Faszverés a könyvtárban

Már szinte fájt, ahogy a nadrág szorította az ágyékát. Még előző nap, az emeleti előadóban teljesen véletlenül kihallgatta két évfolyamtársnője beszélgetését. Tulajdonképpen az egész beszélgetés számára lényegtelen női csevely volt, ám arra felkapta a fejét, amikor a szőke, amúgy átlagos külsejű megjegyezte, hogy ő most próbát tart. Látta az egyik tv csatorna műsorvezetőjét pucéran, aki azt mondta, nem hord fehérneműt. A próba lényege, kipróbálja egy hónapon keresztül milyen, ha az ember lányán nincs alsó.

Már késő délután volt, bolond meleg (sose tudták a könyvtár olvasótermében beállítani a fűtést vagy vacogás vagy, izzasztó meleg), lassan fogyott az olvasóközönség, a szemben levő bokszban már csak a két tegnapi lány böngészett valamit. Sokat kellett várnia a megfelelő szögben lévő boksz kiürülésére, de most reménykedve csusszant be az u alakú ülőkére szembe helyezkedve a szőkével. Meregette a szemeit, de az asztalon álló olvasólámpa sem jó helyre világított, meg a lány is úgy ült, hogy csak annyi látszott szoknya van rajta. A várakozástól már izzadt. Mi van, ha kamu az egész én meg potyán ülök itt – gondolta.

A barna motyogott valamit az olvasó padjainak kényelmetlenségéről, körülnézett, és mert igen kevesen voltak a teremben, a könyvtáros meg tv bámult az átellenes sarokban, kihúzódott a sarokra és az u alak szárára feltette a lábait a padra. Tündérkém te is ülj ki – szinte suttogta magában a fiú. A szőke is szinte öntudatlanul kihúzódott és emelte a lábait. A srác tátott szájjal bámulta. Ahogy kényelmesen, otthonosan felrakta a lábait a padra megvillant egy pillanatra az olvasólámpa éles fényében a formás combok töve, a szőke fanszőrzet, és a rózsaszín ajkak. A fiú lélegzete is elakadt, ahogy tátott szájjal bámult. Későn vette észre, hogy a szüntelen bámulást megérezve a lány felpillantott, és ránézett.

Fülig vörösödve sütötte le a fejét és azon tűnődött, hogyan tűnhetne el feltűnés nélkül. Másodpercek múlva tűnt fel, hogy nem történik semmi, nem kapott pofont, nem dőlt össze a világ, csend van. Óvatosan felpislantott. Atyaisten, majdnem felszisszent. A lány a padon ülve vele szemben, térdeit magasra felhúzva, kicsit hanyatt dőlve ránézve mosolygott. A szoknyája felcsúszva és látható volt az ágyéka, az oldalt picit borotvált szőrzet, a kikandikáló kisajkak, még a popsi nyílása is ott sötétlett alul. A srác szaporán kapkodta a levegőt, de nem tudta levenni a szemét a látványról. A lány élvezte a helyzet fonákságát, tetszett a fiú félénksége és feljebb húzta a szoknyát és széjjelebb tette a térdeit. A fiú szája kiszáradt, szeme falta a látványt és fogalma sem volt mit tegyen. Egyke-ként nőtt fel és a rokonságban sem volt lánygyerek. Valahogy kimaradtak eddigi életéből a lányok, igazából bánni sem tudott velük, kamaszként agresszív volt, később a tanulás miatt ideje nem volt rájuk, esetlenül kerülte őket nehogy leégesse magát. Most viszont tátott szájjal ült, bámult, nem érdekelte semmilyen leégés, és feszült a nadrágja.

A barna lány moccant, mint aki menni készül. A szőke leengedte a térdeit, közömbösen integetett a társának, menjen csak. A kollegina távozása után ismét kihívóan felhúzta a lábait, szemérmetlenül szétfeszítve a combjait, szinte derékig felhúzva a szoknyát. A srác szinte rémülten nézett körbe, nem jön-e valaki a segítségére. A lány hátradőlve majdnem lefeküdve, feltette a térdére az olvasott könyvet és a lábai között a könyv alatt figyelte a fiút, ahogy hol felpillantva, hol lesütve a fejét szenvedett. Ráérzett a srác félénkségére. A kezével a srác ágyéka felé mutatva, majd a két kezet szétnyitva szájmozgással kérdezte „neked mid van?”. Csaknem felkacagott a fiú rémült arcát látva. Két ujját csippentve, gyerekesen mosolyogva mozgatta a száját „Na! Csak egy kicsit?”. A srác szenvedett, mint pata a napon.

Kezét féltőn az ágyéka elé tartva szintén némán kérdezte „Itt?”. Nem sok hiányzott, hogy a lány nyerítve felnevessen. Bőszen bólogatott. A fiú bátortalanul, ügyetlenül próbálta lehúzni a sliccét félt, hogy becsípi magát, és riadtan forgatta a fejét, nem jön e valaki? A lány, ahogy visszafojtva kacagott, a heves lélegzetvételtől a kisajkai hol nedvesen kitüremkedtek, hol visszább húzódtak. A fiú feje már vörösebb nem is lehetett volna, dülledt szemekkel már leplezetlenül a lány ágyékát nézte. Egyre kétségbe esettebben próbált nadrágja fogságából szabadulni.

Hangos sóhajtás hagyta el az ajkait mikor a nadrág szétnyitása után, az alsóját is lejjebb húzva szinte kipattant a fallosza, kőkeményen férfiasan. Rácsodálkozott, hiszen erotikus álmai után, egy-egy titokban végzett maszturbáció alatt ilyen még soha nem volt. Nem volt különösebben se nagy se kicsi, neki eddig tökéletesen megfelelt. A lány tulajdonképpen meglepődött, igazán már ő sem tudta mit is akar. Bizseregni kezdett az alteste. A srác meglátva megjelenő csillogást öntudatlanul kezdte húzogatni a fitymáját, közben egyre szaporábban kapkodta a levegőt. A lány kiesett a szerepéből, döbbenten kapta magát rajta, ellenállhatatlan kényszert érez, hogy a csiklójához nyúljon. Már csak kicsit józanul gondolkodva is hülye helyzet, négy méterre egy idegentől, egy könyvtár olvasótermében maszturbálni.

Prűdnek sose gondolta magát, de ezt nem hitte volna önmagáról. Ám, mivel csak a tv hangjai hallatszottak a távolból, folytatta önmaga simogatását. Most ő tátotta el száját, mivel a fiú arcvonásai eltorzultak és egyre nagyobbakat rántva egyszer csak megmerevedett, száját összeszorítva nehogy hangos legyen, hatalmasat ejakulált. A gyöngyöző cseppek egészen a bokszok közötti folyosóig kifröccsentek. Görcsösen még néhányat rántott magán majd szégyenkezve egy papírzsepit kotort elő és megtörölgette magát. A lány letaglózva bámult, hogy ezt ő csinálta volna? Bár mindig kacér módon viselkedett, igazából férfival még nem volt és meglepte az idegen fiú reakciója, de tulajdonképpen azt sem tudta mit várt.

Egy kései olvasó lépett be a terembe és feléjük indult. A fiú sietve felöltözött. A lány felült és becsusszant az asztal mögé mire a látogató melléjük érve tovább ment a szomszéd asztalhoz. A fiú tétován topogva indult a kijárat felé, most mi legyen? Kifejezéssel az arcán. A lány hirtelen ötlettől vezérelve intett neki: holnap ugyanitt!

A srác szemérmesen lehajtott fejjel bólintott és tovább ment.