszta eközben teljesen levetkőzött. Niki lefekszik az ágyra, és a hátára fordul. Kriszta finoman csókolgatja Niki combját és közben lágy mozdulatokkal kezdi levenni Niki tangáját. Mihelyt lekerül a tanga Niki széttárja lábait. Kriszta keze lassan, majd egyre határozottabban kezdi simogatni Niki belső combját. Niki eközben melleivel játszik. Simogatja,…
Úgy alakult, hogy előbb érkeztem haza a szokásosnál. Nem tervezve előre semmit, mégis ösztönösen az utolsó métereket leállított motorral gurulva tettem meg, lopakodó üzemmódban beállva az udvarba. A szomszéd család verandán sziesztázó nyugdíjas felnőttei csodálkozva néztek rám, egyrészt mert megszokták, hogy hétköznap 2-3 órával később érek haza, másrészt meg azért is, mert nem értették, hogy vasalt nadrágban és ingben miért a cipőmet levetve, osonva közelítem meg a bejárati ajtót. De aztán, az ajkam elé tett mutatóujjammal csendre intve őket, csak megértően mosolyogva integettek. Az ajtó halkan nyílt, a kulcs meg sem zörrent a zárban. Nem is szólítottalak, hisz, ha már…
Már másfél órája tombol a vihar – gondolta Balázs és belekortyolt a teájába. Nem tetszett neki ez az ítéletidő, mert két hétig a trópusi szigetek adta meleget élvezhette. Búskomoran nézett ki a konyhája ablakán, hiszen mindenkit elszomorít a szürke kabátba öltözött főváros látványa ilyenkor. Elmélkedését, egy éles sípszó szakította félbe, melyre egy egyszerű káromkodás volt a válasz, hogy persze megint elfelejtette kicseréltetni a csengőt. Előkereste a kulcsát és indult ajtót nyitni. Meglepetésére Lili állt az ajtóban, a szomszédja. Ismerte a lányt. Néha együtt néztek filmet, vagy együtt oldották meg a háztartási gondokat, de több sose volt köztük egyszerű szomszéd-szomszéd viszonynál.…
Úgy látom, a mai este is olyan lesz, mint sok másik. Én leülök a kanapé egyik végébe, kedvesem hanyatt fekve ölembe teszi lábfejét, hogy krémezzem-masszírozzam meg a talpát. Aztán beszunnyad az erősen hanyagolható műsoron, és külön-külön bejutunk az ágyba, aludni. Pedig már több, mint egy hete nem szeretkeztünk! Legutóbb nagyon élveztem, ahogy hasra feküdt az ágyon és én a hátát simogattam merev farkammal, aztán a nyakát, finoman oldalt az arcát, és ő megnyalogatott. Aztán lefelé indultam, megemelte popsiját, és becsusszantam nedves puncijába… Most is látom, már félig csukva a szeme. De akkor miért ezt a rövid fürdőköpenyét vette fel? Ez…
Álmodtam. Azt hiszem olyan álom volt, amelyből az ember zihálva szokott ébredni.Karom teljesen elzsibbadt, mintha ezer izgága hangya szaladgálna benne szüntelenül, miközben idegeimbe csípnek apró kis lábaikkal. Mozdultam, de újabb fájó tűszúrás minden izmomba. Lassan nyitottam ki a szemem, mintha félnék a látványtól, pedig tudtam hol vagyok. A bútorok ismerős körvonalai úgy vettek körül mint megannyi fából ácsolt védelmező testőr árnyéka. Hunyorogtam is azt hiszem, pedig teljes, szinte tapintható sötétség volt a szobába. Ahogy karomban újult erővel kezdett zubogni a vér, óvatosan megemeltem és oldalra nyúltam. Egy mellkasra simult tenyerem, melynek ütemes emelkedéséből következtettem a mellettem békésen pihenő kedvesem az…
– Megmosod a hátam? – kérdezte a feleségem, olyan ártatlan arcot vágva hozzá, amit csak egy nő tud produkálni akkor, ha hátsó szándékkal akar megszerezni valamit. Egyszerű mondat, az biztos. A megmosod a hátam; tökéletesen közhelyesen hangzik, nem hordoz magában ajánlatot, mégis bármi kisülhet belőle. Tudtam, hogy ezt ő is így gondolja, és ez várhatóan nekem is jó lesz. Szóval, ez az egyszerű mondat már önmagában is a közelgő öröm és boldogság képét hordozza lelki szemeim előtt. Meginvitáltam őt egy közös zuhanyozásra. Szeretem a feleségem. Nekem tényleg ő a legszebb, bármit is tart magáról, vagy a változó testéről. A vetkőzésben…
Nyolc éve vagyunk házasok. Feleségem Réka, egy csodálatos nő. 164 magas, 56 kg. Karcsúnak mondható, gyönyörű fenékkel, két apró, de csodálatos mellel, barna hajjal. 21 éves volt, mikor feleségül vettem. Engem Sándornak hívnak,174 cm magas vagyok, és 75 kg. Szóval nem vagyok se kövér, se sovány. Egy tanárképző főiskolát végeztem el, de valójában csak nagyon rövid ideig tanítottam. Amikor házasságot kötöttünk, én 26 éves voltam. Ekkor már 11 hónapja jártunk. Csodálatos 1 év után született meg kislányunk a kis Réka. Valójában ekkor kezdődtek a problémáink. Kisréka nagyon sok figyelmet igényelt, azt hiszem mindkettőnktől, de természetesen elsősorban Rékától. Eleinte tudomásul is…
Én egyszer el akartam kényeztetni a partneremet, és mondtam neki, hogy csukja be a szemét, és elkezdtem neki szexi hangon mesélni, hogy ő ül az irodában a számitógép előtt. Egyszer csak kinyilik az ajtó, ő felnéz, és én ott állok kifestve, fekete napszemüvegben, állig begombolkozva egy fényes fekete bőrkabátban, fekete harisnyában, tüsarkú cipőben. Lassan becsukom magam mögött az ajtót, közben egész idő alatt felé fordulok. Ő meglepetten néz fel, és kellemetlen neki az egész, de egyben nagyon izgató is, mert ugye akármikor beléphetne valaki. Én bezárom magam mögött az ajtót, zsebembe teszem a kulcsot, és elindulok felé, közben lassan leveszem…
Tegnap figyeltem fel rá. Csak úgy, véletlenül néztem ki az ablakon, bámultam a tavaszi napsütésben újjá éledő aszfaltdszungelt, amikor feltűnt a szemközti ablakban egy meztelen női test. A függönyök elhúzva, két ruganyos mell a szokásos módon ringott, miközben tulajdonosa fel, s alá járkált a helyiségben. A nő tett-vett, rendet rakhatott, mert kezében gyűrött ruhadarabokkal mászkált ide-oda. Odaragadtam az ablak elé, nem mindennap lát az ember pucér szomszédokat. Kíváncsian figyeltem, mi következik. Semmi. Néha kiment a szobából, majd visszatért, tovább pakolgatott. Aztán egy porszívót húzott maga után a szobába, mintha valami kutya lenne és takarítani kezdett. A szemem automatikusan az…