Munkahelyi pina

Befejeztem egy hosszú videokonferencia-hívást, éppen időben az ebédhez. Nem voltam annyira éhes, de valami más iránti étvágyam járt a fejemben. Megnyomtam a belső telefon gombját.
– Helló Joan, Gabrielle itt van? -kérdeztem a recepciósunkat és adminisztrátorunkat.
– Igen, Mr. Emerson! – felelte Joan.
– Be tudnád küldeni az ebédszünetemre?
-Természetesen, Uram! – válaszolta, és hallottam a vigyort a hangjában.
Gabrielle nem bizonyult túl hatékonynak a projektmenedzsmentben, de talált magának egy rést és nem volt titok, mi tartotta őt a kis cégünk alkalmazottjai között.
Átnéztem az e-mailjeimet és néhány perccel később Gabrielle kinyitotta az irodám ajtaját. Alacsony nő volt, fiatal, harmincas, sötét hajú és mindig olyan ruhát viselt, amely kihangsúlyozta keskeny derekát. A magassarkú cipő is elmaradhatatlan kellék volt, amivel 160 centiméterre nőtt a magassága. V-nyakú ruhája felfedte kis melleinek enyhe duzzadását. Korán megtanulta, hogy az emberek jobban értékelik őt, ha nem visel melltartót, és a mellbimbói áthatolhatnak az anyagon, vagy teljesen láthatóvá válnak, amikor előrehajolt. Egy szép dizájner táskát vitt a jobb vállán. Az egyik partner ajándékba adta neki a sok ezer dolláros kiegészítőt.
– Engem hívatott uram? – kérdezte.
Rámosolyogtam a nálam közel két évtizeddel fiatalabb nőre.
-Egy órám van a következő találkozómig, és úgy gondoltam, jó lenne egy kis megkönnyebbülés kapni a ma reggeli meeting után.
– Egy óra, uram? – kérdezte és fülledt mosolyával felvonta a szemöldökét.
Belépett az irodámba, becsukta maga mögött az ajtót.
-Többé-kevésbé. – mosolyogtam vissza egy kacsintással
Csábítóan ringatózott csípője ahogy az íróasztalom körül sétált. Hátra toltam a székemet, elgurultam az asztalomtól és felé fordultam. Gabrielle közelebb lépett hozzám és széttárt lábaim közé állt. Felmosolyogtam rá és gyengéden végigsimítottam a kezemmel harisnyás térdén és csak a ruhája szegélyénél álltam meg. Ellenálltam, hogy feljebb menjek, hogy egy kicsit megszorítsam a fenekét. Szigorú politikánk volt az ilyen dolgokkal kapcsolatban. Benyúlt a nagy dizájner táskájába és előhúzott egy habszivacsot. Lehajolt és gondosan a padlóra tette a lábam közé, mielőtt rátérdelt volna. Lenéztem rá, amint letette a táskáját oldalra. Egyenesen beláttam a ruhája nyitott nyakán. Fehér melle a sötét mellbimbókkal kidagadt a mellkasáról. A jobb félig fedve, a bal oldali pedig nyíltan látható volt onnan, ahonnan a székemen ültem. A cipőmért nyúlt és elkezdte kioldani a fűzőt. Tudta, mit szeretek, nem kellett elmondanom neki. Lehúzta az egyik cipőt, majd a másikat, majd a zoknimat, és óvatosan oldalra tette, egy-egy zoknit a cipőmbe. Gabrielle ekkor várakozóan felnézett rám.
Felálltam a székből és ezzel a térdelő projektmenedzser arcához képest teljesen megfelelő szintre hoztam a csípőmet. Kis ujjai nem vesztegették az időt az övem csatjának kinyitásával. Nőies kezei ügyesen kioldották a nadrágomat és lehúzta a cipzárt. Segített kilépni a nadrágomból. Összehajtottam a nadrágomat és az asztalomra tettem, miközben az elegánsan öltözött nő lenyomta a boxeremet a félig merev farkamra. Hátat fordítottam és kiléptem az alsónadrágomból. Elvettem tőle, kezeink gyengéden összeértek, ahogy átadta nekem. Ez a kis érintkezés bizsergést küldött a testembe. Kigombolta az ingem alsó két gombját, miközben én egyszer összehajtottam a boxeremet és a nadrágomra tettem.
Gabrielle ismét a táskájába nyúlt, miközben újra bekukkantottam a ruhájába ahogy fölötte álltam. Mindig is pártfogoltam a kis, feszes melleket, és neki határozottan ilyen típusú volt. Tudom, hogy sokan mások panaszkodtak időnként a kis melleire, de óvatosnak kellett lenniük, hogy kinek mondják, hogy elkerüljék a bajt a személyzeti osztályunkkal. Gabrielle előhúzott egy friss törölközőt a táskájából, letette a székemre, majd felnézett rám.
-Valószínűleg szükség lesz rá. – mondta mosolyogva.
Leültem a törölközőre, a fenekemmel a székem elülső szélére. A farkam már majdnem teljesen felállt, és a nehéz zacskóm a székem elejére terült. A farkam tövében vastag, rozsdamentes acél péniszgyűrűt viseltem. Felfedeztem, hogy viselése vastagabbá teszi a farkam, keményebbé és teltebbé teszi az erekciómat. Valószínűleg nem tettem szívességet Gabriellának azzal, hogy viseltem, de a személyes higiéniára vonatkozó irányelveink egyértelműek voltak: az elmúlt nyolc órában tisztára mossuk és leborotváljuk, ha a szolgáltatásait igénybe kívánjuk venni. Nem volt szabály a péniszkarika vagy más ékszer ellen.
Gabrielle kinyújtotta a nyelvét, és egy kis ügyeskedéssel kioldotta és eltávolította a két nagy gömbcsapot, amelyek díszítették.
– Nem bírnál ki egy órát, ha bent hagynám. -mondta magyarázatképpen és kacéran elmosolyodott.
Kelletlenül egyetértően bólintottam. Azok a piercingjei teljesen elképesztőek voltak, alig bírtam ki három percig, amikor csak egy gyors lazításra volt szükségem. Miután betette a nyelvcsapokat a táskájába, Gabrielle a jobb kezével megfogta a herezacskóm tövét, másik kezével pedig erősen megmarkolta a farkam szárát. Felhúzta a golyóimat, és lassan megsimogatta a hímvesszőmet.
– Ó, a francba! – nyögtem fel és a farkam gyorsan fájdalmasan keményre dagadt.
Gabrielle gyorsan leeresztette a száját a péniszem végére, bal kezét a combom belső oldalára tette, jobbjával pedig szép szilárd fogásban tartotta a golyóimat. Csak a száját használva lassan fel-le dolgozott a rudamon. Meglehetősen magas pozíciót tartott, derékba hajolva, hogy fel-le mozgassa a fejét a farkamon. „Úristen, de jó” – nyögtem fel elismerően. Azt mondják hogy mindig jó megdicsérni valakit, aki segít nekünk.
Gabrielle ügyes volt a munkájában, és úgy tűnt, élvezi is. Egyszer azt mondta nekem a céges pikniken -néhány ital után, és miután a férje a játszótérre vitte a két kisfiukat- hogy szeretné, ha a munkahelyén maszturbálhatna, mert általában nagyon feldobja a munkáját. Természetesen én, az úriember, együttéreztem vele. Aztán azt suttogta, hogy néha a női mosdóban kell megkönnyebbülnie.
– Kár, hogy nincs senki a személyzetünkben, aki segítene. – mondtam neki.
Felkuncogott:
-Tudom! Ki kell nyalnom Nancy punciját, valaki legyen mellettem is!
Elnevettem magam, mert tudtam, hogy ivott pár italt és az alkalom az ünneplés volt:
-Talán ha vezetői posztra kerülsz vagy céges partnerré válsz. – mosolyogtam és gyorsan témát váltottam, mielőtt komoly bajba keveredtünk volna.
Kirántott az álmodozásomból a torkának elképesztő nyomása a farkamra, ahogy Gabrielle orra a hasamhoz ért. Teljesen hátradőltem a székemben és nyögtem a kéjtől. Nem sűrűn torkozta le a farkamat a tövéig, de ó, basszus, jó érzés volt, amikor megtette. Ott tartotta magát, nem dolgoztatta a nyelvét, miközben érezte, hogy a farkam veszélyesen közel rángatózik az orgazmushoz. Csak öt perce kezdte és az ebédszünetem java része még hátra volt. Miután lenyugodtam, újra mozgatni kezdte a fejét. Nyála végigfutott a farkamon és a golyómon és összeszedte a törölköző, amit alám tett.
Gabrielle gyorsan megtanulta eltávolítani a sminkjét, amint az irodába ért, bár hallottam egy pletykát, miszerint a pénzügyi igazgatónk szerette először látni reggel, mielőtt eltávolította volna a sminket, és élvezte, hogy segített neki kezdeni. De akármilyen nehéz napja is volt, teljesen feldobottnak és gyönyörűnek tűnt, miután felfrissült, mielőtt hazaindult a nap végén. Miután újabb tíz percet dolgozott a farkammal, közel hozott egy újabb orgazmushoz, majd újra hagyott lenyugodni. Vastag nyál lógott le az álláról. Váladék folyt végig az orrán és könnyek csorogtak az arcán. A szeme rám mosolygott, amikor szemkontaktust vettünk. Néha szerettem nézni gyönyörű arcát, de többnyire csak hátradőltem és élveztem.
Miután elkezdte, Gabrielle szája nem jött le a farkamról. Nem tudtam, hogyan csinálta, de ügyes volt, és megérte a fizetése minden centjét.
Miután húsz percet dolgozott a farkammal, a lábam ellenőrizhetetlenül rángatózott és a csípőm apró lökésekkel mozgott. A kezeim, látszólag önszántukból, kinyúltak, hogy megfogják a fejét. Ez ellen is voltak szabályok, de ő soha nem panaszkodott emiatt, és ha túlságosan elragadtattam volna, a zacskómon levő kezével valamivel erősebben megszorított és megértettem a célzást. Miután eljutott idáig, teljesen az irányítása alatt álltam. Erősen szopott és bólogatott, megváltoztatta a tempóját és a nyomását. Néha csak megállt és ütögette a nyelvével a férfiasságom alját. Elvesztem a gyönyörben, káromkodásban és nyögdécselésben. Nem is tudtam, hogy olyan hangos vagyok, hogy Joan mindent hallott. Később elmesélte, hogy könyörögtem Gabrielle-nek, hogy bántson és gonosz succubusnak neveztem, mielőtt valami halandzsát szórtam volna ki. Addigra az egész testem remegett és még harminc perc volt hátra az ebédszünetből.
Szerencsére Joan tudta, hogy az egy órám fontos, és jobb, ha megbizonyosodik róla, hogy a találkozó kezdetéig ép lélek és test vagyok. 12:35-kor besurrant az irodám ajtaján:
-Emerson úr, ne felejtse el, hogy készen kell állnia az egy órára! – mondta nekem.
Nyilvánvaló volt, hogy teljesen elvesztem attól az örömtől, amit Gabriella nyújtott nekem. Joan a székem mögé sétált, és letérdelt, hogy szemkontaktust tudjon teremteni a nővel. Általában nem került ilyen közel a farkamhoz, de úgy érezte, ma kivételt kell tennie.
A két nő tekintete találkozott, Gabrielle-é könnyektől nedves, szájában vastag pénisszel, Joan-é aggodalmas.
– Gabrielle! Időre van szüksége, hogy felépüljön egy nagyon fontos találkozóhoz húsz perc múlva. Tudom, hogy az egész ebédszünetre a szolgálatodat kérte, de nem hiszem, hogy ez hasznos lesz. Gondolod, hogy a következő öt percben végzel vele? – kérdezte.
Gabrielle kacsintott és bólintott Joan-nak és egész idő alatt egyetlen ütemet sem veszített a farkamon. Joan félig elmosolyodott, félig elismerően elfintorodott és vissza akart menni az íróasztalához, de úgy döntött, hogy egy percig kitart. Csak azért, hogy megbizonyosodjon arról, hogy Gabrielle követni fogja az utasításokat.
Gabrielle egy kicsit felgyorsította lökéseinek ütemét és mélységét. Joan nem tudta megmondani, de a nyelvét is nagyobb sebességgel és nyomással kezdte a dákómhoz ütögetni. Az orgazmusom ismét felépült. Gabrielle erősebben markolta a golyóimat, miközben megpróbáltak felhúzódni a testembe, felkészülve arra, hogy hatalmas mennyiségű spermiumot fognak kilövellni. Ismerte minden jelét annak, hogy mikor fogok felrobbanni. Elkezdtem mondogatni: „Bassza meg! Bassza meg! Bassza meg!”
Joannak gyorsan be kellett csuknia az iroda ajtaját, hogy a kiáltásaim ne zavarják az iroda többi tagját. Visszajött, hogy letérdeljen a hátam mögé, és nézte ahogy a projektmenedzserünk a teljesen merev farkamat a feje minden egyes lefelé irányuló mozdulatával lenyomja a torkán. A testem úgy remegett, mint egy nyolcas erősségű földrengés, amikor végre felrobbantam.
-Óóóóóóó… baaasszuuusss… .OOOOHHHHH!” – bömböltem.
Gabreille a hasamba temette az arcát, én pedig a torka hátsó részébe öntöttem a spermámat. A péniszem hegye a manduláival egy vonalban volt és egy erőteljes spermasugarat küldtem közvetlenül az orrüregének hátsó részébe. Gabrielle igazi katona volt és nem rántotta el a fejét. A magom nagy része a hasában kötött ki, de jókora mennyiség kicsöpögött az orrlyukaiból és a hasamra gyűlt. Joan lenyűgözve nézte, ahogy az utolsó orgazmikus összehúzódásaim is alábbhagynak, és a kollégája orrából kiszivárgott a spermám.
Gabrielle lehúzta a fejét a lágyuló farkamról, én pedig úgy rogytam össze a székemben, mint akit meglőttek. Az arca és a farkam, a zacskóm és a belső combjaim teljesen össze voltak kenve. Felhúzta a törölköző lógó végét és elkezdte szárazra törölgetni a combomat és a golyóimat. Joan ösztönösen lekapott néhány zsebkendőt az asztalomról és előrenyúlt, hogy letörölje a nedvet Gabrielle ajkáról. Gyengéd gesztus volt, nem is várta Joan-tól.
-Köszönöm! – mondta az adminisztratív asszisztensemnek.
Hagyta, hogy a nő tisztára törölje az arcát. Gabrielle ezután befejezte a farkam és a golyóim tisztogatását így már csak a borotvált hasamon maradt sperma. Joan tágra nyílt szemekkel nézte, ahogy Gabrielle lehajtotta a fejét az összegyűjtött nedv felé. A két nő szeme összeakadt, ahogy Gabrielle összeszorította a száját és lenyalta az utolsó adagomat. Joan egy kicsit zihált. Gabrielle-nek ekkor meg kellett szakítania a szemkontaktust, hogy megbizonyosodjon arról, hogy mindent megkapott, majd befejezte a letörölközést.
Joan ezen a ponton észrevehetően kipirult és kereste a szavakat:
-Tudom, hogy benne van a kézikönyvben… úgy értem, tudom, hogy… hm… le kell nyelned… hm… de nem tettem. . Nem gondoltam…
Gabriella félbeszakította.
– Nem gondoltad, hogy le kell nyelnem azt a spermát, ami nem volt a számban?
– Öhm… hát igen… – válaszolta a zavarodott Joan.
– Meglepődnél, hová kerülhet. A cipőjükre, a nadrágjukra, a hajamba, a földre, az íróasztalukra. Ez csak egy része a munkának. A személyzetisek legalább arra késztetik őket, hogy leborotválják a szeméremszőrzetüket, így nem kell szőrt szednem a számól. válaszolt Gabriella közömbösen.
Ekkor már teljesen tiszta voltam és figyeltem a nők interakcióit. Ránéztem az órára: 12:45 volt. Felálltam és felkaptam az alsónadrágomat és a nadrágomat az íróasztalom tetejéről.
– Joan! Ki kell mennem a mosdóba. Átvenné az ideiglenes igazgatói posztot az ebédszünet hátralevő részében? – mondtam.
Hátrahúztam a székemet, és megpaskoltam az ülést, hogy kiemeljem. Joan rám nézett, azután a székre, azután Gabrielle-re, aki még mindig a székem előtt térdelt és a törülközővel feltörölte a földre került nyálkát. Gabrielle érdeklődve felnézett.
– A következő tizenöt percben ő lesz a megbízott igazgató. Ez jogilag rendben van, ugye? -kérdeztem tőle.
Megvonta a vállát:
– Feltételezem, ha megfelel a többi követelménynek.
A mélyen kipirult Joan-ra pillantottam.
– Nos, lezuhanyoztál és borotválkoztál ma, Joan?
Szemei tágra nyíltak, száját eltátotta. Csak beleegyezően bólintott.
-Tessék! Joan megbízott igazgató, Ön jogosult a személyzeti stresszoldó projektmenedzserünk szolgáltatásaira. Azt javaslom, ne pocsékolja az időt!
A széket Joan térdhajlatába fordítottam és lenyomtam az ülésre.
Gabrielle azonnal benyúlt a fitt, negyvenes nő ruhája alá. Joan gondolkodás nélkül felemelte a csípőjét, hogy segítsen a fiatalabbnak lehúzni az egyszerű nejlonbugyit a lábáról. Felvettem a nadrágomat, becsatoltam az övemet és felvettem a cipőmet és a zoknimat. Mire már annyira felöltöztem, hogy elinduljak a férfi mosdóba, Joan formás lábait a szék kartámaszaira tette, Gabriella arca pedig beletemetkezett a csupasz puncijába. Joan ruhája a köldökéig volt felhúzva. Soha nem láttam még meztelenül. Az órára pillantottam, ami 12 óra 52 percet mutatott.
– A konferenciateremben tartom a találkozót, Joan igazgató! Önre bízom a felelősséget a nap hátralévő részében! – mondtam.
Félig lehunyt szeme találkozott az enyémmel. Elmosolyodtam és feltartottam Joan-nak a hüvelykujjamat. Megremegett élete első orgazmusától amit egy nő száján élt át, majd elismerően bólintott, mielőtt kisurrantam az ajtón. Istenem, de szeretek ennél a cégnél dolgozni!