Munkahelyi szexkalandok 2.
Csodálatos álmom volt. Fantasztikus. Egész éjszaka szeretkeztem egy istennővel, Évikével, az irodavezetőnkkel. Teljesen elfáradtam, most is sajog minden porcikám. Lassan ébredeztem, vissza- visszaaludtam, vadabbnál vadabb álmok kergettek. Csak úgy kavarogtak a homályos képek, szőke haj borul a farkamra, miközben az utolsó cseppig kiszívja magomat, lovagol rajtam, hátulról hatolok bele, szinte megszédültem a látomástól.
Óvatosan nyitogatom a szemem, nem tudom, hány óra lehet. Fáradt vagyok, mint aki egész éjszaka fenn volt. Ezek az álmok is, sürgősen maszturbálnom kell, vagy egy nőt szereznem, még felrobbanok itt.
Szétnézek, hunyorgok, hol vagyok? Ismeretlen szoba. Savanyú alkoholszag a számban. Lassan beugranak a képek. Vörösbort ittunk egész este, utána meg tequillát. Aha, akkor ezért ég a gyomrom. De miért vagyok meztelen? És ki ez a csaj mellettem? Gyönyörű szöszi fekszik hozzám bújva, édesen szuszogva. De hisz ez Évike. Mint egy villám, hasít agyamba a felismerés. Ez nem álom volt. Az egész megtörtént velem. Én megdugtam Évikét! Igen!
Az érzések csak úgy kavarognak bennem. Babaarcát nézve még gyönyörűbbnek látom. Olyan békésen alszik, mint egy kiscica. Óvatosan átkarolom, még szorosabban bújik hozzám. Istenem, nem vagyok vallásos, de köszönöm neked. Egyre csak azon gondolkodom, hogyan tovább.
Fel kéne kelni, letusolni. Kideríteni hány óra, reggelit szerezni, mert egy egész farkascsorda költözött a gyomromba. Először is gondolkodjunk. Maradj csak veszteg. Álmaid nője alszik a válladon, élvezd ki. Mit fogsz tenni? Ez jó kérdés. Nem kéne elrontani, nem szabad elengedni, ezt a nőt meg kell tartani.
Gyors leltárt készítettem az életemről.
30 éves vagyok, független. Van egy lakásom, egy jó autóm, jól fizető állásom, egy macskám. Mi kell még?
A választ már akkor tudtam, amikor a kérdést feltettem. Évike kell, ezt a lányt feleségül kell vennem. Hát mi értelme van az életnek? Még több pénz? Akkor olyan leszek, mint Főnök. Mit ér a sok pénzével? Senki sem szereti, soha nem boldog, hiába kaphat meg bárkit és bármit.
Nekem család kell, aranyos feleség, meg pár gyerek, kettő vagy három. Oké, akkor a terv megvan. Már csak meg kell valósítani. Már régóta motoszkált bennem ez a gondolat, de még nem találtam meg a megfelelő partnert hozzá, az igazit. Szerintem ez a lány az. Ő az igazi.
Teendők: Kevesebb munka, kevesebb stressz. Csajozás nulla. Félredugás nulla. Ajajj, Editke kedves, mi lesz veled, nincs több hancúrozás. És Andikáról is le kell mondani, őt már nem kapom meg soha.
Hát igen, a jó ügyért áldozatokat kell hozni.
Na, ki az ágyból hétalvó. Felkelek lassan, óvatosan, hogy fel ne ébresszem a kedvest. Kiosonok a nappaliba a táskámért, törölköző, tisztasági csomag, irány a zuhanyzó. Felfrissülten jövök ki. Ránézek a telefonomra, 6 óra. Azt a betyár mindenit, hozzá vagyok szokva a korai keléshez, már évek óta automatikusan fél 6- kor kelek, nap, mint nap, már ébresztőóra sem kell hozzá. Sebaj, már nem fekszem vissza. Felöltözöm, rövid gatya, póló. Kisompolygok a nappaliba, behúzom az ajtót, szétnézek. Mint egy csatatér. Összeszedem az üvegeket, helyére rakok mindent, a szemetet kiviszem, 10 perc alatt rend is lett. Leültem a kanapéra, szétnéztem, mit csináljak még. Úgy döntöttem, lemegyek a konditerembe, futok egyet. Beosontam a szobába, magamhoz vettem az edzőcipőmet, meg egy törölközőt, a nappaliban lévő hűtőből egy gyümölcslevet meg egy ásványvizet és elindultam.
Nagyon jól felszerelt edzőterme volt a szállodának. Bemelegítésként letekertem 5 kilométert a szobabiciklin, mellre, hátra gyúrtam egy kicsit, majd levezetésként futottam 4000 métert. Szeretek futni, kikapcsol, olyankor nem gondolok semmire, csak a levegővételre koncentrálok. Kiürül az ember agya, nagyon jó meditációs módszer.
Futás után megkerestem a konyhát. Könnyű kis reggelit választottam, én csak favágó- omlettnek hívom, saját recept, füstölt szalonna, sonka, gomba, kaliforniai paprika összesütve, tejszínnel felvert tojással nyakon öntve, füstölt sajt darabkákkal, pirítóssal. Ilyen éjszaka után kell az energia. Narancslevet kértem hozzá, valamint friss gyümölcsökből egy tállal. Kértem, hogy vigyék fel a szobánkba, de csak halkan kopogtassanak. A szálloda mellett volt egy újságárus bódé, kimentem, olvasnivalót vettem. Az újságos mellett akkor nyitott a virágárus, és nagyon szép rózsákat árult, a két legszebb vörös rózsát meg is vettem. Beugrottam a konyhára, odaadtam a virágokat, hogy ezt is rakják a tálcákra.
Felmentem, nézem az órát, már 8 óra. Jön Főnök kifele a másik szobából. Szeme begyógyulva, úgy néz ki az arca, mint ha egész éjszaka fenn lett volna. Összenézünk, mind a kettőnk arcán mosoly, összekacsintunk.
– Hogy aludtál?
– Nem túl sokat.
– Megvolt?
– Meg.
– Milyen volt?
– Jó. És a tied?
– Nagyon jó.
Kivett egy ásványvizet a hűtőből, és elgyötört arccal leült a z egyik fotelbe. Nagy erőlködéssel kinyitotta az üveget, és mohón inni kezdett. A látottak alapján Főnöknek tetszett Andi, és valószínűleg kellemesen töltötték el az éjszakát.
– Ez a piáltatás frankó volt, hol tanultad? Ezt is az internetről szedted le, mi? Ilyeneket taníthatsz még nekem. Csak sejtelmesen vigyorogtam rá, és kacsintottam egyet.
– Műhelytitok.
– Andi úgy be volt pörögve, mint a búgócsiga. Le se lehetett állítani. Úgy szopott, mint a gép. És a segge, vazze’, kőkemény, mint a szikla, a mellei, mint a gumilabda. Rohadt jó volt. Amúgy meg nagyon éhes vagyok! – nyögte Főnök, és kérdően nézett rám.
Mire válaszra nyitottam volna a szám, kopogtak. Kinyitottam az ajtót, a pincérek már hozták is a négy tálcát. Főnök arcán megdöbbenés tükröződött, majd elmosolyodott:
– Ezért komázlak én téged, mert mire kigondolok valamit, te már teljesíted is.
– Ezért fizetsz, Főnök. A nap további programja pedig az, hogy vigyünk be a lányoknak reggelit, utána kimegyünk a telephelyre, majd ebéd után menjünk el kirándulni, még nem tudom, hogy hova, majd rögtönzök valamit. Estére meg kitalálok valami jó bulit.
Látszott Főnök felderülő arcán, hogy tetszett neki az ötlet. Hevesen bólogatott.
– Szóval bejött neked Andika? –kérdeztem.
– Nagyon, tuti a csaj. Ezt nem fogom azonnal kirúgni, kap még egy kis időt.- felelte röhögve.
Hűha, gondoltam, Főnök még soha nem mondott ilyet, mi van ezzel, beteg? Vagy ez az Andika tud valamit? Na, majd ezt kiderítjük. Megfogtam az egyik rózsás tárcát, és elindultam a szobánkba.
Kedvesem még mindig összegömbölyödve aludt, megálltam, és gyönyörködtem benne. Leültem az ágy szélére, leraktam a tálcát, és halkan ébresztgetni kezdtem.
– Drágám, jó reggelt! Hasadra süt a nap! – óvatosan megsimogattam a hátát.
– Naaa, még aludni akarok! – nyöszörögte álmosan.
– Már nyolc óra van, ideje felkelni.
A rózsaszállal kezdtem birizgálni, simogatni az arcát. Lassan felém fordult, nyújtózott egy nagyot, és lassan kinyitotta a szemét. Először rémülten nézett rám, majd a rózsára, néhány pillanat múlva pedig óriási mosollyal az arcán a nyakamba ugrott. Ölelt a kis karjaival, ahogyan csak bírt.
– Hát mégsem álmodtam? Igaz?- nézett rám kérdőn.
– Nem álmodtál drágám, minden megtörtént, és szeretlek, nagyon szeretlek. – válaszoltam párás szemekkel, mert a boldogságtól sírni tudtam volna.
Elvette a rózsát, gyönyörködött benne, megszagolta, majd úgy megszorította a nyakam, hogy majdnem megfulladtam.
– Köszönöm! – súgta fülembe, és még jobban belém csimpaszkodott.
– Hohó, el ne törd a nyakam! Nézd csak, mit hoztam neked!
Lehajoltam a tálcáért, és felemeltem. Csodálkozó tekintettel nézett rám.
– Ezt meg hogy csináltad?
– Titok! Gyere együnk, mert farkaséhes vagyok.
Maga köré csavarta a lepedőt, ölébe raktam a tálcát, én kirohantam a sajátomért. Lehuppantam mellé, és jó étvággyal falatozni kezdtünk. Én mindent eltakarítottam, úgy jól laktam, mint a duda. Évikém csak küzdött a hatalmas adag omlettel, felét sem bírta megenni.
– Ez valami fantasztikus, nagyon finom. Pont ilyenre vágytam. Már meg sem kérdezem, hogyan találtad ki.
Sejtelmes mosoly volt a válaszom.
Miután befejeztük a reggelit, a tálcákat összepakoltam.
Kivittem a tálcákat, mikor visszajöttem, ült az ágyon, és a rózsáját nézte, könnyes szemmel.
– Na, ki az ágyból, sipirc zuhanyozni, lassan indulnunk kell. –és a fenekére paskoltam, ahogy elindult a fürdő felé.
Pakolgattam a szobában, amikor kiszólt Évike a zuhany alól:
– Gyere már be, kérlek, segíts.
Gyanútlanul belépek, ő a zuhanyfülkében áll, tiszta hab, és háttal áll nekem. Csillogó barna bőrén a fehér habcsíkok világítottak, feneke izgalmasan gömbölyödött. Ez a lány szebb, mint ahogyan emlékszem.
– Mosd már meg a hátam, kérlek –csicseregte ártatlan hangon.
Nekem se kellett több, három mozdulattal megszabadultam ruháimtól, és beléptem a kabinba. Tenyeremmel, óvatosan mosni kezdtem a hátát, tusfürdőt nyomtam a kezemre, és elkezdtem dörzsölni. Síkos volt, csúszott, először csak a hátát mostam, de a kezem először a karjára tévedt, onnan a hátán vissza, és már a fenekét masszíroztam. Halk nyöszörgés adta tudtomra, hogy jó úton haladok. Masszíroztam a nyakát, tarkóját, vállát, erős, gyúró mozdulatokkal, igyekeztem ellazítani kissé merev izmait. Mikor már vörös volt a bőre, kezem előrecsúszott, és a melleit kezdtem el simogatni.
– Csak a hátamat kértem megmosni, uram! – feleselte hamiskás hangon.
– Hölgyem, ez cégünk ajándéka, a hátmosáshoz most teljes tisztítás jár. – feleltem komoly hangon.
– Akkor mindenhol végezzen alapos munkát, uram!
Merev farkam hátához nyomtam, miközben sikamlós melleit mosdattam. Hátranyúlt, és elkezdte dorongomat simogatni.
– Ez is a tisztítás része, ez az eszköz, uram? – adta a tudatlant.
Izgalmas kis játék ez, tetszett nagyon.
– Igen, hölgyem, ez cégünk új terméke, ez egy csúcsminőségű masszírozó rúd.- válaszoltam. Kissé megrogyasztottam a lábaimat, lába közé csúsztattam merev farkamat, és óvatos mozgásba kezdtem. Közben egyik kezemmel elindultam a csikló fele, és lassan masszírozni kezdtem, míg a másik kezem nem hagyta abba a mell izgatását. Fogammal a tarkóját harapdáltam, szerencsére a haja fel volt tűzve, és így hozzáfértem ahhoz a részhez, ahol a pihés kis fejbőre kezdődik.
– És hogy kell ezt a masszírozó rudat használni, uram?- lihgte kéjesen.
– Mindjárt tartok egy kis bemutatót, hölgyem. Belső használatra való, nagyon kellemes élményt nyújt.
– Nem fog fájni? – kérdezte elhallóan.
– Hölgyem, biztosíthatom, hogy meg lesz elégedve a szolgáltatásunkkal.
A beszélgetés alatt erős harapásokkal ingereltem, összeszorítottam a bőrt, de nem szívtam meg, nem akartam véraláfutást okozni. A tarkójától le a válláig, vissza a nyakcsigolyákhoz, fel a tarkóig.
Ekkor váratlanul összerándult kis teste, és remegni kezdett. Gyors orgazmus rázta meg, én pedig magamhoz szorítottam. Amint a remegése csitult, megfordult, és megcsókolt.
– Tehát hogy kell ezt a rudat használni, uram? –folytatta a kis szerepjátékot huncutul mosolyogva, és farkamat kezdte simogatni.
Kissé lehajoltam, megfogtam két combját, és ölbe kaptam. Két karjával a nyakamba csimpaszkodott, két lábával derekamat szorította. Lihegve lenyúlt, megemeltem fenekét, magába igazította farkamat, én egy kicsit lejjebb engedtem, és óvatos csípőmozgásokkal elkezdtem dugni. Fejét a vállamra hajtotta, harapdált és nyögdécselt, körmeivel hátamat karmolta. Ő is besegített, körözött csípőjével, igyekezett minél jobban ráülni. Mikor egy kicsit fáradt a két kezem, akkor hátát a falnak támasztottam, és így határozottabb mozdulatokkal tudtam birtokba venni ölét. Tövig toltam neki, utána majdnem teljesen kihúztam, testét is emeltem közben, csak a makkom hegye maradt benne, majd kicsit elengedve, testsúlyát is segítségül hívva, ismét tövig vágtam. Próbáltam lassú ütemet tartani, de Évikém követelőzően kezdett ugrálni és körözni, kénytelen voltam én is gyorsítani. A forró víz meg csak zuhogott ránk. Tiszta gőz volt az egész fürdő, csak a lihegésünk és a feneke csattogása hallatszott.
Ekkor fura zajra lettünk figyelmesek, valaki bejött a szobánkba. Megálltam, nem mozdultunk. Már hallottuk is Andi nyafogós hangját:
– Évi, jó reggelt!
Vigyorogva összenéztünk. – Válaszolj neki, mert különben bejön- súgtam a fülébe.
– Helló Andi!
– Hogy aludtál? –kérdezte.
Istenem, ha most benyit –gondoltam. Bár izgató volt a helyzet, kedvesemben voltam, miközben ő mással beszél. Óvatosan folytattam a mozgást, és a mellét kezdtem csókolgatni.
– Hülye, azonnal hagyd abba- nyöszörögte, és belém karmolt. Természetesen folytattam előbbi tevékenységemet, mind mélyebbre hatolva.
– Valami baj van? Jól vagy, Évi? –kérdezte Andi.
– Kösz…semmmhhhi ahhh.. baj…csa..ahhhk… tuso….mhhh….lok – nyöszörögte, és közben vállamat püfölte apró ökleivel.
– Akkor nem is zavarok. Főnök üzeni, hogy fél óra múlva indulunk.
– Jól vahhhn…nemmmh…soká kész.hhh… vagyok –lihegte, kéjtől eltorzult arccal.
– Oké, hellóka!
– Helló..hhh.!
Hallottuk, hogy kimegy, ekkor rám nézett, és próbált felháborodottnak tűnni:
– És ha benyit? Nem gondolkodsz? – tettette a sértődöttet, de minden egyes lökésre megremegett.
– Akkor legalább látott volna valami izgalmasat.- feleltem.
Most már nyugodtan folytathattuk, ahol abbahagytuk, begyorsítottam, és döfködtem szorgalmasan. Háta, feneke csak úgy cuppogott a nedves csempén. Éreztem, hogy lassan közeledik a kitörés.
Kedvesem megcsókolt, hosszan, forrón, majd rám nézett:
– Szeretném, ha az arcomra élveznél, látni akarom, ahogy elmész! –szeme szinte ragyogott, és egy kicsit bele is pirult.
Nem vagyok semmi rossznak az elrontója, izgatott is a dolog, meg amúgy is már majdnem elmentem. Óvatosan leraktam, gyorsan letérdelt elém, két kezével megfogta farkamat, és elkezdte verni. Arca átszellemült volt, nyelvét kidugta, és szorgalmasan kézimunkázott. Nekidőltem a csempének, átadtam magam a fokozódó kéjnek, és csak gyönyörködtem a látványban. Nagyon izgató volt, ahogy apró tenyerei fel- alá simították rudamat, teljes hosszában. Masszírozta a tövét, végigsimította teljes hosszát, lilán duzzadó makkomat körkörös mozdulatokkal gyúrta. Egyre gyorsuló tempóban verte. Ez az érzés más volt, mint amikor maszturbálok, Évikém sokkal lágyabban, óvatosabban csinálta, és ez sokkal jobb volt Na és a látvány: két tenyere egymás mellett farkam háromnegyedét sem fedte be, makkom majd szétcsattant, és a mellei remegtek a heves mozgástól.
– Most…jön!- csak ennyit tudtam kinyögni Megfeszültem, fenekem, combom kővé meredt, a levegő belém szorult, és csak ámultam a műsoron. Kedvesem kitátotta száját, nyelvét kidugta, farkamtól néhány centire, és úgy várta a sugarat, keze eközben még gyorsabb fokozatra váltott. Jött az első, farkam olyat rándult, majd kiugrott a kezéből, fél arcát beborította, szemére, orrára ment. Meglepett arccal várta a következő adagot, de már erősebben fogta, ez már a szájába és a nyelvére ment, a következő is. És nem hagyta abba az izgatást, verte a farkam, gyúrta a makkom, én meg csak remegtem, reszkettem. Azt hittem, összeesek.
– Ne, ne, hagyd abba, hagyd abba, nem bírom! –csak nyöszörögni bírtam.
De könyöröghettem én, kéjes arccal tovább folytatta munkáját. Az utolsó sugarak már a nyakára, mellére folytak. Amikor az utolsó csöppet is kifejte belőlem, a masszírozást még mindig nem hagyta abba. Én már visítottam, nyögtem, izzadtam, szenvedtem. Olyan gyönyör járta át testem, hogy majd elájultam. Orgazmus után nekem nagyon érzékeny a makkom, és még soha nem ingerelték ilyen hosszan.
Kínzómesterem még nem könyörült rajtam, nyelvével és ajkaival letisztította még merevedő szerszámomat, gyengéden szopogatva, nagyokat cuppantva hozzá. Nem nyugodott, míg teljesen el nem ernyedt.
Ezután felállt, tenyerébe tusfürdőt öntött, és elkezdett mosdatni. Mellkasomat, karomat simogatta, hasamat, lábamat is lemosdatta. Farkamat is óvatosan kezelésbe vette, és alaposan megtisztította. Nagyon jól esett ez a szeretet teljes kényeztetés, ezért egy gyöngéd csókkal jutalmaztam.
– Haladjunk, igyekezzünk, mert elkésünk. – noszogattam kedvesem, úgyhogy gyorsan befejeztük a tusolást, megtörölköztünk, felöltöztünk, összepakoltuk a strand felszerelést, és a megbeszélt időre már a nappaliban álltunk menetre készen.
Főnökék vagy tíz percet késtek, kéz a kézben jöttek ki.
– Milyen volt a reggeli? –kérdezte Főnök. Furán nézett ki, mert fülig ért a szája, és a tekintete is kissé fátyolos volt. Ezek csak nem dugtak? Lehet hogy Andika letámadta? Nagy szám lenne.
– Finom! –válaszolta huncut mosollyal Évike. Teljesen elpirult, de Főnök nem vette észre.
Bementünk az irodába, egy óráig ott voltunk. Néhány apróbb probléma felmerült, de néhány telefon, egy- két ismerős, és meg is oldottam mindegyiket. Főnök Andika körül legyeskedett, leste minden kívánságát, szinte a tenyerén hordozta. Mi a manó, érdeklődve néztem őket. Úgy láttam, Andika kezdte észrevenni a hatalmát Főnök felett, kissé megváltozott a viselkedése, határozott volt, és erélyes. Rászólt Főnökre, ha valamit nem jól csinált, kijavította, ha hülyeségeket beszélt, az meg élvezte, szinte ragyogott.
Főnöknek volt egy gyengéje: imádta a diplomás nőket. A mániája volt, hogy neki okosabb nő kell, mint ő – pedig nem volt buta. Egész egyszerűen volt benne egy kis mazohista hajlam, nem merte bevallani, de szerette, ha irányítják. Ez az Andika még sokra fogja vinni, teljesen az ujja köré csavarta ezt az embert.
Évikém osztotta a tanácsokat, mindenhol besegített egy kicsit. Jóleső érzés töltött el, ahogy ide- oda szálldosott, mint egy pillangó. Mindenkihez volt egy kedves szava, segített, intézkedett, egy földre szállt angyal volt. Amikor elmentünk egymás mellett, hozzám dörgölőzött, mint egy macska.
Én a számítógépes hálózatot ellenőriztem, leteszteltem a központtal való összeköttetést, közben lekértem a leveleimet, és elolvastam őket. Az egyik levél Editkétől jött:
Kedves Kandúrom! Hosszú lesz ez a hétvége, nagyon hiányzol. Jövő héten majd átrendezzük a lakásom, új kovácsoltvas keretes franciaágyat vettem. Már alig várom, hogy kikötözz hozzá, és alaposan megbüntess.
A te kis cicamicád.
Puff neki, még ez is. Editke Főnök felesége volt, akitől már évek óta külön élt. És a szeretője voltam. A legjobb, hogy Főnök még csak nem is sejtette. A tegnapi eset viszont teljesen átrendezte az életem. Ezt a kapcsolatot le kell építeni, Editkét le kell valahogy szerelni. Nem lesz könnyű.
Hátradőltem a székben, és elmerengtem. Sok szép emlékem volt Editkével. Eszembe jutott, amikor még próbaidős koromban láttam először. Főnök elküldött, hogy az asszonyt vigyem el bevásárolni, és egy kis pénzt is küldött neki. Idősebb művezető munkatársam felnevetett, amikor meghallotta a feladatomat. Gúnyos hangon megjegyezte:
– Megy már a friss hús a nagyságos asszonynak. Aztán csak légy határozott, fiam. Csak keményen bánj azzal a nősténnyel.
Nem értettem pontosan, hogy mit is akar ezzel mondani, de úgy voltam, hogy biztos nem fog ki rajtam. Annyit már hallottam pletykálni, hogy Editke kissé fehérmájú, és a cégnél már többen lefeküdtek vele. Izgatott a dolog, lehet hogy nekem is sikerül?
Felmentem a lakásra, csengettem, és egy magas, nagymellű, fehérbőrű 38 éves nő nyitott ajtót. Nem volt rossz nő, ápolt, jól karbantartott, középkorú csaj, nagy, szilikonos mellekkel, bőröndnyi, de formás fenékkel. Egy laza pongyolában nyitott ajtót, és enyhe martini- szagot árasztott.
A gyerekek nem voltak otthon, csavarogtak mindenfele, leültünk beszélgetni a nappaliba. Először csak általános dolgokról csevegtünk, majd lekáderezett, hol tanultam, mit csinálok, stb. Utána magáról kezdett beszélni, hogy ő milyen magányos, milyen egyedül van, őt nem érti meg senki. Elmondta, hogy Főnököt soha nem szerette, de a pénz elvakította, 18 éves volt, mikor találkoztak, az első együttlét alatt teherbe esett, a lagzit már nagy hassal tartották meg, utána jött a két másik gyerek, mint az orgonasíp. Két fiú, egy lány. Panaszkodott, hogy Főnök munkamániás volt, a farka is egyre ritkábban állt fel, és a házasságuk 6.- ik évétől nem is szeretkeztek. Először a gyerekek, utána meg a vagyonmegosztás miatt nem váltak el.
Egy kicsit megsajnáltam a nőt, ahogy ült ott, kiöntve a lelkét és vedelte a martinit. Másrészt határozottan vonzónak tűnt, a pongyolából elővillant melltartója, amely küzdelmet folytatott, hogy a két hatalmas mellet kordában tartsa. Kezdett megjönni az étvágyam, meg akartam markolni őket. Ahogy beszélt, mind hevesebben gesztikulált, és teljesen szétnyílt a szövet rajta. Csak nagyokat nyelve figyeltem az elém tárulkozó látványt, miközben farkam merev lett, nadrágom feszítve. Gyönyörű, vastag, hófehér combjai voltak, szeméremdombján csak úgy domborodott az apró csipke bugyi. Észrevette, hogy nézem, és rám szólt:
– Tetszik?
Megakadt bennem a levegő, meglepett a kérdése. Nyíltan a szemébe néztem:
– Igen, nagyon. Nincs szebb egy érett asszonyi testnél.
– De én nem szeretem a gyengéd simogatásokat, én a nagyfarkú, erős férfiakat kedvelem, akik megdöntenek, és megdugnak, hogy levegőt is alig kapok. Alkalmas vagy erre, kicsi fiú?
Lassan felálltam, letoltam a nadrágom. Farkam rugóként pattant elő, az erek csak úgy feszültek rajta, majd kicsattant a vágytól. Méretes farkamat Editke tátott szájjal nézte:
– Te egy főnyeremény vagy, mire vársz? Gyere, tégy magadévá!
Felállt, odalépett hozzám, a pongyoláját lecsúsztatta magáról, és méregetni kezdte dorongomat. Elégedett hümmögéssel simogatta, húzogatta a bőrt rajta. Magamhoz húztam, megcsókoltam. Az alkohol ízétől kissé megszédültem. Szerintem egy egész üveggel megivott. Nagy melleit kiszabadítottam a rabságból, enyhén lógtak, de nagyon jól néztek ki. Elkezdtem marni, harapni őket. Bársonyos, puha mellek voltak, nagy udvarú, barna bimbóval. Kezelésbe vettem őket, szívtam, harapdáltam. Editke az asztalnak dőlt, és behunyt szemmel tűrte, nagyokat lihegve, de a farkam el nem engedte volna. Kezemmel termetes seggét fogdostam, puha volt, de izgató. Letoltam a bugyiját, és szétfeszítettem a lábait, hogy jobban hozzáférjek. Határozott mozdulattal a résbe csúsztattam ujjaim, és nem lepődtem meg, hogy teljesen nedves volt. Csiklóját masszíroztam, körkörös mozdulatokkal, minden negyedik körnél a lédús hüvelyébe elkalandoztam. Néhány percen belül remegés rázta meg testét, és hatalmasat élvezett. Még remegett a teste, mikor feljebb ültettem az asztalon, és makkomat a hüvelyéhez igazítottam. Néhányszor végighúztam résében, hozzádörzsöltem csiklójához, és benedvesítettem, majd egy határozott lökéssel behatoltam. Vastag combjaival átkarolta derekam, és sarkait belém vágva szinte magába rántott. Az asztal minden lökésemre megnyikordult, Editke pedig vállaimba harapott, és csak nyöszörögni tudott.
– Ez az! Kitöltesz teljesen, gyönyörű farkad van! Jajj, jajj! Abba ne hagyd!
Nem csalódott bennem, dolgoztam rajta rendesen. Hanyatt feküdt az asztalon, combjait a vállamra vettem, és a csiklóját kezdtem simogatni hüvelykujjammal, miközben erős lökéseimtől csak úgy remegett a teste. Két kezével a melleit kezdte izgatni. Éreztem, hogy hüvelye összerándul, és farkamat satuként szorítja ütemesen. Visítva élvezett el, arca eltorzult a kéjtől. Egy kis idő múlva megfordultunk, rádöntöttem az asztalra, és kőkemény farkammal egy határozott lökéssel behatoltam. Elégedett nyögést hallottam, és elkezdtem gyors ütemben dugni. Hófehér segge csak úgy rengett minden lökésnél. Markolásztam, téptem a puha húsát, erős szorítással, csak úgy vörösödött a bőre. Tenyeremmel ráütöttem, közepes erősséggel. Hangos nyögés volt a válasz. Ütésem nyoma egyből piros foltként jelent meg bőrén. Néhány ütéssel pipacs pirosra vertem egész seggét. Editke nyüszített a gyönyörtől. Farkam kihúztam, megfogtam combja tövét, ujjaimat a nagyajkaihoz illesztettem, és széthúztam őket. Erőteljesen bevágtam dorongomat a tátongó hüvelybe, majd lassan kihúztam, újból széthúztam, és így játszottam vele pár percig. Utána egyre gyorsuló ütemben dugni kezdtem. Gyönyörködtem vörösre vert, ringó seggében, ahogy dugattyúként járt benne farkam. Rózsaszín kis segglyuka rángatózott minden lökésnél. Még soha nem dugtam meg senki seggét, mert vastag farkamat látva senki sem vállalta be. De valami állati ösztön szabadult el bennem, előjött a szadista hajlamom. Kemény szexet akar, akkor most megkapja, ezt a nagy segget én ma megdugom. Rekedt hangon szólaltam meg:
– Meg akarom dugni a segged!
– Biztos vagy benne? Nem fog fájni? – nyüszítette.
– Miért, még szűz a kis lukad ?
– Nem, párszor már csináltam, de azok sokkal kisebbek voltak, mint te.
Hozz egy kis testápolót! – utasítottam, és kihúztam a farkam belőle.
Úgy szaladt, mint a nyúl, és néhány perc múlva vissza is jött.
– Mit csináltál?
– WC- n voltam, kinyomtam mindent, meg lemostam magam. Készen állok.
Hmm, tényleg csinálta már párszor, van tapasztalata, gondoltam magamban.
– Biztos nem fog fájni? –kérdezte.
– Majd óvatos leszek. –feleltem.- Dőlj az asztalra, csípőd told ki, és simogasd a csiklódat! –utasítottam.
Fehér segge izgatóan gömbölyödött, keze szorgalmasan mozgott lába között. Nagy adag testápolót kentem ánuszához, és simogatni kezdtem. Néhány simítás után feszültsége csökkent, nem feszítette minden izmát, hanem elégedetten körözött csípőjével. Ekkor egy ujjam behatolt, lassan, óvatosan. Megmerevedett, csípője megállt, keze gyorsabban járta táncát a csiklóján, majd elengedte magát, és egyre hangosabban sóhajtozott. Lassan mozgatni kezdtem az ujjamat, és fél perc múlva becsúsztattam másik ujjamat is. Ismét megmeredt, de gyorsan ellazult, és feszülő seggét dugni kezdtem páros ujjammal. Mikor elégedett nyögéseket hallottam, harmadik ujjam is behatolt, majd nem soká a negyediket is beerőltettem. Ekkor már rendesen feszült a záróizma, ahogy a négyest betoltam, levegőt sem tudott venni, csak puncija csattogását lehetett hallani. Ahogy kihúztam, úgy vett lélegzetet, miközben egész teste remegett. Pár perc tágítás után úgy döntöttem, ennyi elég is lesz.
Farkamat bekentem, és végbeléhez illesztettem. Editke kapkodva lélegzett, keze motollaként járt. Makkomat óvatosan nekinyomtam, és szétfeszítettem záróizmát. Eszméletlen érzés volt, ahogy a két kerek félgömböt széthúzva behatoltam lassan a seggébe. Óvatosan haladtam, félúton megálltam, Editke teste meg volt feszülve, éreztem, hogy mozdulni sem tud. Néhányszor ki- be húztam, majd haladtam tovább, de farkam utolsó negyed csak nem akart bemenni. Megmarkolva fenekét ütemesen lökdöstem farkamat, amelyet még soha nem fogadott ilyen kellemes érzés. Tövénél erősen szorították, míg a többi részt lágy meleg ölelte. Előrenyúltam, megmarkoltam hatalmas melleit, keményes szorítottam őket, és mint a tésztát, gyúrni kezdtem őket. Melleinél fogva magamhoz húztam, rá a farkamra, és egy határozott lökéssel tövig vágtam bele dorongomat. Hatalmasat nyögött, szinte sikított, és üvöltötte:
– Áááhhhh! Abba ne hagyd! Abba ne hagyd!
Éreztem, hogy közel a vég. Gyors mozdulatokkal nyársaltam, herém seggének ütközött, tövig mártóztam bele, vadállati módon dugtam, miközben mellénél fogva minden lökésnél magamra rántottam. Visítva élvezett el Editke, artikulálatlan hangokat hallatva. Gerincem aljától megindult az ismerős érzés, és brutális lökésekkel pumpáltam spermámat belei közé. Minden lövésnél hatalmasat csavartam mellein. Ordítottam én is, lábaim remegtek, miközben heréim megszabadultak terhüktől. Fáradtan dőltem hátára, amely tiszta veríték volt. Kihúztam farkamat remegő testéből, segge tátongott, csak úgy csillogott a kifolyó spermától.
Lecsúszott az asztalról, térdre borult előttem, és kézbe fogta még mindig meredt farkamat. Nyelvével tisztára törölte, szopogatta, becézgette, heréimet markolászta. Lassan lankadni kezdett az átélt élményektől. Addig cirógatta, amíg fel nem vette nyugalmi állapotát.
– Ez valami fantasztikus volt. –mondta. –Ilyen szép farkat még életemben nem láttam. Veled aztán jól bevásároltam– rebegte. – Ugye meglátogatsz többször is? – kérdezte, miközben olyan remegő pillantásokkal nézett, mint egy bálványra.
– Természetesen! – feleltem mosolyogva.
Ígéretemet megtartottam, és hetente különböző indokokkal felmentem hozzá, találkoztunk, és oltári nagyokat dugtunk.
Felriadtam az álmodozásból. Ezt a kapcsolatot meg kell szakítani, ennek nincs jövője. Ez a nő Évikének a nyomába sem érhet. Gyorsan kitöröltem a levelet, még szerencse, mert ekkora odalépett mögém Évike, és átkarolta a nyakam.
– Mit csinálsz?
– A leveleimet olvastam el.- feleltem, bár bűntudat mardosott. Ezzel a levéllel megcsaltam őt? Nem, biztos hogy nem, nyugtattam magam. Amúgy is, ha hazaérünk, azonnal befejezem ezt a kapcsolatot.
Megharapta a fülem.
– Annyira imádlak. –suttogta.
– Én még jobban.
– Nem hiszem el.
Hátranyúltam, ölembe húztam, mélyen a szemébe néztem, és teljesen őszintén feleltem neki:
– Még soha nem szerettem senkit ennyire, mint téged. Bizonyítékot nem tudok adni egyebet, csak a szívemet. Láttam, elégedett a válasszal, mert egy édes csók volt a jutalom. Elkezdett fészkelődni az ölemben, megérezve, hogy kemény farkamon ül. Pajkosan rám kacsintott, és nyafogni kezdett:
– Auú, valami kemény van a nadrágodban, nagyon nyom. Csak nem valami huncut dolog jár a fejedbe?
– Nekem mindig azon jár az eszem, majd rájössz. –válaszoltam, és igazat is mondtam, nyugtattam magam.
– Hú, de nagy az önbizalma valakinek! – incselkedett kedvesem.
– Na, gyerünk dolgozni! – csaptam a combjára, és szétrebbentünk.
11- re végeztünk, iroda bezárt, a kollegáktól elbúcsúztunk, és elindultunk az autónkhoz..
– Na, mi a további program? – kérdezték a lányok. Főnök is kérdően nézett rám.
– Ebben a nagy melegben jól esne egy is fürdőzés. A kollégák mondták, hogy nem messze, 40 km- re van egy nagyon jó kis szabadstrand a Tisza- parton, érdemes megnézni. Mit szóltok hozzá?
Láttam, Főnöknek tetszik az ötlet, helyeslően bólogatott. A lányokra néztem.
– De mi nem hoztunk fürdőruhát!- nyafogta mind a kettő.
– Semmi baj, majd vesztek magatoknak, én fizetem! –felelte nagyvonalúan Főnök.
– Akkor jó, benne vagyunk! –helyeseltek, és már össze is súgtak a hátsó ülésen.
Visszamentünk a szállodába, Főnök odaadta egyik bankkártyáját Andinak, és annyit mondott:
– Nem érdekel, mennyibe kerül, csak az a lényeg, dögösek legyetek, nagyon dögösek. Siessetek.
Andi és Évi fülig érő szájjal elviharzott, mi pedig ott maradtunk a hűvösben, és néztük a tévét. Felvettük a fürdőnadrágunkat, vártunk, és néztük a tévét. Fél óra sem telt el, a két lány beviharzott, miközben dőltek a nevetéstől, kezükben egy- egy kis szatyor.
– Lássuk, mit vettetek! Próbáljátok fel! –biztattam őket.
– Nem! Majd a strandon megmutatjuk! –feleselte Andi. Berohantak a szobáikba, felvették az új szerzeményeket, összepakoltak, és már indultunk is.
Mivel már elmúlt dél, megálltam egy út menti csárdánál, és megebédeltünk. Főnök velős pacalt rendelt, dupla adagot, imádja. Én bográcsgulyást ettem, tűzforró volt és sűrű. Jól megszórtam még csípős paprikával, úgy szeretem, ha éget. Meg is izzadtam rendesen, mire megettem. A lányok egy 2 személyes csárdatállal birkóztak. Palacsinta volt utána, túrós, a kedvencem. Úgy kikerekedtem, mint a dob. Hát igen, enni azt szeretek, ezért is van az a kis pocak, amitől nem tudok megszabadulni. De hát ennyi bűn kell az életben.
Folytattuk utunkat, immár jóllakottan. A két lány a hátsó ülésen egész úton sutyorgott. Felkuncogtak néha, és a tükörből láttam, hogy rám pillantanak olyankor. Miről beszélhetnek ezek? Kipletykálják az éjszaka történteket? Majd kifaggatom kedvesemet. Főnökkel közben híreket hallgattunk. Mániája volt, hogy művelt ember csak Kossuth rádiót hallgat. Én untam rohadtul, vezetés közben zenét szeretek hallgatni, gyors, pörgős, ütemes zenét, de már megszoktam ezt a szokását.
Közben hátrapillantva mosolyt váltottam párommal. Zabálnivaló tündérbogár. Rózsaszín miniruhája csak úgy feszült rajta, kívánatos egy nőstény volt. Andi sem volt különb, a fehér miniszoknyájával meg a domborodó topjával, de hát ő tabu, sóhajtottam. Megállás nélkül sugdolóztak, néha rám pillantottak jelentőségteljesen, aztán kuncogni kezdtek. Majd kifúrta az oldalam a kíváncsiság, miről lehet szó.
Egy félóra alatt megérkeztünk a folyópartra. Leparkoltunk, lementünk a partra. Valami eszméletlen csodás volt. A Tisza pont kanyarodott, nagy, homokos partja volt, a föveny csak úgy ragyogott a napsütésben. A sekély vízben jó páran már lubickoltak. A mélyebb túloldalon átláthatatlan rengeteg, a fák belógtak a vízbe, előttük kajakozók eveztek. A parton néhány büfé kínálta a hűsítőket és a hamburgert.
A terepjáró csomagterében mindig van néhány pokróc, két nagyot felnyaláboltam, leterítettem a homokos partra. Ledobtuk a pólót meg a rövidnadrágot, és vártuk a lányokat. A két kis liba élvezte a helyzetet, lassan vetkeztek, felcsigázott tekintetünk már kocsányon lógott. Ami szemünk elé tárult, megdöbbentő volt.
Hű, azt a mindenit, még a szívem is kihagyott egy pár ritmust. A strandon többen felénk fordultak. Olyan parányi hófehér bikini volt Andin, hogy azt el sem lehet mondani. A mellbimbóit alig fedte a kis háromszög, a tangája hátul és oldalt csak egy csík volt, és elöl csak a szemérmét fedte, de úgy, hogy a nagyajkak majdnem kilógtak. Ahogy ráfeszült, szinte mindenét lehetett látni, a vágást, az ajkakat, az agyam majd eldobtam. Főnök meg sem tudott mozdulni, csak tátotta a száját. Az én kis csibémen kissé szolidabb rózsaszín bikini volt, bár a bugyija ennek sem volt nagyobb, mint a zsebkendőm negyede. Csinos kis pántocska vágott a fenekébe, izgatóan feszült rajta. A melltartója is nagyobb volt, de csak néhány négyzetcentiméterrel.
Megfordultak párszor a lányok, és csicseregve kérdezték:
– Na, szépek vagyunk? Hogy tetszik? Jól áll?
– Ha nem mehetek azonnal a vízbe, akkor nagyon jók fog állni.- nyögtem ki.
– Nem tudom, hogy mennyibe kerültek a fürdőruhák, de rohadtul megérte.- felelte Főnök, és vigyorgott rám.
– Napozni akarok! –közölte ellentmondást nem tűrő hangon Andi.
Mire észbe kaptam, addigra már Főnök oda is pattant, kézbe vette a napozótejes flakont. Andika lefeküdt a hátára, lábait enyhén szétnyitotta, és búgó hangon megszólalt:
– Kenj be naptejjel!
Főnök kapkodva öntötte a kezébe, és az aranybarna testet szorgalmasan kenegetni kezdte. Természetesen a melleivel kezdte, végig a hason, le a combokon át a bokáig. Nagyot nyeltem, ez nem rossz műsor. Főnök mikor végzett, lefeküdt Andi mellé.
Páromra néztem, aki ez alatt kényelmesen elhelyezkedett a másik takarón. Csábosan nézett rám, pilláit rebegtette:
– Olyan szomjas vagyok, hoznál nekem egy kis frissítőt? Hideg tonikot kérek, ha lehet.
Az ilyen kérésnek nem lehet ellenállni, elindultam hát. Anditól és Főnöktől is felvettem a rendelést, pár perc múlva már ott is voltam a kért hideg tonikkal, egy kólával, és két hideg sörrel. Szétosztottam, és lefeküdtem kedvesem mellé. Mindenki csendesen szopogatta a jóleső hűs frissítőjét. Évikém vádlón rám nézett:
– Buta, te vezetsz, nem? Miért iszol sört?
– Kimegy két óra alatt, azért.
– Te tudod! Bekennél egy kis olajjal?
Boldogan ugrottam, kezembe nyomtam egy adagot, és lassú mozdulatokkal el kezdtem ezt a gyönyörű testet bekenni. Hátán feküdt, szemét behunyva élvezte a simogatásom. Lassú mozdulatokkal kentem szét a napolajat a hasán, majd a nyakán. Kezeit gyúró mozdulatokkal meg is masszíroztam. Észbontó látvány volt, ahogy az apró, rózsaszín bikiniben feküdt, teste csillogott az olajtól, formás kis mellei bájosan ringtak, ahogy a teste rezgett a simogatástól. A mellei környékét is bekentem, ahol nem fedte a szövet, majd a combjai felé haladtam. Tenyeremmel jól átdolgoztam a lábait, combja és vádlija kemény volt, élvezet volt simogatni őket. Nem hagytam ki lábfejét és a kis lábujjakat sem. Miután Évikém csillogott- villogott, elégedetten leültem a pokróc szélére, és a sörömet kortyolgattam, és gyönyörködtem a látványban. A kis drágám meg combomra rakta fejét, és kényelmesen sütette magát a napon. Cirógattam, simogattam szöszi haját, bájos arcát, míg egyszer csak el nem szundított. Nagyon jó érzés volt ez, egy tündérkirálynő szuszogott mellettem. Egy idő után én is hátradőltem, és elszundítottam. Jó egy óra múlva ébredtem fel, drágám még mindig aludt. Mocorgásomra felébredt ő is, álmosan nyújtózott egy hatalmasat, mint egy elégedett cica, és hozzám bújt. Fejét vállamra hajtotta, átölelt, lábát átvetette lábamon. Puszit nyomtam fejére, mire még szorosabban átölt, formás testével szinte rám olvadt, és harapdálni kezdte a fülem.
– Kedvesem, nem állok jót magamért, ha így folytatod. Nyilvános közszeméremsértést fogok rajtad elkövetni.
– Olyan édes vagy, amikor morogsz. – súgta fülembe.
– Gyere, menjünk inkább fürödni egyet, nekem le kell magamat hűteni. – kérleltem.
Nagy nehezen kiszabadítottam magam karjaiból, és felültem. Főnököt nem láttam sehol, csak Andika feküdt csokibarnán, csillogó testtel.
– Főnök merre van?
– Elküldtem egy kis hideg ásványvízért. –felelte.
Tekintetemet alig tudtam bugyijáról levenni. Két oldalt látszott szőrtelen szeméremdombja, a szövet teljesen rátapadt, valami észbontóan nézett ki. Legszívesebben ezt a puncit márványból kifaragtatnám, és a Szépművészeti Múzeumban kiállítanám. Szerencsémre felállt Évikém is, és legalább elterelte a figyelmemet.
– Én is kérek valami hideget! Megszomjaztam ebbe a napozásba.
Alig vártam, hogy elindulhassak. Még fél perc, és a farkam kiugrik a gatyából. Megtestesült ördögfajzat ez a nőszemély, kísértés- démon. Mit tudhat az ágyban? Biztos kizsigereli Főnököt.
Kedvesemet megcsókoltam, és elindultam.
A büfénél megtaláltam Főnököt. Egy hatalmas hamburgert majszolt, és sörözött.
– Hát te?- kérdezte.
– Frissítőt viszek Évikének. Hányadik hambit eszed? –tudtam, ez a kedvence.
– Másodikat. Engem kiborít ez az Andi. Hozzak rágcsálni valót, jégkrémet kér, most ásványvizet. Ugráltat egész nap. Tök ideg vagyok.
– Mit panaszkodsz? A napolajat ki kente fel rá?
– Hát én! Kurva jó volt, te. Mindenki engem bámult.
– Na ugye, akkor nem megéri ez a kis ugrálás?
– Jó, jó, de akkor is, most ki a főnök, én vagy ő?
Elmosolyodtam. Na látod, testvér, most mondtad ki a valót- gondoltam. Ez a csaj téged a kisujja köré csavart, egy nap alatt. Nem is olyan buta nőszemély, mint gondoltam.
– Aki felül van az ágyban. – feleltem mosolyogva.
Főnök lassan fogta fel, mit is akartam mondani, de amint leesett neki, nagyot röhögött.
– Ez a nő úgy lovagol, mint egy huszár. Képzeld, reggeli után az ágyra döntött, lerántotta a gatyámat, és elkezdett szopni. Olyan merev lettem, mint a bot. Rám pattant, és olyan vágtát csapott, de olyat, hogy az ágy majdnem leszakadt. De én is toltam alá, rendesen.
Elmosolyodtam, szóval ezért késtetek hát reggel. Egy jó félórát dumáltunk még, előadta szokásos bánatát, milyen magányos, senki sem szereti, és már a töke kivan az egésszel. Közben legurított vagy 3 sört. Az ő hasa is ettől nő. Vigasztaltam egy kicsit, öntöttem bele a lelket. Mikor már kezdett készen lenni, szóltam neki:
– Menjünk vissza, Főnök, ne hagyjuk magára a két csajt.
Megvettem a frissítőket, meg egy kis rágcsálni valót. Felszedelőzködtünk, elindultunk. Útközben rám néz, látom rajta, hogy akar valamit. Nagy nehezen kinyögte:
– Amiért összehoztál ezzel a csajjal, jutalmat érdemelsz. Van már valami kívánságod? Nem leszek hálátlan.
– Még nem gondolkodtam rajta, majd szólok. – feleltem. Törtem a fejem, de úgy gondoltam, nem kell ezt elkapkodni. Jól jöhet még ez az ígéret.
Mire visszaértünk, a két lány önfeledten beszélgetett, hatalmasakat kacagtak. Nagyon jól megérti egymást, állapítottam meg. Úgy feküdtek egymás mellett, hogy minden testrészüket alaposan közszemlére tudják tenni, élvezték, ahogy bámulták őket. Ahogy megérkeztünk, megkínáltuk a lányokat, leültünk, csak heverésztünk, semmiségekről dumáltunk. A meleg semmit sem csökkent, izzadtam, mint egy ló.
– Én megyek, megmártózom, ki jön velem?
A két lány egyből felpattant. Nézek Főnökre, de az csak fekszik.
– Mi lesz, nem jössz? – kérdem.
– Nem, fáj a hasam, megfeküdte az a hamburger.- válaszolta. Meg a dupla velős pacal, Torgyánt is ez csinálta ki, tettem magamba hozzá. Te tudod, gondoltam, ilyet kihagyni, sülj meg a napon akkor.
Oldalamon a két csinibabával, elindultunk, és begyalogoltunk a vízbe. Hűs volt, felhevült testemnek majdnem hideg. A térdig értő vízben megálltam, és elkezdtem magam lelocsolni, hogy hozzászokjak, és lehűljek. A két lány szinte ragyogott a vízben, gyönyörű testükön csak úgy csillogtak a vízcseppek. A fürdőruha pedig teljesen testükre tapadt, szinte meztelenek voltak. Sürgősen beljebb mentem, derékig merültem ez legalább egy kicsit lehűtötte izgága vesszőmet. Nem vagyok én kapucínus barát, ilyen látványtól a halott is életre kel. Tettünk egy kört a derékig érő vízben, a két lány, mint két kis cinege, csicsergett mellettem. Igazából nem nagyon tudtam rájuk figyelni, egyre csak arra koncentráltam, hogy ne durranjon szét a nadrágom. A koncentrálásból az arcomba csapó víz zökkentet ki.
– Figyelsz te rám?- vont kérdőre Évike, és tovább fröcskölt.
Ha harc, hát legyen harc, gondoltam, és ferdén nagyot csaptam a vízre, teljesen elborította a fejét a hullám. Meglepetten nézett rám, mire megkaptam, kiemeltem a vízből, és belevágtam. Elkezdődött a vizicsata. Fúriaként tört fel a habok közül, nevetve rám rontott, tuszkolt, lökdösött, próbált fellökni. Természetesen hagytam magam, eldőltem, lemerültem, lehűtöttem magam. Percekig viaskodtunk, fröcsköltük egymást, míg Andi érdeklődve figyelt bennünket. Évi erre felé fordult, és őt is lefröcskölte. Így már hármasban folyt a csata. A két lány kergette egymást, hancúroztak, kipirultan fogócskáztak, és felváltva nyomták egymást a víz alá. Egyszer csak abbahagyták, összenéztek, és közös erővel nekem támadtak. Kacagva rohamoztak meg, de én hónom alá kaptam őket, megforgattam, és víz alá nyomtam mindkettőt. Elhajítottam őket, és játékosan menekülni kezdtem. A nyakamba csimpaszkodtak, erre el kezdtem forogni, mire mindkettő nagyot csobbanva a vízbe esett. Úgy szórakoztak, olyan felhőtlenül kacagtak, mint két kisgyerek. Alaposan elfáradtunk ebben a pancsolásban, de én szerettem volna úszni is egyet.
– Én úszom egyet. Jössz? – néztem Évikére.
– Bocs, de nem vagyok valami jó úszó. Inkább maradok, de te nagyon vigyázz magadra. Ha belefulladsz, kinyírlak. – aggódva nézett rám.
– Ne aggódj, vízpart mellett nőttem fel. – nyomtam egy puszit az arcára., majd a mélyebb rész felé indultam, és lassan el kezdtem tempózni. Alig hagyom el a partot, mikor észreveszem, hogy valaki jön utánam, hátranézek, hát Andi az. Rám mosolygott, és békésen mellém úszott.
– Nem baj?
– Ugyan, dehogy. –feleltem.
Úsztunk egymás mellett, felfele a folyón, erős volt az ár, jól esett az erőfeszítés, ahogy meg kellett küzdeni az előrehaladásért. Meglepve láttam, hogy Andi milyen jól tartja a tempót velem. Már elhagytuk a kanyart, a strand már nem látszott mögöttünk, csak kettőnk szuszogása hallatszott. A táj vadregényes volt, a Tisza itt még nem olyan nagy lomha, mint lent Szegeden, itt keskenyebb, és még nincs háborgatva. Izmaim megfeszültek, ahogy a vizet szeltem, testem el volt lazulva, könnyűnek éreztem magam. A kanyar után vagy ötszáz méterre megláttam a fák között egy kis tisztás részt. Fejemmel intettem Andinak:
– Elúszunk a tisztásig?
– Oké- bólintott.
Belehúztam, de azt vettem észre, hogy Andi kezd elhagyni. Nagy karcsapásokkal haladt, gyors volt, mint egy delfin. Férfiúi büszkeségem nem hagyta, hogy egy lány legyőzzön, ezért beleerősítettem, és minden erőmet beleadva a nyomába eredtem. Lassan megközelítettem, már szinte fej- fej mellett haladtunk, de nem tudtam lehagyni. A karom már majd leszakadt, a lábam is fájt, a levegőt is alig bírtam venni, de Andi is belehúzott. Egyszerűen nem ment, nem tudtam elé kerülni. A tisztás már vagy 100 méternyire lehetett. Erőtartalékaim utolsó morzsáit is bevetve küzdöttem, de döbbenten kellett tudomásul venni, hogy Andi begyújtva a rakétákat elhúz mellettem, és majd egy testhosszal megver. Lihegve értük el a homokos tisztást, amelyet néhány belógó fűzfa árnyékolt. Épp csak kikászálódtam a vízből, csak feküdtem a parton, kapkodtam a levegőt. Karom, lábam zsibbadt volt, alig bírtam mozogni. Andi is csak hevert mellettem, mellei fel- alá ugráltak, ahogy zihált. Összenéztünk, rámosolyogtam.
– Nem hittem volna, hogy ilyen jól úszol.
– Bocs, de kétszeres országos főiskolai bajnok voltam gyorsúszásban.
Elkerekedett szemmel néztem rá.
– Nem vagy semmi, így akkor nem is akkora szégyen, hogy legyőztél.
– Ugyan, téged illet dicséret. Nagyon jól tartottad magad, te nem versenyeztél?
– Nem. Ez kimaradt az életemből.
– Kár, tehetséges vagy pedig.
Szótlanul heverésztünk még egy darabig, és néztük egymást. Volt valami különös a tekintetében. Ez a lány akar valamit! Nem is vettem észre, hogy ilyen szép szeme van, ezek az őzike- tekintetek bámulatosak. Ahogy egymás mellet feküdtünk, hirtelen felém fordult, és odahajolt hozzám. Elkezdte mellkasomat simogatni, miközben epekedő pillantásokat vetett rám. Ujjai égették bőrömet, ahogy izmaimat tapogatta. Látszott rajta, hogy meg van elégedve a tapasztaltakkal. Mellizmaim után vállamat és karomat kezdte simogatni, majd visszatért, és hasamat kezdte kényeztetni.
– Te most mit csinálsz? –kérdeztem tőle, miközben le nem vettem a szemem róla.
– Semmit, csak gyönyörködök a testedben. – felelte, és megnyalta száját. Olyan érzéki nyelve volt, és olyan édesen tette, hogy a levegő megakadt bennem. Közelebb hajolt hozzám, nyakamat perzselte forró lélegzete.
– Miért, amikor te bámulsz, és legelteted rajtam a szemed, az nem baj? Nekem nem lehet?
– Igazad van, de akkor is, ne csináld. –feleltem elcsukló hangon. Farkam elkezdett önálló életet élni. Követelte, hogy ő is kényeztetést akar. Eszembe jutott, hogy ott vár rám Évikém a parton. Két kisördög viaskodott bennem. Az egyik azt ordítozta a fülembe:
– Ki ne hagyd ezt a nőt, senki sem fogja megtudni ezt a numerát! Ilyen alkalmad soha nem lesz. Ne légy már hülye, fatökű! Ess neki, tépd le a bikinijét, és vágd be neki tövig!
A másik, nyugodtabb ördög pedig ezt suttogta:
– Megtaláltad Évikét! Képes lennél a farkadnál fogva a falnak menni? Egy sima dugásért el akarod veszíteni? Ennyit ér neked?
Miközben a két kis ördögömmel viaskodtam, Andi keze egyre lejjebb csúszott, és benyúlt fürdőnadrágomba, miközben a nyakamat kezdte el csókolgatni. Megfogta kőkemény szerszámomat, simogatta, ő sem bírta átfogni egy kézzel. Áhítattal nézte, makkomat becézgette, tövét gyúrta, heréimet masszírozta. Farkam, megérezve, hogy szerepel, majd kibújt bőréből. Feszes volt, az erek csak úgy dagadtak rajta, makkom majd szétcsattant. Szép látvány volt. Andi elégedett hümmögéssel simogatta. Ahogy teljes hosszában kiszabadította, felemelte fejét, és elégedetten méregette:
– Hűha, ez fantasztikus! Gyönyörű szerszámod van.
– Andi! Hagyjuk ezt abba! Nem akarom!
Édes pillantással rám nézett, de a farkam simogatását nem hagyta abba:
– Miért? Nem tetszem neked? Csúnya vagyok? Gyere, simogass te is! Senki sem fogja megtudni! A mi kis titkunk lesz!
Lassan fölém hajolt, és megcsókolt. Édes volt az ajka, mint a méz. Nyelve követelőzően haladt beljebb, és nyelvemet kerestem. Farkam és a huncutabbik kisördög őrölten követelte a folytatást, de én nem akartam. Elhúztam a fejem, és megfogtam a kezét.
– Nem akarom! Betűzzem? Én Évit szeretem. Nem akarom egy gyors menet miatt elveszíteni. Amúgy is az álmoskönyv szerint a főnök barátnőjét nem jó megkívánni. Nem sok jó sülne ki belőle. Amúgy gyönyörű vagy, iszonyat jó a tested, főleg ebben a bikiniben. Ha egy héttel hamarabb találkozunk, már rég neked estem volna.
De bocs, elmondom még egyszer. Nem akarom, és kész!
Eltoltam magamtól, és felültem. Majd szétrobbantam a vágytól amúgy, de az önuralmam erősebb volt.
Szomorúan ült mellettem.
– Most már tényleg irigylem Évit. Tényleg nem semmi pasi vagy. Igaza volt.
Érdeklődve néztem rá:
– Miről beszélsz?
– Hát napközben megbeszéltük az este történteket. Meg a reggelit is. Azt mondta, hogy ilyen pasit még nem látott, mint te. El volt szállva a figyelmességeidtől. Azt mondta, hogy érzi, te különleges vagy, és biztos nem csalnád meg. Ebben teljesen biztos volt.
– Akkor te most teszteltél engem? Ez egy csapda volt, amit te állítottál?
Nagy szemekkel nézett rám:
– Végül is igen, nem akartam hinni neki. Meg látni akartam a híres masszírozó rudat.
Te magasságos, ha én engedek ennek a csajnak, és lefekszem vele, akkor első dolga lett volna eldicsekedni Évinek a sikerről. Hű, de jól döntöttem. Álnok kis ribanca. Lehet, hogy jó dugás lett volna, de drágán megfizettem volna érte.
Továbbra is nézett, és egy könnycsepp gyűlt össze a szeme sarkában.
– Már az is baj, hogy egy kis örömöt szeretnék kapni? Főnök csak egy menetet bír, azt is vagy 10 percig. Majd szétrobbanok a vágytól, miközben ti ketten hülyére kefélitek magatokat. Igenis, irigy vagyok.
Ekkor már potyogtak a könnyei.
– Sajnos nem tudok segíteni rajtad, Andi. Amit mondtam, megmondtam. Nagyon szeretem Évit. Tényleg különleges lány. Főnökkel kapcsolatban sem tudok segíteni. Kárpótold magad a pénzével. Bár tudom, a pénz nem boldogít.
– De ha sok van, azért nem rossz! – felelte hüppögve.
Feltápászkodtam, és intettem:
– Gyere, menjünk, már biztosan hiányolnak a többiek. Nézz rám, ugye nincs harag?
Felém nyújtotta a kezét, és rám nézett. Még könnyes volt egy kicsit a szeme.
– Oké, nincs harag. Majd lesz valahogy.
Lefele gyorsabban haladtunk, némán úsztunk egymás mellet, nem is néztünk a másikra. Herém az átélt izgalmaktól majd fel robbant, szerencsére a hideg víz hűtötte, miközben a pajzánabbik kisördög megállás nélkül verte a fejét a falba:
– Hülye önérzetes köcsög! Szerelmes fajankó! Ilyen muffot parlagon hagyni! Nem vagy normális!
Elhagytuk a kanyart, már láttuk a strandot. Évikém ott állt a parton, és már türelmetlenül várt. Elégedettség és boldogság töltötte el a szívemet, hogy nem buktam el a hűség próbáját. Büszke voltam magamra. Elértük a sekélyebb részt, lassan kisétáltunk. Szótlanul baktatunk a vízből kifele. A kis drágám rohant felém, nyakamba ugrott, tiszta könny volt a szeme:
– Buta, buta, buta! Úgy aggódtam, már azt hittem, történt veletek valami.
– Drágaságom, nem kell aggódni, csalánba nem üt a mennykő! Csak úsztunk egy jó nagyot. Nem volt semmi gond.
Óvatosan lecsókolgattam a könnycseppeket az arcáról, majd ajkait vettem birtokra. Úgy szorította a nyakam, majd elroppantotta. Andi irigykedő pillantást vetett ránk, majd elvonult Főnök irányába.
– Tényleg nem volt semmi baj? Minden rendben?
– Az ég egy adta világon semmi sem történt, semmi zűr nem volt. Úszkáltunk egy jót. Volt a kanyar után egy tisztás, versenyt úsztunk odáig, Andi legyőzött, pihentünk ott egy kicsit, és utána visszajöttünk.
– Jól van, na! Aggódni már csak szabad, nem? Biztos nincs semmi baj? – merően nézett rám.
Haboztam egy pillanatig, majd úgy döntöttem, elmondok mindent. Leültem a homokba, ölembe húztam Évit is.
Elmondtam mindent, szóról- szóra, nem hagytam ki semmit sem. Szó nélkül hallgatott végig, meg sem mukkant, csak figyelt. Mikor befejeztem a történetet, ránéztem, és megszólaltam:
– Hidd el, ez az igazság, tényleg nem történt semmi. Én csakis téged szeretlek.
Megcsókoltam, hálásan tapadt ajkaimra.
Egyszer csak elhúzta a fejét, és elmosolyodott, a tekintete huncut volt.
– Mit mosolyogsz? Mi olyan mulatságos? –kérdeztem.
– Minden, butus. Büszke vagyok rád, én is imádlak. Ez meg volt beszélve Andival, hogy próbára teszünk, mennyire vagy komoly és hűséges.
Értetlenül bámultam rá.
– Mi van? Ez az egész meg volt rendezve?
– Hát persze. Azt hitted nem úszok jól? Egy csapatban úsztunk a versenyeken, egy főiskolára jártunk, még a koliban is egy szobában laktunk. Andi a legjobb barátnőm.
Most tényleg hülyén néztem rá. Hát akkor ezért értették meg egymást ilyen jól. Ezért nevetnek mindig. Hogy ezt eddig nem vettem észre.
Egy kérdés motoszkált még bennem:
– Mi lett volna, ha elcsábulok, és lefekszem Andival?
– De nem tetted!
– De ha mégis, akkor mit tettél volna? –erősködtem.
– Szétrúgom a töködet, apró cafatokká. Ha rajtam kívül más nőre nézel, szétszedlek. Nem vicc! –olyan harciasan nézett közben, mint egy apró harcikutya. Nem álltam meg mosolygás nélkül. Magamhoz öleltem:
– Tőlem nem szabadulsz meg ilyen könnyen, ettől azért dörzsöltebb vagyok.
– Kicsit nagy az önbizalmad! Nem baj, ezt is szeretem benned.
Felálltunk, és megnéztük Főnökéket. Már kezdett későre járni, és a szúnyogok is előmerészkedtek.
Főnök csak nyögdécselt a pokrócon, Andi meg simogatta a fejét.
– Menjünk lassan, későre jár.
Összeszedelőzködtünk, bepakoltam a kocsiba, és elindultunk. Főnök elég rossz bőrben volt, fájt a hasa, megártott neki a hamburger meg a pacal. Főnök egész úton csak nyögdécselt, a hideg levegőt fújatta magára, és félúton elszundított. Én majd megfagytam, tiszta libabőrös voltam.
Szerencsére nem volt nagy forgalom, hamar a szállodánál voltunk. Felmentünk, lepakoltunk a szobákban. Én leheveredtem az ágyra, amíg kedvesem letusolt. Nem akartam a reggeli jelenetet megismételni, inkább megnéztem Főnököt addig. Szegénykém addigra az első adagot már ki is hányta, épp zöldre vált arccal feküdt az ágyon. Letelefonáltam a szobapincérnek, és kértem egy üveg gyomorkeserűt. Pár perc alatt felhozták. Fogtam az üveget meg egy vizespoharat, és jó háromnegyedig öntöttem:
– Idd ki, fenékig, ez majd rendbe hoz.
Rémülten nézett rám, és a fejét rázta.
– Mondom, idd ki, különben egész éjszaka itt fogsz szenvedni. Ez segít.
Nagy szenvedések közepette felült, szájához vette a poharat, és egy slukkra benyelte a majdnem két decit. Borzalmas fancsali képet vágott hozzá.
Egy perc múlva nagyot böffentet, és hálásan nézett rám:
– Tényleg jobban vagyok, ez rohadt jó! – majd elvette az üveget, és nagyot kortyolt bele, még egy decit lehúzott. Ült az ágyon, és csak böfögött szorgalmasan. Látszott rajta, hogy megkönnyebbült. Szomjas voltam, kimentem a nappaliba, és a hűtőből elővettem egy sört. Leültem a kanapéra, fáradt voltam, mint egy kutya. Alig bírtam mozogni, csak ültem nyugodtan, kortyolgattam a jó hideg seritalt, és végiggondoltam a napomat. Nem semmi 24 óra volt ez, változatos, fordulatokban gazdag. Olyan jól esett, hogy felnyitottam még egy üveggel. Épp a harmadik üveg elfogyasztásán gondolkoztam, mikor kinézett Andi a szobából, és hevesen integetni kezdett. Bemegyek, hát látom Főnököt, hogy keresztbe fekszik az ágyon, és alszik, mint a bunda.
– Képzeld, mivel jobban lett a pohár italtól, ezért majdnem az egész üveggel megitta.- nevetett Andi.
Megnéztem az üveget az éjjeliszekrényen, a 7 decis alján talán egy féldeci maradhatott.
– Gondolhattam volna. Nem baj, legalább nyugodt éjszakánk lesz.
– Remélem is. – felelte érdekes mosollyal Andi, miközben betakargatta hortyogó Főnököt..
Visszamentem a szobánkba. Évikém egy pólóban tett- vett, pakolászott. Nevetve elmeséltem neki Főnök kalandját, úgy kacagott, hogy a könnye is kicsordult. Megcsókoltam, és elvonultam a zuhanyzóba, lemosni a mai szennyet magamról. Jó húsz percig álltam a zuhany alatt, jól esett, fáradt izmaimat ellazított a forró víz. Miután teljesen kiáztam, és teljesen felfrissültem, a törölközőt magam köré csavarva kiléptem a fürdőből. A szobába lépve kővé dermedtem. Évi és Andi ült az ágyunkon, csábosan mosolyogva. Mindkettőjükön egyforma szerelés volt, gyönyörű csipkemelltartó, amely tökéletes formában tartotta mellüket, apó csipketanga, derekukon harisnyakötő, combjukon észbontó harisnya feszült. Egyedül a színekben különböztek, Évikémen fekete, Andin hófehér szerelés volt. Évi rám kacsintott, és a köztük lévő üres helyet megpaskolta:
– Gyere csak, szépfiú! Most megkapod a jutalmad a hűségedért!
Nem tudtam megszólalni, a szemem vadul járt a két lány testén. Miután felfogtam, hogy mi a helyzet, beleadóan bólintottam, a törölközőt lecsúsztattam magamról, és kaján vigyorral a képemen elindultam az ágyhoz.