Térdepelve, a hajam markolva mozgatja a fejem a saját ütemére. Öklendezésig lenyomva a kemény vesszőt, hogy a makkja a szájpadlásom lágy részébe nyomódik. Mikor kihúzza a számból rajta van a meleg nyálam, ami a szám és fallosz végén nyúlva, csöpögve mutatja, hogy milyen élvezet ezt szopni. Majd levegőt veszek és kezdődik előröl amíg a könnyem és a nyálam egybe folyik az arcomon. Olyan puha, kívánatos lett a szám, duzzadt a mellem és ömlik a puncimból a nedv, a csiklóm simogatom a szabad kezemmel, mert csitítani kell. És újra és újra rátapasztom a szám a remegő falloszra, érezni akarom azt a…
Szörföztem egy éjszaka. Az interneten. Mostanában nem tudok aludni, meleg van, én mégis fázom, egyedül, de mégis sokan körülöttem. Szóval nem találom a helyem. Keresek, kutatok az interneten. Sokan megkérdezték már, kit mit keresel? Mit tudjon, miben feleljen meg? Úgy gondoltam, hogy ha rátalálok akkor fogom tudni, mit és kit keresek. Addig csak egy megfoghatatlan ködfoszlány, érzések sokasága kering bennem. Olyan vagyok, mint a nagynéném pici lány korában. Mindig valami kellett neki, de nem tudta megnevezni mire gondol. Én most pont így vagyok. Valami és valaki, vagy valaki és valami kell nekem. Már hajnal van, fél kettő körül jár az…
Várlak a kávéházunk különtermében, este hétkor! – olvasom az sms-t. Ki küldte? Ismeretlen a telefonszám, de csakis Ő lehetett, csak nekünk van közös kávéházunk. Hazajött? Három hónapja nem láttam, nem jelentkezett…A szivem a torkomban dobogott. Nincs időm hazamenni átöltözni. Gyors elemzés, kávéházhoz megfelelő ruha van rajtam, fürdőszoba meg van a munkahelyen. friss, üde lehetek este. Nem tudtam dolgozni, a gondolataim az este körül forogtak. Annyira vágytam a társaságára, az érintésére, a felejthetetlen puha csókjaira. Végre egyedül vagyok, „túlórázok” – mondtam, azért maradok még kicsit. Beállok a zuhany alá, annyira vágyom rá, hogy csukott szemmel, lassan simogatva magam zuhanyzom. Mintha ő…
A napsugár betüremkedett a függöny egy pici résén és a nő homlokát, haját megvilágította. Az arca nyugodt volt, aludt még. Az apró szarkalábak a szeme körül kisimultak, szája mosolyra húzódott, homlokán a ráncok most csak halvány barázdákat rajzoltak. A napsugár makacsul tört magának utat a szoba homályában. A férfi arcát elérte a fénysugár és játszadozva, bolondozva csiklandozták a szemét. Hátat fordított, de még a tarkóján is érezte a fény játékát. Nagyot sóhajtott és visszafordult. Hunyorogva nézte az alvó nőt. Elmosolyodott. Emelte már a kezét, hogy megsimítsa az arcát, de félúton megakadt a mozdulat. Nem akarta felébreszteni. Óvatosan felkelt, és a…
A férfi megkívánta a nőt. Ahogy sétáltak és ránézett, csillogott a szeme, mesélt, de a férfi nem hallotta mit mond, csak a száját látta, a csókos, telt érzéki száját. Maga felé fordította és a szájával betapasztotta a szófolyamot. A nő hozzásimult és viszonozta, hosszan. A férfinek melege lett, a nap is melegen tűzött. Egy fához vezette a nőt, a kabátját kigombolta mindkettőjüknek, mert érezni akarta a testét, most azonnal. Folytatták a csókolózást, teljesen összefonódtak. Érezte a nő mellét, ahogy hozzányomódik, az illatát…ellepte az agyát a lila köd.. most akarta a nőt magáévá tenni. Benyúlt a blúz alá, a melltartóból kifejtette…
Késésben volt már és tudta, hogy a Nő nem fog örülni. Félt, hogy majd elküldi, de most kellett a szex. Pinát akart, szexet, vadat és keményet. A lépcsőházban volt már mikor felhívta. Hallotta az ismert hangot és megkönnyebbült, mert nem érzett haragot. Mikor belépett meglepődött, mert az ajtó mögött szokta várni és azonnal a nyakába ugrik. Most kiszólt a szobából, hogy zárja be az ajtót kulcsra. A kattanás után jött a parancs: -Öltözz le teljesen! – Mindent vegyél le! – Ne beszélj, csak tedd amit mondok! – Menj a fürdőszobába zuhanyozz le, de ne törülközz meg! – mint egy alvajáró…
Ahogy beléptek a szobába a nő azonnal levette a ruháit és lezuhanyozott. Megbeszélték, hogy ez más lesz, mint eddig. Utána a férfi ment a fürdőbe, a nő addig elhelyezkedett az ágyon. A hátára feküdt és kezét lábát széttette. Nem fogja megkötözni, mert a játék lényege a nő önfegyelme volt. Nem mozoghat, mozdulhat meg, csak ha a férfi kéri valamire. A férfi körbe járta a szobát, és elhúzta a függönyt a panoráma ablak elől. A szemben lévő ház csak pár méterre volt, be lehetett látni, de éppen ezt akarta. Meggyújtotta a gyertyákat, kint már sötétedni kezdett. Addig a nő semmit nem…
A kanapén ült, és nézte a szerelmeskedő párt. Félhomály volt és örült neki, mert zavarta a szituáció. A finom szatén köpenyét gyűrögette és nem tudta mit csináljon. Elveszettnek érezte magát és nagyon idegesítette, hogy a vágy egyre jobban feszíti, de hogy legyen, kivel? Nem kapott választ a kérdéseire. Valaki leült mellé, érezte az illatát, férfi. Ez egy kicsit megnyugtatta, oldalra fordította a fejét, de nem a párja volt. Egy meleg, barna szempárt látott. Nem zavarlak? Egyedül vagy? Nem zavarsz, de nem vagyok egyedül, a párommal jöttem, de nem látom, és nem tudom mit is kellene csinálnom, olyan elveszett vagyok…-tört ki…
Ma azzal a tudattal ébredtem, hogy valami izgalmas fog történni. Reggel 9-kor kinyomtam a telefonom ébresztőjét és energikusan kipattantam az ágyból. A fény lustán lopakodva kúszott be a sötétítő redői alatt, kinyitva az ablakot, elgyönyörködtem a lakásom ablakából látható lélegzetelállító tájban. A nap épp most kezdett kisütni, de még nem szárította fel a hajnal harmatcseppjeit, melyek millió könnycseppként ragyogtak. Enyhe szél fújdogált, széthordva a fákról leeső virágokat. Gyönyörű májusi nap volt. Tökéletesen tükrözte a lelkivilágomat. Azt hiszem órákig tudtam volna így álmodozni, de készülődnöm kellett. Röpke egy óra múlva találkozom a kedvenc tanárommal, hogy beszámoljak neki mennyit haladtam a licensz…
Óriàsi izgalommal töltött el amikor bekerültem a középiskolába. Másik város, egy új fejezet. A kollégiumi élet szokatlan volt de tetszett, viszont az elsô igazán jelentôs emlékem a csacsiavatóról van. Mi elsôsök muris ruhákban parádéztunk és hajtottuk végre a hülyébbnél hülyébb feladatokat. Egy lengôs boxeralsó és egy trikó volt rajtam. Sokat edzettem akkoriban így elég látványos voltam. Az avató után nagy buli lett és ott kezdôdött számomra az igazi beavatás. A szobatársaimmal csak egyhelyben állva figyeltük a bulizó csajokat és dumáltunk a végrehajtott feladatokról, amikor néhány végzôs lépett oda hozzánk. – Hogy érzitek magatokat srácok? – kérdezte egy magas nyurga srác.…
A történet szigorúan csak a képzeletem szüleménye – és néhány megtörtént eseményé. Az álom kezdett egyre jobban eluralkodni rajtam, hála a több órás, fárasztó autóútnak. Egy szál köntösben ültem a tévé előtt és vártam a soromra, apa egy alsónadrágban tevékenykedett a konyhában, anya pedig éppen leöltözött. Bár lányként nem szoktam bambulni az anyám, nem tudtam elhaladni az alakja mellett: gyönyörű, nagy feneke volt, kellően vastag combokkal és a terhességtől enyhén megviselt, de lapos hassal, és telt mellekkel. Kitűnt a többi slampos anyuka közül mindig, és előszeretettel is hangsúlyozta csodás domborulatait szűk farmerokban, cicanadrágokban. – Nem baj, ha én megyek először?…
Krisztián és Móni, a harmincas éveik elején járó, gyermektelen házaspár. Krisztián több vállalkozásával biztosította anyagi jólétüket, amíg Móni a háztartás vezetése mellett Krisztián első vállalkozásainak egyikét, egy vendéglátóhelyet vezetett. Egészen fiatalon gabalyodtak egymásba, és a kapcsolatuk egy kisebb döccenőt kivéve boldog volt. A döccenő is inkább új lendületet és új irányt adott az akkor elszürkülődőben levő viszonyukhoz. Az ominózus döccenő egy modell alkatú fiú volt Móni egy barátnőjének lánybúcsúztatóján. Akkoriban Krisztián teljesen munkafüggővé vált, ritkább és igénytelenebbek lettek az együttlétek a hitvesi ágyban, és ennek következményeként – meg persze egy kis alkohol hatására – Móni mutatkozott a legbevállalósabbnak a bulin.…
Egy iskolai táborban voltunk, én már végzős gimnazistaként, Anita két évvel fiatalabb volt nálam, de már akkor is hihetetlenül izgató, érzéki kisugárzása volt. Korábban is próbáltam már közeledni hozzá, de egy kihagyott randevúval nagyon mélyen a lelkébe gázoltam, így érthetően volt némi feszültség közöttünk. Egyik nap kirándulni vittek minket, én meg valahogy a közelébe keveredtem, mögötte lépkedtem és ahogy elnéztem az alakját, ahogyan a fenekére simult a rövidnadrágja, ahogyan a lábaival lépdelt előttem, hát elég gyorsan meggyőződhettem róla, hogy nincs gond a férfiasságommal, nem kell aggódnom az impotencia réme miatt. Izzadni kezdtem, de nem a nyári hőségtől, sokkal inkább a…
– Kívánlak Szerelmem! Siess haza! – Megyek Édesem, de még ezt… – Hm… Egészen nedves a puncim, ki van éhezve Rád…- nyögtem bele a telefonba és közben a szabadon lévő kezemmel egyre jobban izgattam magam. – Ne csináld ezt, így hogyan dolgozzak?- tette fel a kérdést. – Nem tudom, talán nem is kellene dolgoznod. – Tudod, hogy muszáj, itt a hosszú hétvége és ezt még rendbe kell tenni. Kicsit csillapodtam, hiszen a gyerekek hangját is hallottam a másik szobából. – Rendben van, de siess mindenképpen. Délben viszi el anyukád a gyerekeket, jó lenne, ha te is beszélnél vele, meg a…
Korán sötétedő, pocsék január-végi hétfő délután volt, anyukámmal bámultuk a TV-t, mikor rám se nézve, váratlanul megkérdezte: – Mi akarsz lenni a farsangon? Egy pillanatra megakadtam, de hirtelen vakmerőséggel kimondtam, amit már egy, meg két évvel ezelőtt is szerettem volna mondani: – Dizőz! – De hát a dizőz csak lánynak való! – nézett rám hirtelen anyukám. – Tudom, de szeretnék dizőz lenni – mondtam most már eltökélten, és nyeltem egy nagyot. – És miféle dizőz? – Hát…, olyan énekesnő az 1920-as évekből… – Az nagyon csajos, mi több, nőies jelmez, hidd el… – vette elő anyukám a rábeszélő modorát. –…