Melinda egész nap ezt a pillanatot várta: végre haza ért. Hosszú műszakok vannak a háta mögött, de most egy kicsit megpihenhet. Az éjszaka minden perce az övé, nem kell kapkodnia, nem kell ébresztőt állítania. Kiélvezhet minden pillanatot,és ő ki is fogja. Egész nap bizsergett, és egy kellemes kielégülésen kívül semmi másra nem vágyik. Az ajtót gondosan bezárja maga mögött, útja rögtön a fürdőbe vezet. Alaposan megtisztítja magát, teljesen simává varázsolja minden porcikáját. Szórakozása helyszínéül ezúttal a nappalit választja. Előkészít mindent: a laptopot, a kamerát, vibrátort, zsebkendőt. Magára húz egy fekete, csipkés szegélyű selyem tangát és egy hozzá tartozó melltartót. Hosszú…
Niki vagyok, 17 éves. Van egy haverom, Ramón. Már egy ideje többet érzek iránta, mint barátság, de nem akarom ezzel elrontani a kapcsolatunk, ezért inkább hallgatok róla. Egy közös haverunknál házibuli van, ősök hiányában. Éjfél lesz 2 perc múlva. Ramónnal táncolunk a félhomályban, a többi ember között. Egyszer csak magához húz, mindkettőnk alsóteste összesimul, keze a derekamat karolja át, én pedig reflexből a nyakát ölelem. Lennél a barátnőm? – néz a szemeimbe Ramón.Totál ledöbbentem. Ha valamire, erre nem számítottam. Nem részeg; egész este vele voltam, egy whiskey-nél többet nem ivott. És most itt vagyunk, összeölelkezve, én elvesztem a smaragdzöld szemeiben,…
Unalmas hétvégének ígérkezett. A szüleim elutaztak a hétvégére, a nővérem pedig bulizni ment. Péntek este a kanapén ültem és tévéztem. Biztosan elaludtam, mert arra ébredtem, hogy hallottam nyílni a bejárati ajtót. Edina, a huszonegy éves nővérem hazaért. – Szia! -mondta nekem és elvonult a hálószobájába. Pillanatokkal később hangos puffanást hallottam. Úgy gondoltam, jobb, ha megyek és ránézek hogy nincs-e valami baja. Arccal lefelé feküdt az ágyán és nem volt magánál. Jobbnak láttam ha a hátára fordítom, hátha hányni fog. Ahogy megfordítottam alaposan végignéztem. Nem ő volt a legvonzóbb lány a környéken. Kicsit felszedett magára a sok ivástól és volt egy…
Meglepődtem, amikor az érdes perembe kapaszkodó ujjaimat egy lucskos nyelv futólag megnyalta. Megijedni nem volt időm, kiemelt a felrugaszkodás lendülete, és mielőtt a kerítés fölött erőlködve, csodálkozásba kezdhettem volna, egy ormótlan kutyafej vigyorgott a szemembe, és átlósan, az állam bal felétől kiindulva, homlokom jobb csücskéig, kedélyesen végignyalt. Visszahuppantam a talajra. Ki számít arra, hogy a domboldali ingatlan kerítésének külső oldala magasabb? Értelemszerűen ugyanez belülről talán vállig sem ér egy embernek, s ha ott található a házőrző eb lapos kulipintyója, amire az a vicces dög képes felmászni, onnan ijesztgetve a kíváncsian bekukucskálót, az egyenesen pimaszság. Emlékszem, hogy mesélte az állat gazdája…
Együtt szálltunk be a liftbe. Mosolyog. Visszamosolygok. Kisöprök egy tincset a szememből. A fülem mögé simítom. Mellém állt. Az ajtó bezáródik. Kedvesen néz rám. Késő van. Vajon odakint besötétedett már? Közelebb lépett. Felsóhajtok. Lehajtom a fejem. A cipőm orrát kezdem el bámulni. Hozzám ért. Megremegek. Már rég otthon kellene lennem. Lépteit hallom. Nem nézek rá. Elfelejtettem valamit. A felvonó hirtelen megáll. Ő volt az. Ő állította meg. Ránézek. Visszanéz rám. Mosolyog. Nem mosolygok vissza. Elharapom az ajkaimat. Tudom, mit akar. És azt is tudom, hogy meg fogja kapni. Felém tart. Melegem van. Megállt közvetlen előttem. Felnézek rá. Milyen pici vagyok…
Az egész éjszakát végig sírtam. Reggel azt hittem, hogy sikerülhet letörölnöm minden könnycseppet az arcomról és a zsepi halmot is kidobhatom a kukába, de végül az ágyban maradtam és sírtam Sziszi után. Egyre csak a mozdulat van a fejemben, ahogy hátradobja dús, szőke hajának szálait és telt ajkaival rám mosolyog, majd gyönyörű, kék szemeivel az én barnáimba néz és gyengéden megcsókol. Még mindig éreztem érintését, illatát, leheletét. Hiányzott D-s mellei masszírozása és bimbóinak szopása; borotvált puncijának ízlelése. Anya napközben hozta nekem a reggelit, ebédet és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy ismét éjszaka van. Anya megint kopogtatott az ajtómon, majd…
Kedd hajnal van. Holnapra beadandót kell írnom az egyetem leggonoszabb banyájának. Közölte, hogy a 38 tanulóból kiválaszt 10-et akinek leosztályozza a munkáját, a többié pedig egyes. Na szép. Csodálatos egyetemi évek… Mikor ide kerültem azzal kecsegtetett, hogy megtalálom az életem értelmét és hogy itt önmagam lehetek. Egy nagy szart! Ha felvételizel felsőoktatásba, jól gondold meg. Ha van egy működő párkapcsolatod és úgy jössz egyetemre, akkor készülj fel arra, hogy nem sokáig lesz. Bocsi. Statisztika. Ha szingliként jössz, akkor viszont készülj arra, hogy legalább egyszer elkapsz egy nemi betegséget és 2x-3x gombát vagy herpeszt. Eddig nekem talán szerencsém volt, hogy semmilyen…
Mindenki tudta, hogy leszbikus. Az egész iskola. Mégsem volt kiutálva annyira, mint amennyire az elvárható volt. Egyszer-kétszer beszólogattak neki, ha arról volt szó, de inkább békén hagyták őt. Voltak barátai, lány barátai, akik heterók voltak, és mégsem féltek attól, hogy a barátnőjük másképp érez irántuk az elvártnál. Osztálytársam volt, de nem hiszem, hogy váltottunk volna két szónál többet ezalatt a négy év alatt. Hogy miért is gondolok rá? Talán azért, mert a srác, akivel közel három éve együtt voltam, megcsalt, kihasznált és átvert. De inkább azért, mert a kapcsolatunk utolsó hónapjaiban már nem éreztem jól magam vele. Többre vágytam, de…
Itt van pár fontos dolog, amit nem árt tudni. Mind a ketten imádunk focizni, és a két legnagyobb rivális csapatnál játszunk, vagyis csak játszottunk. Egyik nap bejelentették anyuék, hogy elköltözünk, meg hogy az ottani csapathoz már fel is vettek, mert az edzőmmel elintézték. Nagyon meglepődtem, és nagyon szomorú voltam, mert ilyen jó csapat, mint ami itt volt, nem lesz még egy. Még csak ezután jött a nagy hír, a legnagyobb rivális csapatba vettek fel, de hát bekell ismernem jó csapat, de féltem mert tudtam nem fognak szívesen látni. Ennek ellenére a csapat majdnem minden tagjával jól kijöttünk, és befogadtak kivéve…
Régi barátom és országos komám volt Karcsi. Amikor beköltöztünk Árkodra, már az első osztályos beiratkozásnál találkoztunk. Tizenhét évig voltunk padtársak. Sokszor emlegettük, hogy (1990 előtt) az életfogytiglan is „csak” 20 év, de jó magaviselet esetén harmadolják. Karcsinak egy húga –Zsuzsi– és egy nővére –Kati– volt. Kati 8 évvel volt öregebb Karcsinál, Zsuzsa viszont kettővel fiatalabb. Barátomékhoz hatéves korunk óta rendszeresen jártam, Zsuzsira nem tekintettem nőként. Őt is barátnak tekintettem. Ági unokatestvéremmel (hat héttel fiatalabb nálam) négyesben mentünk mindenfele elemista korunk óta állandóan. Zsuzsit családja „huginak” hívta, mi is így szólítgattuk. Ahogy teltek az évek, úgy romlott el a lányokkal a…
A férfi már unta a mocskos estélyeket, a sok öltönyös balféket, hiénákat, és szerencsevadászokat. Utálta az efféle társasági összejöveteleket. Lassan felvette öltönyét, és udvariasan elköszönt a pezsgőző társaságtól, majd kilépett a villa főbejáratán. Intett a portásnak, aki taxit hívott számára, majd az is megérkezett. Csak Annára vágyott. Hazamenni és magához húzni, majd forrón szájoncsókolni. Elindult hát haza… A taxi megállt egy hatalmas, téglapilléres kertes ház előtt, és a férfi kiszállt. Becsengetett, halk zümmögés jelezte, hogy a kaput kinyitották. Gyönyörűen csillagos az égbolt…. Belép a hatalmas előszobába, és ott fogadja kis angol buldogja: – Vau, vau!- csahol boldogan. – Ejnye, te…
Szenvedélyesen ölelkeztünk Verával. Öleltük és simiztük egymás hátát, miközben hol egymás ajkát, hol egymás nyakát ízlelgettük. Csodás napot töltöttünk együtt, sétával a tóparton, hajókázással, most pedig visszavonultunk a szállásra romantikázni. Veronika a leggyönyörűbb lány a világon. Magas volt és vékony, de sportos. Vállig érő, fekete haj foglalta keretbe bájos, értelmet ( és gyakran pimaszságot ) sugárzó arcát. Dióbarna szemében tűz égett, hamvas barackbőre mindig megvadított. Kívántam az első találkozás óta. Ezen az estén fehér inget és barna, rövid farmert viselt. – Engedjük meg a vizet – javasolta mosolyogva. – Jó ötlet. Bementünk a fürdőbe és elkezdtem megengedni a vizet. Addig…
Hol is kezdjem életem legizgalmasabb kalandjának elmesélését? Talán ott, hogy másodéves koromban kidobtak pesti albérletemből. November elején ott álltam az utcán kezemben a ruhatáram bőröndje, és tanszereim táskája, enyhén szálingózó hóban a IX. kerület egyik szebb utcájában. Az életem egyik legnehezebb percét éltem át nem sokkal ez előtt, és az emléke még mindig fájt. Otthagyott a pasim, kidobtak az albiból, és a tanulmányaim sem sejtettek semmi jót, ami a jövőt illeti. Evett az önsajnálat, és a kétségbeesés. Nem tehettem mást, elindultam az egyetemre, az egyetlen helyre, amit valamilyen szinten még az otthonomnak tekintettem. Reggel nem volt órám, úgyhogy az utolsó…
A nő izgalmas, rajtafelejtem a szemem, és nem tudok kikerülni a hatása alól. Ha elkap a vágy, nem az arcot bámulom meg először, ó nem. Az nem érdekel ilyenkor. A többi testrészre fordítok nagy figyelmet. A lábbal és a cipővel szoktam kezdeni. Kivéve akkor, ha a kedves delikvens formás lábakon illeg-billeg és ezek a formás lábak esetleg egy szép harisnyásba vannak bújtatva. Hiába, no, lehet hogy maradinak hatok, de egyszerűen nem tudok napirendre térni a szép nylonba csomagolt lábacskák felett. És most nem érdekel, hogy a nők általában nem szeretik a harisnyát! Nem izgat, most csak a saját vágyam, azaz…
Balázs lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogy Niki pár másodpercig a kulcsa után kotorászik a retiküljében, és közben alig hitte el, hogy mindez vele történik meg. Több, mint másfél éve dolgoztak már ugyanannál a cégnél, és bár mindig is tetszett neki az alacsony, vörös hajú lány, pár mondatnál többet soha nem beszéltek. Egészen ma estig, amikor a karácsonyi bulin Niki már a második pohár bor után odalépett Balázshoz, és szemérmetlenül flörtölni kezdett vele. Ami ez után történt, kissé összemosódott Balázs előtt. Szó szót és ital italt követett, míg végül az est végén, a búcsúzkodásnál Niki úgy rántotta be maga mellé a taxiba a…