Azon vettem észre magamat hogy Barni kemény farka megállithatatlanul közelít az arcomhoz

Alig vártam a szombat estét. A gyermekkori legjobb barátnőm Barbi a városba látogatott és megbeszéltük hogy belevetjük magunkat az éjszakába. Rég nem találkoztunk és rengeteg mindent meg kellett beszélnünk, új pletykák, régi szerelmek, egy szó mint száz megbeszéltük hogy tartunk egy csajos napot.

Én Liza vagyok, 25 éves és több mint 3 éve a barátommal, Mátéval élek. Igazán szerencsés vagyok hogy rátaláltam, odaadó és mindig figyelmes velem. Több barátom is volt már de ő az egyetlen akivel az életemet is el tudom képzelni. Minden tekintetben hozzám illik és kiegészít engem. Ő a másik felem.

„Remélem nem fogtok nagyon vadulni bébi. Engedjétek ki a gőzt de csak mértékkel.” Mondta nekem Máté poénosan.

„Ne aggódj. Soha nem szoktam élveszteni a fejemet. És amúgy is valakinek vigyáznia kell Barbira. Tudod milyen tud lenni…”

Mindig is Barbi volt a nagyobb parti arc de én ott voltam mellette folyton és megóvtam a nagy hülyeségektől. Máté is tudta persze hogy milyen de azért ő sem tudott az összes vad kalandunkról. Így is elég sok hülyeségben benne voltunk és persze sokat pasiztunk. Szerencsére már megkomolyodtam és Máté is ott volt nekem. Most tényleg csak lazítani akartam egy kicsit Barbival.

„Egyébként is. Most szakított Mikivel és ki van borulva. Pasikat látni sem akar.” Ez igaz is volt, ezért is beszéltük meg hogy találkozunk. A szakítás egy hosszú kapcsolat után mindig fájdalmas tud lenni és ilyenkor a barátnőknek egymásra van szükségük. Ez valamelyest megnyugtatta Mátét és megöleltük egymást.

„Tudom kicsim. Bízok benned. Csak vigyázzatok magatokra. Vagy inkább te Barbira…” Mondta mosolyogva. „Egyébként fantasztikusan nézel ki. Kár hogy nem lehetek ott és nem szedhetlek fel.”

„Tudok jobbat bébi. Hazajövök és majd én elcsábítalak.” Tetszett neki az ötlet ebben biztos voltam mert ahogy megmarkoltam az ágyékát éreztem hogy elkezdett keményedni. „De sajnos várnod kell egy kicsit még.” Húztam az agyát, és ezzel ott hagytam.

Még vetettem egy utolsó pillantást magamra a tükörben és elégedett voltam. Egy régi fekete koktél ruhámat vettem fel. Nem túl kihívó de biztos voltam benne hogy pár férfi figyelmét fel fogom kelteni. Persze elsősorban Mátét akartam elcsábítani. Barbival a vasút állomáson találkoztam és a város egyik jól menő bárját szemeltük ki magunknak. Mikor odaértünk még gyerek cipőben járt az este így nem volt nagy tömeg de így legalább volt lehetőségünk nyugodtan beszélgetni. Elmesélte a Mikivel való szakítását én pedig vígasztaltam egy jó barátnőhöz méltóan. Mikor a hely kezdett megtelni, és a buli is beindult célba vettük a táncparkettet. Leginkább egymással táncoltunk, ahogy mondtam Barbinak nem volt kedve most a pasikhoz, én pedig foglalt voltam. Voltak próbálkozók de együttes erővel mindenkit lekoptattunk. Élveztük a zene ritmusát és az addig elfogyasztott alkohol is ellazított minket.

Volt egy srác, pontosabban kettő akik azonban hajthatatlanok voltak. Az igazat megvallva aki velem akart nagyon táncolni egész jóképű, szőkés-barna hajú fiú volt de nem akartam semmibe sem belebonyolódni. Inkább kiháráltam és szóltam a barátnőmnek hogy elmegyek italért és az asztalunknál találkozzunk. Egyet értett mert a mögöttem, már szinte túl közel táncoló srác haverja Barbi mögött volt és ő is nagyon nyomult. A pultnál rendeltem egy újabb kör tequilát és akkor a szőkésbarna hajú srácot ott találtam magam mellett.

„Szia! Meghívhatlak?” Kérdezte minden bevezetés nélkül. „Barni vagyok egyébként.”

„Liza. És a barátnőmnek viszem. Köszönöm azért.” Próbáltam távolságtartó maradni. Szingliként még adtam is volna egy esélyt a dolognak de ezt nem tehettem meg, majd ott hagytam a pultnál.

Az asztalhoz visszaérve Barbi azonban nem volt sehol. Elkezdtem keresni őt a tömegben de nem jártam sikerrel. Biztos csak a mosdóba ment.

„Nem fog hamar visszajönni.” Mondta egy hamd mellettem és mire ráeszméltem Barni megint ott volt mellettem. „A barátomnak, Ádámnak nagyon bejött a barátnőd és bepróbálkozott nála.”

„Kizárt dolog. Most van túl egy komoly kapcsolaton és még csak találkozni sem akar fiúkkal.”

„Nekem erről más a véleményem.” Mondta majd a sarokba mutatott ahol valóban megláttam Barbit amint azzal a sráccal smárolt aki nagyon táncolni akart vele. Ezek szerint ő volt Ádám. Szuper. „Látod, szerintem nem fog hamar visszajönni.”

„Dehogynem.” Bizonygattam, de magam sem hittem el. Ebben a pillanatban megkönnyebbültem mert Barbi elindult, azonban nem felém hanem a mosdó irányába, Ádámot pedig kézen fogva húzta maga után. Nem hittem a szememnek. Hát Barbi nem sokat változott.

„Azt hiszem ketten maradtunk.” Mondta Barni mosollyal az arcán. „Szóval vagy megiszod azt a két tequilát vagy koccintunk a barátainkra.”

Nem akartam egyszerre kettő felest lehuzni így engedtem.

„Egészségedre!” Mondtam kelletlenül majd lehúztam.

„Na akkor most meghívlak én.” Mondta Barni és mire szóhoz jutottam volna már el is tűnt. ‘Szuper. Most itt ragadtam ezzel a sráccal és még csak itthagyni sem tudom mert még kell várnom Barbit.’ Gondolkodtam de Barni már vissza is ért.

„Szóval azt már tudom hogy Barbi most szakított a barátjával. És veled mi a helyzet?” Vágott a közepébe. Legalább nem kerülgette a forró kását.

„Ki kell ábrándítsalak. Nekem van barátom.” Láttam hogy kicsit lehervadt az arcáról a mosoly de nem adta fel.

„Értem. A szép lányok mindig foglaltak. De ha esetleg te is el szeretnéd tölteni az időt amíg vársz…” Kacsintott rám.

„Nézd. Én nem párizsi jöttem ide ma este hanem hogy kiengedjem a barátnőmmel a gőzt a szakítása után. Ezt tartsd tiszteletben és akkor beszélgetésünk. Egyéb esetben le lehet kopni.” Lehet hogy kicsit nyers voltam vele de akkor ez jó ötletnek tűnt.

„Oké. Megértettem. Mindig így járok. Ádám a nagy nőcsábász én csak követem mint egy kiskutya és mindig hoppon maradok ő meg elviszi a jó nőket. Ha lenne is sikerem akkor még foglalt a lány. Már megszoktam. Ne haragudj ha tolakodó voltam.” Ez a kifakadás meglepett és bánatos szemekkel nézett rám, majd mire mondani tudtam volna valamit. Elindult a kijárat felé. A mosdók felé pillantottam, de Barbinak semmi nyoma nem volt. Vettem egy nagy levegőt és Barni után mentem. Ha nem is adhatom meg neki azt amit akart, legalább bocsánatot tudok tőle kérni.

A bár bejáratánál láttam, hogy Barni a szomszédos kis utcába kanyarodik be. Gondolkodás nélkül utánamentem és a sarkon utol is értem.

„Várj. Nem akartalak megbántani. Tényleg kedves srácnak tűnsz és ha nem lenne barátom valószínű nem küldtelek volna el. De szeretem a barátomat és nem tehetem ezt vele.” Álltam meg vele szemben.

„Megértem. Bocsánat hogy úgy elsietam magamat de olyan sokszor történt már ez és…”

„Ne szabadkozz. Természetes hogy bepróbálkoztál. Talán egy másik világban már csókolóznánk. Ki tudja…” Mondtam neki vigasztalóan de válasz helyett lesokkolt amit tett. Egymással szemben álltunk és az ajkait a számra tapasztotta. Egyik kezével a fejemet fogta meg, a másikat a derekamra tette. Annyira meglepett ez a lépése hogy nem löktem egy egyből és ezt jelnek vehette mert nem csak puszit adott hanem elkezdett csókolni. Nyelve a számban járt én pedig reflex szerűen visszacsókoltam. Az alkohol miatt lassan járt az agyam és nem fogtam fel mit is teszek. Nyelveink játszottak egymással és az egész egy szenvedélyes csókká alakult. Mikor felfogtam mit teszek ellöktrm magamtól.

„Ne haragudj. Csak…” kezdte.

„Nem. Az én hibám. Vissza kellene mennünk.” Válaszoltam. Furcsa érzések keveredtek bennem.

„Csak azt mondt meg. Jó volt?” Kérdezte és egy pillanatra elgondolkodtam. Nem azért hogy eldöntsem jó volt e hanem hogy beismerjem e neki.

„Nagyon is jó volt. Jól csókolsz de…” befejezni sem tudtam mert ezt bíztatásnak vette és újra megcsókolt. Nem ellenkeztem. A korábbi ellenállásomnak már nyoma sem volt és viszonoztam a csókot. Tényleg jól csókolt. Én is egyre jobban belemelegedtem és az igazat megvallva eszembe sem jutott Máté. Barni keze most már a fenekemet markolta és centiméterről centiméterre feljebb húzta a ruhám alját, de megállítottam a kezét.

„Ne. Nem tehetem. Ráadásul itt a nyílt utcán.” Ekkor körbenézett és egy sötétebb részre vezetett a kis utcában ahol voltunk. Kihalt volt és a lámpa fény sem ért el odáig így nem zavarhatott senki. Hevesen vert a szívem. „Nézd. Bármennyire is akarod nem tehetem.” Annyira azért tudatomnál voltam hogy azt ne engedjem meg neki hogy a nyílt utcán megdugjon.

„Pedig itt nem látná senki Liza. És valld be nem lennél itt velem ha nem akarnád a farkamat magadban érezni. Érzem rajtad hogy egy kis kalandra vágysz.” Volt abban valami amit mondott de nem lehettem hűtlen. Soha nem csináltam még és már azon voltam hogy ott hagyom de mikor lenéztem az ágyékára láttam hogy a farka igen kényelmetlenül nyomja a nadrágját. A méretes dudor mutatta hogy beindítottam a fantáziáját. Ekkor támadt egy ötletem amivel a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad.

„Értsd meg hogy nem tehetem. A testem csak a barátomé és ebből nem engedek. De talán rajtad tudok segíteni.” Mosolyodtam el és pajkosan megmarkoltam a farkát a farmerján keresztül amitől az megrándult. Láttam a vágyat a szemében és hogy ha tehette volna ott helyben magáévá tett volna. Hátát az épület falának vetette én pedig lassan leguggoltam előtte.

A szívem hevesen vert és akkor nem tudtam tisztán gondolkodni, csak az lebegett a szemem előtt hogy hozzám ennek az akkor megismert srácnak az agyát. Nem akartam semmi olyat tenni amivel megcsalnám Mátét de mindig egy kicsit tovább léptem. Talán tovább is mint kellett volna. Akkor és ott élveztem a hatalmat, azt hogy az a fiú mennyire akar én pedig nem engedek neki.

„Mmm talán kicsit lazítani kellene a szorításon.” Kacsintottam rá, majd miután meg egyszer körbetekintettem hogy megbizonyosodjak róla nincs a közelben senki, lassan kicsatoltam az övét. A farmerja cipzarját lássan lehúzva éreztem hogy a farka mennyire nyomja azt. Ahogy a cipzár egyre lejjebb került, az alsónadrág takarta ferfiassága egyre jobban kidudorodott. Talán itt kellett volna megállnom, de ha már idáig elmentem…

Szaporán vettem a levegőt és a szívem hevesen kalapált a torkomban mikor a kezeimet a derekán a nadrágba csúsztattam és a farmert az alsóval együtt egyre lejjebb húztam, hogy kiszabadítsam meredező farkát. A lélegzetemet is visszatartottam ahogy a szerszáma teljes nagyságban ott lüktetett pár centire az arcomtól.

„Tetszik a látvány?” Kérdezte mosolyogva bár válaszra nem volt szükség. Be kell vallanom szép farka volt. Máténak is nagyon szerettem a szerszámát, és igen nagy is volt. Máté alulról verte a 20 centit és nem tartom magamat olyan nőnek akinek a méret a lényeg de a barátomét imádtam. Nagy volt, vastag, és nagyon szép arányos, és az alakját is szerettem. Mindig is ő volt a legnagyobb az életemben és soha nem is vágytam maséra.

De most, hogy Barni kemény farka ott állt előttem elgyengültem. Nagyon hasonlított Mátééra, talán egy hajszálnyival vastagabb volt. Láttam hogy az előváladéktól már csillog a makkja és akaratlanul is nyeltem egy nagyot. Eredetileg csak le akartam húzni a nadrágját és álló fasszal ott hagyni, de most nem tudtam megmozdulni.

Azon vettem észre magamat hogy Barni kemény farka megállithatatlanul közelít az arcomhoz és nedves makkja szép lassan, minden ellenállás nélkül az ajkaim közé csúszott és a ferfiasságának egyre nagyobb része töltötte meg a számat. Tiltakozni akartam, de rá kellett jönnöm hogy nem Barni volt az aki a farkát a számba tolta, hanem én hajtottam a fejemet a farkára. Így a kezem, amivel ellökni akartam magamtól ehelyett a fasza köré fonódott és rámarkoltam. A tenyerem alatt éreztem az erek lüktetését és azzal is elkezdtem dolgozni rajta. Mivel hasonló méret volt mint Máté, képtelen voltam az egészet a számba venni, viszont a barátoméval ellenben az övét nem érték körül az ujjaim. Ez nagyon izgató élmény volt de nem szabadott volna ezt tennem. Bűntudatom volt de nem tudtam megállni. Elkezdtem bólogatni és egyre jobban belemelegedtem abba amit csináltam.

Kényelmetlen volt ott guggolni, de abban a levében csak azzal a nagy és kemény farokkal foglalkoztam ami a számban volt. Egy nagy és kemény farokkal ami nem a barátomé. Sőt egy idegené akit alig egy órája ismertem meg. Próbáltam arra gondolni higy Máté van előttem, és ebben a farkuk közötti hasonlóság segített is, azonban Barninak teljesen más íze volt mint Máténak. Az előttem álló srác hangosan felnyögött így tudtam hogy jó úton haladok. Egy pillanatra elengedtem és csak a kezemben tartottam, viszont ramarkoltam mindkettővel. Jó érzés volt két kézzel kézimunkázni rajta. A makkját a nyálamnak és az előváladékának a keverékéből alkotott csillogó csíkok kötötték össze az ajkaimmal.

„Úgy látom azért nem bánod ezt sem.” Mondtam neki.

„Egyáltalán nem. Istenien szopsz. A barátod igazán szerencsés. Irigy vagyok rá. Mmm.”

Férfiasságát visszavettem a számba és egyik kezemmel közben csavaró mozdulatokkal dolgoztam rajta, míg a másikkal a golyóit kezdtem el masszírozni. Egre jobban szívtam is és láttam hogy nem kell már neki sok. Ő is egyre jobban beleélte magát, mert kezeit a tarkómra tette és a csípőjét is elkezdte lassan mozgatni. Szép lassan átvette az irányítást és lényegében már ő volt az aki a számat dugta, nem pedig én aki őt szopta. Mikor látta hogy nem ellenkezek, egyre durvábban kezdett dolgozni. Éreztem ahogy a makkj a torkomat éri de nem zavart. Néhány mozdulatnál mikor mélyebbre csúszott öklendeznem kellett de nem érdekelt. Gondoltam adok neki még egy utolsó löketet és a ruhám felső részét lassan lehuztam. Mivel a koktél ruha alatt nem volt melltartó, tökéletes rálátása volt kerek melleimre. Hangosan nyögött és tudtam hogy a végén jár.

Máténak sosem engedtem hogy a számba élvezzen. Párszor csináltuk de nem szerettem a sperma ízét, és ezt ő tiszteletben is tartotta. Éppen ezért készültem rá hogy Barni farkát gyorsan kivegyem a számból, és tudtam hogy közel van már de az első lövés így is meglepett. Hirtelen hátra hőköltem és a következő kilövellés a fejem mellett a földre repült. Szerencsére jól céloztam és nem az árokba kaptam. Ezután viszont Barni megfogta a fejemet a farkát pedig visszavezette a számba. A maradék sperma megtöltötte a számat de éreztem hogy kezd sok lenni. Nem hittem el hogy mennyi jön belőle. Kénytelen voltam elkezdeni nyelni, de még így is egy csepp kicsordult a szám sarkán. Hihetetlen kurvásnak éreztem magamat de… nem érdekelt. Élveztem. És még a sperma íze sem volt olyan rossz mint amire számítottam. A kedvencem így sem lesz de élvezettel nyeltem le minden cseppjét. Mikor Barni már végzett és a farka sem volt olyan kemény mint előtte végre elengedtem és a szerszámát tisztára nyaltam. Lassan felálltam és az arcomon lévő cseppeket még letöröltem és lenyaltam. Hagytam neki egy kis időt hogy még meg tudja bámulni a melleimet majd a ruhámat is megigazítottam.

„Remélem nem bánod hogy visszautasítottalak és nem te vagy a barátod helyében.” Mondtam neki mosolyogva.

„Egyáltalán nem. Bárcsak mindig ilyen vigaszdíjat kapnék.” Mondta levegő után kapkodva. Rámosolyogtam, majd gyorsan visszasiettem megkeresni a barátnőmet.

Már egy ideje keresett de szerintem nem gyanított semmit. Mindent meg szoktunk beszélni de ezt még én sem mertem elmondani neki. Ez csak az én titkom marad örökre. Azt a mai napig nem tudom hogy Barbi mit csinált Ádámmal a mosdóban vagy mit nem, ha történt is valami erről ő sem beszélt nekem. Mátét azóta sem csaltam meg és azzal nyugtatom magamat hogy tulajdonképpen ez sem volt megcsalás de egy kis bűntudatot azért a mai napig érzek miatta. Meg kell mondanom furcsa érzés volt hazáérve megcsókolni Mátét de annak ellenére hogy bűnbe estem, és nagyon élveztem megpróbáltam az egészet magam mögött hagyni és elfelejteni.