Szép kis nap!

Kilépek a kapun. Egész szépen süt a Nap. Az idő kellemes, nincs túl meleg… Elindulok az autó felé. Egy picit késésben vagyok, ahogy szoktam, de még tudom, hogy ha a rövidebbik úton megyek, beérek a munkahelyre. Rutinosan illesztem a kulcsot a zárba, de az ajtó nem a megszokott módon nyílik. Túl könnyen megadja magát, nincs is bezárva. Így felejtettem volna? A francba! Ezt feltörték! A rádió sehol. Pedig kivehetős, és én annak rendje és módja szerint az ülés alatt is tartom. Shit. Pedig a feleségemtől kaptam, hogyha épp nincs velem, akkor se unatkozzak a kocsiban. Sajnálni fogom, mert elég egyszerű…

Orgia az exkluzív szállodában

A szeretkezésünk után elterültünk egymás mellett és simogattuk egymást. Pár perccel később Sára azt mondta: -Van egy meglepetésem. Imádtam a meglepetéseit. Minden ilyen bejelentése valami újat és izgatót hozott a szexuális életünkbe. Felkelt az ágyból és én néztem ahogy a csodás meztelen alak ringó csípővel kisétál a szobából. Kicsivel később visszajött és valamit a háta mögött tartott az egyik kezében. -Csukd be a szemed! -kérte. Elmosolyodtam és engedelmeskedtem. -Kinyithatod! Egy borítékot láttam magam előtt. Leginkább egy esküvői meghívóra hasonlított. Elől dombornyomott szöveg, hátul viaszpacsét. A szöveg egyetlen szóból állt: ‘Paradiso’ -Ez mi? -kérdeztem. -Ez a vágyaid kulcsa. Egy ultra-exkluzív szálloda.…

Családi affér 2.

Hol volt hol nem volt, volt egyszer egy fiú. Gabika volt a neve. Egy eldugott kis zsák faluban élt távol mindentől az édesanyjával. Anyukáját Editnek hívták. A történetünk ott kezdődik, amikor Editet férje nem sokkal Gabika születése után ott hagyta. Sajnos a látszatra erkölcsös faluban szegény Edit elvált nő lévén nem találhatott párt magának. Egy férfi se akart vele mutatkozni. Pedig nem volt csúnya nő. Hosszú göndör vörös haj, vékony alkat, szép körte formájú közepes mellek szép feszes fenékkel. Persze a faluban minden férfi megakarta dugni, de annyira senki se volt bátor, hogy közeledni merjen hozzá. Így egyedül élt fiával.…

Margitnéni

Margit néni az ötvenhét éves középhosszú göndör barna hajú asszonyos vonalakkal rendelkező hölgy volt. Egy kis faluban élt egy kockaházban. Valaha férjnél volt, de megözvegyült még a negyvenes évei elején. Azóta egyedül él. Szegény nem volt éppen szép arcú teremtés és az idő sem volt túl kegyes vele. Az évek múlásával rakodott rá pár kiló plusz, amitől kicsit teltebb volt, olyan asszonyosan. Az egyetlen plusz adottsága, amit az élettől kapott, és ami kiemelte kicsit a többi nő közül a faluban, az a két szép nagy melle. Ám mint olyan sokszor Margit életében most is homokszem került a gépezetbe. Margitot az…

3 + 1 (Igaz történet!)

A barátnőmmel már több mint egy éve vagyunk együtt. Móni aranyos, gyönyörű lány, és nem csak szerintem az, ezt a barátaim és ismerőseim irigykedő pillantásaiból is látom. De nem csak nagyon szép, hanem remek társ is, élmény számomra minden egyes vele töltött pillanat. Kapcsolatunk harmonikus, nagyon szeretem őt, szinte fáj, mikor nem vagyok vele. Arányos, hibátlan teste van, nem nagyok, de nagyon formásak a mellei, a majdnem mindig meredező kicsi mellbimbóival, igézően gömbölyű a popsija, és neki van a legcsodálatosabb puncija, aminél kívánni valóbbat elképzelni sem tudok. Az ágyban is remekül megértjük egymást, vele felszabadultan lehet beszélni, még a legintimebb…

Egy örömlány vallomása

Hétvégén a szüleimnél voltam, minden találkozómat valami mondvacsinált ürüggyel kénytelen-kelletlen, de lemondtam. Elég ritkán van időm hazautazni, nem szeretem azt az álmosan elterülő, semmittevésbe és igénytelenségbe süppedő kisvárost. Ahol az embereket semmi nem ösztönzi a továbblépésre, de nekem az volt a benyomásom az itt eltöltött 19 év alatt, hogy akkor sem tennének semmit, ha ölükbe hullna a lehetőség. Sokkal kényelmesebb volt önigazolást találni mindenre a sírbakolással és az állandó panaszkodással. Én viszont ezzel szemben elvágyódtam onnan, nem bántam volna hova és merre csak el, néha iszonyatos erővel tört rám ez az érzés. Szerencsére két év sem telt bele és meg…

A “felnőtt” színház

-Eliza! Örülök hogy látlak! -köszöntött Pete amikor beléptem a nézőtérre. Ragyogó mosollyal közelebb jött és kezet nyújtott. Néhányan még voltak ott rajta kívül. Megfordultak és megnéztek. -Én is örülök! -feleltem és valóban így volt. Jó volt újra New York-ban és még jobb volt újra színházban dolgozni. Még akkor is ha egy off-Broadway produkcióról volt szó. -Milyen volt az út? -Sohasem tudtam repülőn aludni, úgyhogy Tokiótól idáig maga volt a pokol. -mondtam, ő pedig megértően bólintott. Egy kisebb szerepet játszottam egy Tokióban játszódó viszonylag komoly filmben. Nem volt különösen ragyogó lehetőség, de a számlák fizetésére megfelelt. -Mindannyian örülünk hogy elvállaltad ezt…

Elmúltál már 18 éves? Ezen az oldalon felnőtteknek szóló tartalom található. Ha nem múltál még el 18 éves, hagyd el az oldalt.