Egész nap nagyon izgatott volt. Nem is csoda, hisz ez volt élete első meghallgatása. Mint a legtöbb kisgyermek, ő is álmodozott arról, hogy egyszer híres színész lesz, de soha nem gondolta volna, hogy ez az álom valóra válik. Főleg azt nem, hogy ilyen hamar. Hisz még csak 20 éves! Hatalmas szerencse, hogy sok ismerőse van, ez sem sikerülhetett volna a kapcsolatok nélkül. Eddig is játszott különféle színjátszó körökben, de igazi színházi porondon még soha nem volt. Most viszont itt ül a színházi folyosón egy hatalmas ajtó előtt, és most csak ez a lényeg! De most már ideje lenne, ha kiszólnának.…
Nem szeretem a magyarázkodó előszót, de most szükségét érzem én is, hogy írjak egyet. A bevezető elég hosszú, de szerintem mindenképpen fontos, ezért kénytelen voltam a történetet két részre osztani. Remélem nem lesz zavaró. A megértést előre is köszönöm: Zora Utálom Pestet, mert elveszettnek érzem magam. Akkor is, ahogy leszálltam a vonatról és elindultam az aluljáró felé, szinte sodort magával a tömeg. Gépiesen mozogtunk együtt a metró felé, az arcok kifejezéstelenek, érzéketlenek voltak. A szerelvényben leültem, az utasok tekintetét kémleltem. Szürkeség, monotonitás. A többiek csak egymás lábát bámulták, volt, aki újságot olvasott, volt, aki csak bámul ki az ablakon. Nem…
Ez idő tájt három-négy hetente valamelyikünknél házi buli volt. Középiskolában ez eléggé megszokott, azt hiszem. Az társaságba egy nemrég bekerült lánnyal a legutóbbi buli óta leveleztünk. Időközben szakítottak a barátjával, és egyéb okokból kifolyólag hamarabb érkezett a helyszínre. Kajáztunk beszélgettünk, elvoltunk, aztán elkezdtek szállingózni az emberek. Fogyott az inni való, nőtt a hangulat, táncolgattunk, beszélgettünk. Valami okból kifolyólag kikeveredtünk az udvarra, ahol volt egy hintaágy. Leültünk egymás mellé aztán beszélgettünk. Egyszer csak közölte, hogy fázik. – Ülj a az ölembe, majd átkarollak, megmelengetlek. Átült az ölembe én átöleltem, elkezdtem simogatni a karját, a hátát közben beszélgettünk tovább. Következő „problémája” az…
Amióta műkörmöshöz járok és szoliba, kicsit megcsappant a zsé a malacperselyemben. De hát jár nekem ennyi kényeztetés és a kuncsaftok is meghálálják. Vadászok viszont másodmelóra. Böngésztem a neten az otthon végezhető melók közt. Azt előre borítékolták, hogy a borítékolás lószart sem ér, és átvágás az egész. kerestek ugyan táncoslányokat is, de bébiszitterre nem telne abból is még, meg rezsire is. Bár lehet a Lajossal egyezkedni a természetbeni törlesztést illetően, de a laptop után új autóra akarok tőle hitelt kérni. Jó kis uzsorás, mindent behajt rajtam, de hát élvezzük valahol mindketten… Amúgy imádok táncolni, és imádom, ahogy a tangám pántjába dugják…
Szóval szeretsz úszni… ez lesz a program, az uszoda előtt találkozunk. Sose gondoltad volna hogy ez is lehet egy első randi de mivel annyira hétköznapi a helyzet igazából nem is randiként tekintesz rá… csak egy program. Fura gyors ismerkedés az uszoda aulájában. A sok beszélgetés miatt hiába volt csak neten, bizonyos szempontból többet tudunk egymásról mint a legjobb barátunk, és mégis vadidegenként állunk ott. Tetszik neked ahogy végigmérlek a kis szoknyácskádban… talán át se gondoltad tudatosan de a legrövidebbet vetted fel. Rendben nyár van, de annyi nyári ruha van még. Elégedetten veszed tudomásul hogy egy pici édes mosoly indul el…
Rémülten nyakig merült a vízbe és a fal felé fordult. Mint a lándzsa, oly erővel állt belém a bizonyosság, hogy mindent elrontottam. Összekavartam a szokásos menetet és elriasztottam a vadat. Hebegve próbáltam kikászálódni a több mint kellemetlen helyzetből. – Ne haragudj – mondtam – azt hittem már, hogy belefulladtál. Lassan közeledtem, tenyeremet nyugtatólag magam előtt tartva. Ő a szűkös térbeli lehetőséghez képest bújt a falhoz. Kissé oldalazva közeledtem, közben duruzsoltam, mint a befűtött kályha: – Hidd el, nem akartam rosszat. Az van, amit te akarsz, csak meg akartam bizonyosodni… – leültem a kád peremére. – Meg akartam bizonyosodni, hogy nincs…
Reggel óta takarítok, arra készülve, hogy Viki ellátogat ma este hozzánk és itt is alszik. Nagyon izgatott vagyok, annyira, mint még soha. Már voltam a Dm-ben és beszereztem mindent, ami kellhet, már csak a biztonság érdekében is. A körútból nem hagyhattam ki a videotékát sem, ahonnan kivettem a kedvenc filmjeit. Azt akarom, hogy minden tökéletes legyen. Már alig várom a telefonját, hogy végzett és menjek ki elé a buszhoz. És igen, megcsörren a telefon, ő az. Negyed óra múlva a buszvégállomásra ér, úgyhogy jobb, ha sietek, ha el akarom érni. Alighogy megérkeztem a megállóba, beérkezett a várva várt busz, és…
Reszketek és égek. Fáj a simogató kéz. Fáj a hideg valami az arcomnak. Ordítanék: – hagyjatok! – de nincs hozzá hangom. Lázam van. Most amolyan nőiesen pofánrúgnám a háremet, ami körbevesz. Néhány töketlen, úgymond eunuch védelmedre kelne, de egyébként senkit nem érdekelne félökölnyi bánatod. Filling swords seem to be triggered by movement. Pillanatnyilag semmi olyan nincs az életemben, amit egy adagolókanál köptető ne oldana fel, olyan izével…slejmmel. Node munkára fel! – … kérem Róbert, ne tapizzon az asztal alatt, mikor felette is lehet! – pihegett az ügyeletes, vérvörös körmű nősárkány. Egyfejű. Róbert büszkén villantotta rá cserébe megmaradt szemfogát. Vámpírok büszke…
Attilával, szerelmemmel már másfél éve jártunk együtt. Nagyon szép szerelem volt, nem túlzok, ha azt mondom, máig is tart. Én már majdnem 19 ő pedig 20 volt. Sülve, főve együtt voltunk, ha már csak öt perce nem láttam már hiányzott. Első felejthetetlen csókunkon már rég túl voltunk, jöttek a tétova érintések és egymás testének tapogatós felfedezése. Mai világ számára hihetetlenül hangzik, de még szüzek voltunk. Még én sem fogadtam magamba férfit és még ő sem hatolt lányba. Sőt még teljesen meztelenül sem láttuk egymást. Emlékszem mikor először nyúltam alsónadrágjába, ujjaimmal megmarkoltam keményen álló fegyverét, végigsimogattam, és újból megmarkolva éreztem, ahogy…
Fanny jó barátom, ő a szomszéd faluban lakik. Egy borús nyári napon, amikor az idő fülledt volt és a levegő páratartalmától ragadt minden, átjött hozzám beszélgetni, mivel már régóta nem találkoztunk. Javasoltam neki, hogy menjünk el sétálni kicsit, abban bízva, hogy nem fog esni. – Rendben van, de ha elkap minket, akkor rajtad állok bosszút! – mondta nevetve. El is indultunk, kb. 10 perce róttuk az utcákat, mikor hirtelen, minden előjel nélkül(igaz, a felhők azok voltak) elkezdett szakadni az eső. Rohantunk haza hozzánk, ahogy csak tudtunk. Mire beértünk a házba, már csuromvizesek voltunk. Mivel Fannynál nem volt más ruha, adtam…
Éreztem az ujjaim alatt, ahogy Dorka teste fokozatosan ellazul. Kisimult, ahogy kimasszíroztam belőle a feszültséget. Alaposan, lassan, türelemmel kényeztettem minden porcikáját. Neki most csak befogadnia kellett. Elfogadta és kiélvezte a dédelgetésemet. Először hasra feküdt, úgy lazítottam el minden idegszálát, majd hanyatt fordult. Felhelyeztem a kendőket – óvatosan, hogy ne fájjon, de azért szorosan, hogy tudja, most nem kell mozognia. Megegyeztünk, hogy a mai nap az övé. Hogy ma az ő élvezete az első. És ő mindenben elfogadja az irányításomat, hiszen bízik bennem, és tudja, hogy pontosan ismerem az igényeit, a vágyait. Volt időnk kiismerni egymást. Ahogy a szemére kerülő kendőt…
Egyik nyáron a barátnőmmel, Ivettel elterveztük, hogy elutazunk egy nagyon szép helyre nyaralni. Egy tengerpart mellett döntöttünk. Korfu szigetére utaztunk. Amikor megérkeztünk, elbűvölt bennünket a gyönyörű tengerpart a pálmafákkal, az öblökkel, a kiemelkedő hegygerincekkel, kövekkel. Végre megérkeztünk a szállodába, amely nagyon szép látványt nyújtott kívülről. Az alkalmazottak nagyon udvariasak, előzékenyek, segítőkészek voltak velünk. Készségesen álltak mindenben rendelkezésünkre. Fölvitték a csomagjainkat a szállodai szobánkba. Mi ezt meg is köszöntük nekik egy kis borravalóval. Kiraktuk a ruháinkat, és egyéb holmijainkat a bőröndjeinkből, és pihentünk egy kicsit. Később lezuhanyoztunk, kisminkeltük magunkat, és lementünk vacsorázni a szálloda éttermébe. Nagyon előzékenyek voltak a felszolgálók. A…
Na ezt már tényleg nem kellett volna. Tegnap Edit azt mondta (nem nekem persze), hogy zavarja, amiért én úgy érzem, hogy bunkó velem. És hát lássuk be tényleg zavart. Vele kapcsolatban mindenre százszor olyan érzékeny vagyok, mint másokkal szemben. Ez nem jó, tudom én is. Próbáltam tenni ez ellen, nem venni magamra a faszságait, hiszen tudom, hogy nem gondolja őket komolyan. De mégse megy. Azt hiszem még mindig szeretem, és tudom nem kéne, de ez van, nem tudok tenni ellene. És tegnap megint olyan szépeket mondott, de megint nem tartotta be őket, ahogy máskor se. És nekem megint eldurrant az…
A 21-es busz nagy nehezen felkecmergett velünk végállomására, a Normafához. Mihelyt menetrendjére várva leállította a motorját, végre jó levegőt szívhattunk, és Kedvesem csókja még jóízűbb lett, mint bármikor. Gyönyörű őszi napsütés öntötte el a hegyet, és az Ő szemefénye tükrözte azt. Távolabb látszott a kilátó a János-hegyen, előtte a fák már sárgultak. Elindultunk egy erdei úton. Hétköznap volt, alig voltak kirándulók. Egymást átölelve ballagtunk, kuncogtunk, mert csípőnk néha összeütődött, és így néha megbotlottunk. Mikor a földutak keresztezéséhez értünk, a döntést elodázandó, csókolózni kezdtünk. Cicije mellemhez nyomódott, mancsaim fenekét próbálgatták, úgy kóstolgattuk egymást. Egészen belemelegedve alig hallottuk meg a zörgést, ami…
Egyszer az életemben megfogadtam, hogy soha nem bánok meg semmit… Megtörtént. Csodás volt. Nem bánom Ezt sem, sőt. Egy kaland volt, egy őrült éjszaka, de nem pusztán szex. Nem hormontúltengés miatt történt, nem azért, mert kellett valaki. Akárki. Ő nem akárki volt. Vele úgy érzetem, mintha felemelne, elszakítana ettől a földtől, s a gyönyör egészen ismeretlen tartományába repített volna… Olyan volt, mint egy film. Lehet, hogy a sztori vagy a varázs miatt, de nekem csak egymás után pergő képek maradtak, mintha nem is velem történt volna ez az egész. Soha többé nem találkoztunk. Nem is akarok. Hadd őrizzem tökéletes képét…