18 éves voltam, amikor először kivitt titokban a nénikém, hívjuk Évinek, a nudista strandra. Okkal. Szüleim konzervatív nevelést adtak, nénikém szabadszelleműség élharcosa volt. Akkor voltam nála egyedül először. Nyár volt, napozott a teraszon fürdőruhában, mikor megérkeztem. 52 éves volt akkor, hatalmas cicikkel, vékony csípővel,és nagy kerek popsival. Amint elmentek Szüleim, kérte, hogy találjam ki a nap hátralevő részét. Én azt mondtam, hogy szeretnék nudizni (igen, azért), mert még sosem próbáltam. Mondta, hogy nincs akadálya, csak egy próbát ki kell állnom, hogy ne hozzam Őt kellemetlen helyzetbe a nudin… A próba abból állt, hogy pucérra vetkőzött a teraszon, miközben a nadrágomat…
Mivel az ország minden részéről jöttek táborozni, különböző vonatokkal mentek a csoportok. Tudtam, hogy mi csak késő este fogunk haza menni a kisbusszal. Közben megtudtam, hogy lesz még két utasunk, a Laci meg a haverja. Micsoda véletlen. Ebéd után oda jött hozzám az a bizonyos barát, s megkérdezte, beszélhetne-e velem néhány percet. Miért ne? Az ő neve Tomi. S elmondta, hogy reggel lent sétált, s látott minket a Lacival, s nagyon begerjedt, de ő még sose volt lánnyal, s hogy én fantasztikus vagyok, s nem lennék-e olyan kedves… A pofám leszakad. Gondoltam. Ilyen arcátlan legyen valaki. De belémütött a kisördög.…
Az étkezőkocsiban ült. Éppen a vacsoráját várta. Tetszett neki a patináns kocsik hangulata, a személyzet visszafogott udvariassága. Az Orient expresszen utazott. Ötvenes nő volt. Még mindig nagyon csinos. Eredetileg gesztenyebarna hajában már megjelentek az ősz hajszálak, ezért eggyel sötétebb színűre festette. Finoman sminkelt, még mindig, szinte ránctalan arcából okos, meleg, barna szempár tekintett a világra. Kicsit pisze orra nagyon jól illett kicsit szarkasztikus modorához. Az érzékien húsos ajkak, pedig még mindig tökéletesen ép fogsort takartak. Az alakja, az alakja pedig asszonyiasan tökéletes volt. Dús keblek, vékony derék és telt csípő. Nem széles, csak kerek és finoman ívelt. Combjai hosszúak, bokái…
Fárasztó napot hagytam a hátam mögött. Megérkezve Eszterhez nemsokára ágyba bujtunk és az álomra nem sokat kellett várnom legalábbis nekem. Úgy fizikailag, mint lelkileg megviselt az egész szituáció…,sajnáltam is meg nem is a két tanárt. Reggel korán ébredtem s láttam, hogy Eszter mélyen alszik s szokásához híven télen- nyáron meztelen ami azt jelentette , hogy a takaró lecsúszott róla és formás szép idomait láthatóvá tette. Nincs csodálatosabb, mint egy békésen alvó gyönyörű női testet megcsodálni, s rajta is volt mit. A test a nyugalmat és biztonságot közvetítette és most minden akadály nélkül megnézhettem magamnak az imádott nőt, aki először segített…
Na ezt már tényleg nem kellett volna. Tegnap Edit azt mondta (nem nekem persze), hogy zavarja, amiért én úgy érzem, hogy bunkó velem. És hát lássuk be tényleg zavart. Vele kapcsolatban mindenre százszor olyan érzékeny vagyok, mint másokkal szemben. Ez nem jó, tudom én is. Próbáltam tenni ez ellen, nem venni magamra a faszságait, hiszen tudom, hogy nem gondolja őket komolyan. De mégse megy. Azt hiszem még mindig szeretem, és tudom nem kéne, de ez van, nem tudok tenni ellene. És tegnap megint olyan szépeket mondott, de megint nem tartotta be őket, ahogy máskor se. És nekem megint eldurrant az…
Beindult a tanév, és én már több hete nem láttam a barátnőmet. Kíváncsi voltam, mi lehet vele, aztán egyszer hazafelé a gimiből megcéloztam a lakásukat. Becsöngettem hozzá. Kis motoszkálás után az öccse nyitott ajtót. – Szia! – köszöntem. – Helló! – Eni itthon van? – kérdeztem feleslegesen, mert már kidugta a fejét a szobájából. – Szia Márti! – üdvözölt. – Itt várjak, vagy bemehetek végre? – kérdeztem epésen Istvántól, aki szinte elállta az ajtót. – Persze, gyere csak – hallottam Enikő hangját. – Rosszkor jöttem? – kérdeztem, és közben beljebb nyomultam. – Ne hülyéskedj, csak éppen olvastunk – próbált megnyugtatni…
Mindig vonzottak a lányok, de még sosem volt alkalmam kipróbálni, milyen velük a szex. Ezen az estén, a könyvtárban ülve viszont még a szokásosnál is jobban felizgultam. Hirtelen felálltam a székről, és ahogy a könyvsorok közé léptem, minden szem rám szegeződött. Igyekeztem elbújni a polcok között, mint aki azt hiszi, hogy meglátják rajta a vágyat. Tudtam, hogy mit keresek és azt is, hogy hol keressem. Többször átlapoztam már azt a kötetet, de csak ott, elbújva. Még nem volt bátorságom kivenni, hogy a szobámban nézegethessem és olvashassam. A kollégiumban, ahol laktam, nagyon szigorú rend volt. Ha valaki meglátta volna, mit olvasok,…
Igazából kifejezetten dilisnek tartottam, amikor tavaly nyáron először beszélgettünk. Oda jár gitározni, ahova én, egészen ügyes lány, és aznap kivételesen együtt voltunk órán. Szőkés, hosszú és kócos haja volt akkor. Fekete szemei végig úgy csillogtak, hogy úgy éreztem: ez a csaj egy boszorkány. Mintha az egész élet egy vicc lett volna számára. Mindenkit kinevetett mindenért, saját magát is. Tökéletesen elérte, hogy minden megnyilvánulása előtt értetlenül álljunk. Másnap elutaztam, méghozzá egy évre Angliába, így amolyan búcsúzás ízű volt az a gitáróra. Együtt mentünk ki a kapuhoz, a táv valahogyan kínzóan rövidnek bizonyult. Miért? Kifaggatott, hogy hova és miért megyek, ellátott ezernyi…
RG-re (ritmikus gimnasztikára) járunk egyik barátnőmmel. Minket, kettőnket választottak ki, hogy megmutathatjuk mit tudunk egy verseny keretében, tehát minden péntek délután 3-tól egy 2 órás edzésen veszünk részt, hogy még csiszolni tudjunk a mozdulatainkon. Miután el telt az edzés, ami igen csak izzasztó volt, megdicsért a tanárnő és visszamentünk az öltözőbe. – Nem megyünk el zuhanyozni? Tökre leizzadtam. – Kérdezi barátnőm, mikor már levette a felsőjét. – Felőlem mehetünk. Én is baromira leizzadtam. – Én előre megyek, majd gyere. – Okey. – Levette a többi ruhadarabját is és bement a zuhanyzókhoz. Én csak ekkor kezdtem el vetkőzni és pár perc…
Jó 10 kilométerrel arrébb fedezték fel, és a panzióval mindössze egy halvány – ráadásul: mesterséges – kapcsolódási pont kötötte össze, mégis kész tényként kapott szárnyra a hír. – A sok ráérő ember…! – bosszankodott a főnök, e hiányos mondatba belesűrítve összes aggodalmát. Ugyanaznap délután, amikor megtalálták a hullát – és egy rendőr fényképet lobogtatott az étteremben, látta-e itt valaki –, néhány órán belül a vendégek már azt kérdezték, hogy tényleg itt szállt-e meg a halott. – Halottakat nem szolgálunk ki! – válaszolta a főnök, de a következő vendégnél elveszette a türelmét, mert az már nem is érdeklődött, hanem egyenesen kijelentette,…
Néztem a napfelkeltét. A horvát tenger kavicsos partján álltam, teljesen egyedül és hihetetlenül boldogan. Abban a csendes magányban tudtam csak igazán végiggondolni, mi is történt előző éjszaka. A jó év végi eredményeink miatt az osztályfőnökünk belement egy tengerparti osztálykirándulásba. Már régóta gyűjtöttünk egy nagyobb fajta utazásra, lassan három éve nem voltunk a megyénken kívül. Apartmanokban szállásoltuk el magunkat, szerencsére sikerült úgy foglalnunk a szobákat, hogy az összes ember egy utcába került. Természetesen a fiúk és a lányok külön szállást kaptak, de reggel mindig mindenki máshol ébredt. Az osztályfőnökünk közel hozzánk kapott szobát, de nem különösebben csinált a vándorlásainkból nagy ügyet.…
Egyetemre járok (VE), és néha szoktam korrepetálni matekból és töriből ismerős lányokat! Persze nem pénzért és nem akárkit! Ez amolyan csajozási fogás, ha megismerek egy lányt, és mondjuk épp érettségi előtt áll, vagy csak nem megy neki annyira a suli, egyből felajánlom a segítségemet! Valahogy így történt meg az is, hogy a volt osztályfőnököm szomszédjában lakó állati helyes 18 éves Adrienn érettségire való felkészítését elvállaltam! Töriből kellett neki egy kis segítség! Gondoltam majd jól bevágódok nála. Mondjuk egy kicsit féltem is tőle, mert táncolni szokott nyaranta, tavaly a Beach Hauson is felléptek a barátnőikkel. Én meg elég messze vagyok a…