Rita igen érdekes lány volt. Nagyon régóta ismerem már, időnként találkozgatunk, majd fél évig színét se látom. Félre ne értsd: soha nem volt köztünk semmi, csak barátok voltunk. Sokszor éjszakába nyúlóan beszélgettünk az élet nagy dolgairól, majd bepiáltunk, és mindketten hazamentünk az éppen aktuális párunkhoz. Szóval Rita érdekes lány volt. Aki nem ismerte, visszahúzódónak látta, nehezen oldódott fel, és idegenek között ritkán mosolygott. De ha kitartó voltál, és közel engedett magához, szeretni való, bájos, mosolygós lányt találtál, aki nem veti meg az élet élvezeteit. Ha pedig sikerül elérned, hogy a folytonos megfelelési vágyát és idegeskedését levetkőzze… nos csinált pár vad…
A szituáció úgy nézett ki, hogy egy vasárnapi kikapcsolódásra indultunk 4-esben Gabiék nyaralójába a Velencei-tóhoz. Mi ketten voltunk, illetve Gabi barátnője, Csilla és Csilla fickója, nem tudjuk, hogy hívták. Vasárnap délelőtt odaértünk, fürdés helyett gyorsan ebédeltünk. Nem is igazából fürdeni mentünk, inkább pihenni egyet. Ebéd után – iszonytató melegben – készülődtünk a fürdéshez. A nyaralóhoz tartozott egy kis napozóhely az út túloldalán a nyaralóval majdnem szemben, illetve körülötte nádas. Ide szabadon kivihettünk bármit, az a hely csak a miénk volt. Készülődéskor jöttek a bonyodalmak. Gabi lemondóan konstatálta, hogy a fürdőruha a kapkodásban otthon maradt. Csilla is csak egyet hozott. Gabi…
Anitát látásból már régóta ismerem, azonban a köszönésen és a helyi kisboltban vásárlás közben váltott pár mondaton kívül eddig nem igazán kerültünk közelebbi kapcsolatba. Annyit egyébként tudtam róla, hogy mostanában nagyon sok a szabadideje, mivel nem dolgozik. A férje jövedelméből ugyan is vidáman megélnek. Az egyik reggel ismét összefutottunk a boltban, ő előttem állt a pénztárnál, így amíg sorra kerültünk semmitmondó dolgokról kezdtünk beszélgetni. Fizetettünk és mivel mind a ketten gyalog voltunk együtt indultunk hazafelé. A kis sétánk során aztán egyre több dolgot tudtunk meg egymásról. Többek között azt is, hogy van egy közös ismerősünk Gabi, akivel egy időben rendszeresen…
Az üveg pezsgő hatását már mind a hárman éreztük. Viki a fotelban ült. Egy testhez simuló top és egy miniszoknya volt rajta. Pont szemben ült velem. Lábait kényelmes terpeszbe tette, utat hagyva kíváncsi szemeimnek. Fehér francia bugyi volt rajta, mely a puncijára tapadt, és én jól szemügyre vehettem. Izgatott a látvány, és a szívem egyre hevesebben kezdett verni, és vért jutatni egyre merevebb farkamba, melyet eléggé izgatott a látvány. Viki ebből semmit sem vett észre. Csak ült a fotelban és kortyolgatta a maradék pezsgőjét. Én pedig egyszerűen képtelen voltam levenni róla a szemem. Dia, Viki barátnője mellettem ült. Ő is…
Serdülőkoromban azt hittem, hogy a szex egy kényelmes fotelban, vagy ágyon lehet csak igazán élvezetes. Ábrándoztam, amint a combjaimban lévő inakat feszültségbe hozva szétterpesztett lábaimat egy férfi duzzadó fallosza juttatja orgazmusig. Ám az élet megmutatta, hogy egy váratlan esemény spontanitása is milyen izgalmas lehet. Amikor úgy tör rám a vágy, hogy idő sincs összerakni az előzmények részleteit, és egy jóképű férfi simogat a lábaim között, vagy egy csinos fiatal nő nyúl a szoknyám alá hihetetlen szenvedéllyel, gyengédséggel. Korábban említettem, hogy egy falusi iskolában tanítok. Csak egy jó férfi van itt, a falu bikája, aki viszont olyan kapós, hogy szinte háremet…
Lázas készülődés. Egy lány végtére is nem nézhet ki akárhogyan, mikor két hét után ismét találkozhat a Kedvesével. Megfésültem a hajamat, majd újra és újra megállapítottam, hogy ez a barna sörény nem éppen a férfiak álma, bár amennyire én ehhez értek… ! Egyszerűen csak összeborzoltam, és késznek nyilvánítottam a frizurámat. ha nem tetszik neki, majd megcsinálja ő – gondoltam vigyorogva. Kihúztam a szememet fekete szemceruzával… Azt mondta anyám, hogy úgy nézek ki, mint egy rosszlány. Pedig nem is volt olyan durva, inkább szolidabb voltam, nehogy elrémisszem még a barátomat. Fekete melltartó fölé egy kissé átlátszó, fehér holmit öltöttem… Úgy néz…
Már túl voltam az első traumán amit az okozott, hogy kiderült félrekefélt a feleségem. Akkor egy hétig szinte élő-halott voltam annyira rossz volt. De aztán túléltem hisz’ valahol én is akartam már, hogy átéljem ezt. Alig vártam már,hogy hazaérjek és elmondjon mindent. Hatalmasat dugtunk és megegyeztünk abban nem gond ha néha félrekefél csak legyen őszinte és mesélje el a történteket. Ebben maradtunk és szintén külföldön voltam és három hét után értem haza. Direkt nem mondtam mikor érek haza mert reméltem átélhetem azt amitől oly sokan félnek, nevezetesen mi van akkor mikor az asszony félrelép és kiderül. Kicsik voltak a gyerekek…
Volt egyszer egy éj, amikor a levegő édes felfedezéseket ígérő vaníliaillattal telt, s a szoba falán gyertyalángok árnyéka vonagló táncot lejtett. Az öröm vele tombolt, mint láncaiból kiszabadított, amint a nő korlátlan szenvedéllyel vette birtokba saját külső és belső nőiességét. Szabad volt… Ha visszanézett a mögötte levő útra, nem látott mást, csak korlátokat. Külsőket. Belsőket. Szülei mindenre megtanították, amit tudni kellett ahhoz, hogyan kell rosszul szeretni. Aztán jöttek mindenféle önjelölt vallási vezetők, akik csak visszafogottságot, bűntudatot tanítottak és azt, hogyan kell szerencsétlennek lenni. Az élet egy mások által vájt meder volt, amelyben ő egy csendes, jólnevelt folyóként hömpölygött. Amikor beszivárgott…
A történet idején ismerkedtem meg a tőlem egy évvel fiatalabb Viktóriával. Egy kifejezetten értelmes, csinos fekete hajú (cigány) lányról van szó, aki igencsak szemrevaló teremtésnek számított/számít. Igazából alattam járt általános iskolába mindig is, de ez idáig nem vettem észre. Hamar jóban lettünk, gyorsan összeismerkedtünk. 3 nap múlva történt meg az első csók. Életem legboldogabb időszaka volt. Kézen fogva sétáltunk, közösen nyaltuk el ugyanazt a fagyit, nevettünk. Majdhogynem szerelmesek voltunk egymásba. Olyan közel kerültünk egymáshoz, mintha évek óta szerelmesek lennénk. Egyik éjjel, mint minden éjjel, Bálint barátommal mentünk el zuhanyozni. Külön kabinok voltak, de tudtunk beszélgetni, meg dalolgatni. Bálint barátom telefonhívást…
Az elsőnél tizenhat éves múltam, másodikos gimnazista – igen másodikos, nem pedig tízedikes, nálunk még így mondták. Szóval másodikos egy kórusáról híres, jó nevű belvárosi gimnáziumban. Mondhatni családi suli volt, anyám is ott végzett, nagyapám pedig ott is tanított. Jó anyám számtalan történetet tudott mesélni a helyzet okozta kellemetlenségekről. Nekem szerencsére nem kellett szembenéznem ehhez hasonló problémákkal, békésen élhettem az életem – hacsak a matekkal való birkózásaimat nem tekintjük gondnak… A mai tiniket elnézve azt mondhatom, hogy nem kezdtem korán érdeklődni a szex iránt. Sokáig egyáltalában nem foglalkoztam a témával, élveztem a tanulást – tudom meglepő! – nyelvérzékemnek hála elsősorban…
Jó 10 kilométerrel arrébb fedezték fel, és a panzióval mindössze egy halvány – ráadásul: mesterséges – kapcsolódási pont kötötte össze, mégis kész tényként kapott szárnyra a hír. – A sok ráérő ember…! – bosszankodott a főnök, e hiányos mondatba belesűrítve összes aggodalmát. Ugyanaznap délután, amikor megtalálták a hullát – és egy rendőr fényképet lobogtatott az étteremben, látta-e itt valaki –, néhány órán belül a vendégek már azt kérdezték, hogy tényleg itt szállt-e meg a halott. – Halottakat nem szolgálunk ki! – válaszolta a főnök, de a következő vendégnél elveszette a türelmét, mert az már nem is érdeklődött, hanem egyenesen kijelentette,…
Egy kicsi társasházi lakás földszintjén élek. A teraszom az öbölre néz. Igaz, van a víz és a balkonládáim között egy park, de anno ez állt a hirdetésben, és végül is nem hazugság. A balkon virágaim teljes pompában virágoznak, és igen nagy gondot fordítok rájuk. Pontosan emiatt indítottam külön hadjáratot a felsőszomszéd ugató kis görcse ellen, aki elvileg egy kutya lenne. Az ördög képében. Mert az a kis vakarék minden este pontban kilenckor úgy hugyozik le a felettem lévő erkélyük korlátjai között, hogy a virágok tocsognak a kutya pisiben, és szépen szisztematikusan bele is fulladnak. Ebben az évben kitaláltam, hogy felveszem…
Várlak a kávéházunk különtermében, este hétkor! – olvasom az sms-t. Ki küldte? Ismeretlen a telefonszám, de csakis Ő lehetett, csak nekünk van közös kávéházunk. Hazajött? Három hónapja nem láttam, nem jelentkezett…A szivem a torkomban dobogott. Nincs időm hazamenni átöltözni. Gyors elemzés, kávéházhoz megfelelő ruha van rajtam, fürdőszoba meg van a munkahelyen. friss, üde lehetek este. Nem tudtam dolgozni, a gondolataim az este körül forogtak. Annyira vágytam a társaságára, az érintésére, a felejthetetlen puha csókjaira. Végre egyedül vagyok, „túlórázok” – mondtam, azért maradok még kicsit. Beállok a zuhany alá, annyira vágyom rá, hogy csukott szemmel, lassan simogatva magam zuhanyzom. Mintha ő…
Azt mondják, az emberre ébredés előtt jő az álom. Én rendszeresen, sűrűn álmodom, mindenféle elvarázsolt dolgokat. Többnyire nem látván értelmét, de azt nem is keresem. Sokszor arra ébredek, hogy valami nagyon kellemeset álmodtam, de nem emlékszem rá, s így üröm vegyül örömömbe. Ritkán van az, hogy megmarad bennem hosszútávon, de amit most itt elmondok, vagyon azok egyike. S majd a végén mondhatjátok, „Éhes disznó makkról álmodik.” Hihihi, ám legyen! Lehet, beleőrültem az egyedüllétbe? Álmodtam erről már ébren is, de tudtam nem szabad. S így lett elhessegetve a gondolat. Azonban álmom nem kontrollálom, hát nem lehet szégyenemre, én legalábbis így látom.…
Több erotikus masszőrnél is megfordultam már, de ez az utolsó most más volt. Fantasztikus élményben volt részem és most ezt szeretném megosztani veletek. Telefonos egyeztetés után,hamar sikerült hozzá időpontot foglalni,megadta a pontos címét és már robogtam is hozzá. Ajtót nyitott majd két puszi kiséretében beengedett a lakásba. Előttem riszálva eszméletlen dögös fenekét mutatta az utat a szobába ahol a szeánszunk fog megtörténni. Gyorsan levetkőztem majd tusolni mentem,mikor visszajöttem , megszabadult a kis köntösétől és már csak egy fehérnemű volt rajta. Felajánlottam neki, hogy megmasszírozom, amire egy rövid habozás után igent mondott és így ő feküdt le az ágyra. .. Finoman…