Érzem. Ahogy megmarkolja, csipkedi az ujjaival. Újra belémnyal. Megvonaglok. Már alig bírom tartani magam. Valójában most nem az ujjaitól és a szájától kényeztetve akarok megkönnyebbülni. Innen már nincs visszaút. Lehet hogy megérezte ő is ezt a gondolatot? Baromi nedves vagyok már, szinte tocsogok a sok nyáltól és saját nedvem keverékétől. Amit a nyelvével művel a combjaim között arra nem tudok nemet mondani. Minden előjáték része a kiadós nyalás és ujjazás. Lehet hogy anatómiai ismeretei is vannak, nem tudom. Az ánuszom, a szeméremajkaim és a csiklóm az ő kis szerelmi háromszöge. Kéjben úszó ölemből a forróság egyre jobban szétárad testemen. Csípőm…
Programnak terepbringázást találtam ki. Egy kicsit ki kellett kapcsolnom. Nagy volt mostanában a hajtás. Nem tudtam egyedül lenni, hogy egy kicsit magamra figyeljek. Gondoltam az erdő és a végtelen mezők megteszik a tisztító hatásukat. Hosszú útra csomagoltam. Nem szándékoztam hamar hazatérni. Egy kis erdei csendes piknik és mindent tisztábban fogok látni. Meg is tette a túra a hatását. Kora délután találtam egy kis tisztást, ahol megállhattam elfogyasztani az ebédem. Jól esett és kellemesen el is nyomott. A testem viszont másként gondolta. Ott a fák alatt vággyal heves képek törtek rám. Érezni véletem egy férfi karjait, aki határozottan tart. A testem…
Egy fiatalember tért be a Pembroke Street sarkán álló bérház kapuján. Úgy tűnt, egyáltalán nem sietett, átsétált az előtéren, kicsit várakozott, mintha azt kémlelné, jó helyen jár-e, végül elindult felfelé a lépcsőn. A második emeleti fordulónál újból megtorpant, felhúzta a kabátujját és megnézte az óráját. A fiú felsóhajtott, arca fintorba torzult. Még csak fél négy múlt pár perccel, korán érkezett. Utált várakozni, de mást nem tehetett, így elindult a folyosón, határozott léptekkel haladt, majd megtorpant a 11-es számú bérlakás ajtaja előtt. Gondolt rá, hogy esetleg bekopog, de aztán mégsem tette, elvégre nem véletlenül kapott időpontot. A fiú nekidőlt a szemközti…
Ahogy elõzõleg megbeszéltük, Anettel leléptünk a vállalati buliról, nem nekünk való ez az öltönyös flancolás. Elmondása szerint nem is ezért csípte ki magát, hanem hogy engem lenyûgözzön. Sikerült: hosszú szárú csizma, fekete necc harisnya, sötét miniszoknya. Fekete fölsõjére érzékien ereszkedett le szõke haja, és válla kecsesen emelkedett ki ruhája alól. Türelmetlenül adtam neki a jelzéseket, miszerint ideje távoznunk. Külön mentünk az autómig, ami azt illeti, volt titkolni valónk, hadd ne részletezzem, de pont ettõl volt szép. Mindketten tudtuk, mit akarunk egymástól. Megálltam a kocsival, a reflektor megvilágította az eldugott kis panziót. – Randiztál már motelben? – kérdezte Anett. – Ami…
Visszamosolygott. Pedig csupán egy röpke bók röpült felé, ám felemelte tekintetét egy villanásra. Míg ő az íróasztala mögött a képernyőn az ügyfél lapomra tért vissza, jómagam az arcát tanulmányoztam. Gyönyörködtem benne. Jól öltözött, s e fazon még inkább előhozta testének vonulatait. Akármilyen ruházatban mégsem jelenhet meg egy hivatalban, s kihívóan sem viselkedhet, de azért megadta a módját. A sminkkel is jól bánt és a frizura is illett az arcához. Törődött magával ellentétben sok kortársával. Magam is így gondolkodom. Az ember adjon magára! Ép testben lehet ép lélek. Minden bizonnyal egy halom férfi udvarolhat neki itt. Naponta tucatnyi ilyen-olyan alak jelenik…
Mint általában, most is megbeszéltünk Tomival egy találkozót – mind a ketten tudtuk, hogy mivel ütjük majd el azt a felesleges három órát: szexelünk egy hatalmasat, majd hazamegyünk és játsszuk tovább a nekünk előírt szerepeket: ő a családapát, én pedig a szerető feleséget, természetesen külön-külön. Tél volt és a munkahelyem ültem még délután öt órakor. Általában már délután négy óra fele hazaengednek minket, ám ez most változott. Éppen a kolléganőmmel beszélgettem, amikor elkezdett rezegni a farzsebem és a telefonom kijelzőjén „Tomi” felirat szerepelt. Nagy bocsánatkérések közepette kisétáltam az üzlet elé és felvettem a telefont. – Szia tündérem – a hangja…
Eltelt a nyár ,amely szexben bövelkedett , jött az ösz kitalálták menjünk el túrázni .. összefutottunk melóban kérdeztem -túra ? mire ö oké :)) és nagy mosoly volt az arcán .. feliratkoztam én is a túrázók közé ,eljött a nap frankó popsira simuló melegítöalsó , pocit kivillantó top száltunk fel a buszra ,ö merö véletlenül mögöttem lépkedett a lépcsön fel .. hátramentem az utolsó ülésekhez , nem szerettem volna kettesbe ülni senkivel igy inkább ötösben poénkodtunk .. végig egész uton a kiránduló helyig nevettünk , ö véletlenül hol a mellemhez ért hozzá mikor áthajolt elöttem az ülésen ,vagy a combomhoz…
Az egész történet már 1 éve történt. Az előzményekből annyit tudni kell, hogy a lányt az Interneten át ismertem meg. De még csak nem is szokásos beszélgetés-fellángolás- találkozzunk szituációban. 1 éven át beszélgettünk órákat rendületlenül, na persze nem napi rendszerességgel, hanem heti 1-2 alkalom, sőt voltak többször néhány hetes kihagyások is, mivel mindkettőnknek volt saját magánélete. De elég sok mindent tudtam róla, sokat elmondott, de szexuális dolgokat soha nem hozott fel egyikünk sem. Teljesen plátói viszonyban, mint két régi barát beszéltünk egymással, hónapokon át, és merem azt mondani, sokszor még azt is hajlamos voltam elfelejteni, hogy nőből van. Természetileg meglepően…
Hugi az utóbbi időben rendszeresen felporszívozott, elmosogatott helyettem, míg letusoltam, vagy elfogyasztottam az általa hozott ételt. Önzetlen kedvességével lenyűgözött. Eleinte még a kisebbik hugommal együtt jöttek, de ahogy telt az idő, egyedül érkezett. Beszélgetésünket mindig próbálta a szex irányába terelni, de én ezt rendre elhárítottam. Olyankor látszódott rajta némi csalódottság, de nem erőltette a témát. Következő alkalomakkor ismét és ismét érdeklődése középpontjában volt a szexel kapcsolatos kérdések. Érkezésekor, vagy éppen a távozásakor mindig arcpuszit adtunk egymásnak. Normális testvéri kapcsolat volt köztünk. Egy esős, hideg őszi vasárnap átfázva értem haza a vásárból. Általában ugyan abban az időpontban tértem otthonomba. Hugi csengetése…
Annamária feküdt az ágyban és kedvetlenül gondolt arra, hogy percekenn belül föl kell kelnie. Mogyorós kekszet rágcsált, amit még este készített oda a tévézéshez. Fájt a feje az álmosságtól. Éjszaka a szemét borogatta kamillával, de érzése szerint nem lett mostanra sem szebb, mint előző este volt. Ezen az éjjelen megfogadta, hogy soha többé nem festi ki a szemét. Tegnap, mint az utóbbi hetekben mindig, állás után mászkált, s mivel jó benyomást akart kelteni a munkaadókban kisminkelte magát, de sajnos nem nagy szerencsével járt, mert a szeme bedagadt a szemfestéktől, mert kiderült, hogy érzékeny a szempillaspirálra amit használt, na és ráadásul…
Egyik nap nagyon borús hangulatban mentem haza. Összerúgtam a port a főnökömmel, és ráadásul be kellett látnom, hogy annak a baromnak majdnem igaza is volt. Szóval félig-meddig én szúrtam el. Ennél nem tudok rosszabbat elképzelni sem. Kedvemet az sem vidította fel, hogy otthon, az egy szobás kérómban éppen leendő anyósjelöltem vendégeskedett. Még ez is! 54 éves, de 84-nek néz ki, és állandóan karattyol valamit. Ha éppen nincs senki mellette, akkor megemeli a hangját, hogy a többi helységben is lehessen hallani. Szóval el lehet képzelni. Ahogy hazaértem, nem is várt más, mint amire számítottam. – Szervusz, képzeld főztem paradicsomlevest, mert gondoltam…
Egy hideg őszi napon történt pár évvel ezelőtt. Még ma is tisztán emlékszem a gyönyörű élményre, amiről a legtöbb nő csak álmodik, én viszont átéltem. A barátom, Robi és én a munkahelyemen találkoztunk először. Ő a szemben lévő épületben dolgozott. Már az első perctől kezdve tudtam, hogy randizni szeretnék vele. Minden alkalmat kihasználtam, hogy flörtölhessek vele, és egy napon meghallgatásra talált a kívánságom. Nemsokkal később elkezdtünk találkozgatni. Eltelt néhány hónap és a kapcsolatunk egyre mélyült. Megkapta tőlem a legértékesebb dolgot, amit egy lány egyáltalán adhat, a szüzességemet. Fülig szerelmes voltam belé, és ő is belém. Mindennap csak úgy rohantam haza…
Nappal még szinte nyári meleg volt, de estefelé már csípőssé vált a levegő. Az őszi szél finoman vetkőztette az útszéli fákat. Viktória egyedül sétált a kihalt, ismeretlen utcán, bele rúgva egy-egy lába elé hulló levélbe. Dobhártyaszaggatóan szólt a zene az egyetemi diszkóban. – ahová hirtelen ötlettől vezérelve belépett. Villóztak a fények a bárpulton is, amely mellett Viktória megállt. A piros miniszoknya és a fekete pulóver kiemelte karcsú alakját. Kért egy whiskyt és bámulta a hullámzó, őrjöngő tömeget. Néha-néha szájához emelte a poharat. Egy idő múlva a szeme sarkából látta, hogy egy magas, jóképű sűrűn rá-rá pillant. Figyeli. Vikinek is megakadt…
A barátnőmmel már több mint egy éve vagyunk együtt. Móni aranyos, gyönyörű lány, és nem csak szerintem az, ezt a barátaim és ismerőseim irigykedő pillantásaiból is látom. De nem csak nagyon szép, hanem remek társ is, élmény számomra minden egyes vele töltött pillanat. Kapcsolatunk harmonikus, nagyon szeretem őt, szinte fáj, mikor nem vagyok vele. Arányos, hibátlan teste van, nem nagyok, de nagyon formásak a mellei, a majdnem mindig meredező kicsi mellbimbóival, igézően gömbölyű a popsija, és neki van a legcsodálatosabb puncija, aminél kívánni valóbbat elképzelni sem tudok. Az ágyban is remekül megértjük egymást, vele felszabadultan lehet beszélni, még a legintimebb…
Először vártam őt. Először jött hozzám. Túl egy házasságon, túl több próbálkozáson, tudtam ezzel mi következik. Talán kicsit régimódi vagyok, talán néha túl óvatos is, ezért nem mertem végiggondolni mi történhet meg ma délután. Csak az járt a fejemben, hogy jó volt az első találkozás, tetszett amit sugárzott felém és ott, a fák között, az első ölelésünkben valami elképesztő szenvedélyt éreztem belőle. Ahogy megéreztem, belőlem is felkapargatta ezt a szenvedélyt. Egészen addig a másodpercig el sem hittem, hogy ez megvan még bennem. De abban az ölelésben hirtelen egy olyan kapaszkodást éreztem, hogy én is hirtelen kapaszkodni kezdtem. Agyam annyit mondott:…