– egy romantikus történet telt lányokról, bátorságról és szerelemről Eszter sosem szerette a tükröket. Nem azért, mert ne tudta volna, ki néz vissza rá – hanem mert túl sokáig hallgatta mások véleményét. Túl telt. Túl puha. Túl sok. A világ mindig tudta, mit kellene másképp csinálnia. Ő viszont csak azt tudta, hogy szeretne végre valakit, aki nem eltűrni, hanem választani akarja. Egy hosszú, fárasztó nap után – amikor a villamoson megint úgy érezte, mintha láthatatlan lenne – leült a kanapéra, és megnyitotta a laptopját. Nem nagy elvárásokkal. Csak egy kis kíváncsisággal. Egy társkeresőt keresett, ahol nem kell magyarázkodni. Ahol nem…
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer Csaba és Niki. Csaba egy nagyon romantikus srác volt, és mindent megtett azért, hogy Niki boldog legyen. Niki azonban nagyon szkeptikus volt, és sosem hitt a romantikában. Egy napon Csaba úgy döntött, hogy meglepi Nikit egy romantikus vacsorával. Felkészült a legfinomabb ételekkel, és az összes gyertyát felgyújtotta a lakásban. Amikor Niki hazaért, Csaba szívélyesen fogadta, és átvezette a terített asztalhoz. Amikor Niki meglátta a vacsorát, elsőre azt hitte, hogy Csaba tönkrement, és a lakásukat próbálja felégetni. Csaba azonban megnyugtatta, hogy ez egy romantikus vacsora, és semmi gond nincs. Miközben a vacsorájukat ették, Csaba…
Egy kicsi társasházi lakás földszintjén élek. A teraszom az öbölre néz. Igaz, van a víz és a balkonládáim között egy park, de anno ez állt a hirdetésben, és végül is nem hazugság. A balkon virágaim teljes pompában virágoznak, és igen nagy gondot fordítok rájuk. Pontosan emiatt indítottam külön hadjáratot a felsőszomszéd ugató kis görcse ellen, aki elvileg egy kutya lenne. Az ördög képében. Mert az a kis vakarék minden este pontban kilenckor úgy hugyozik le a felettem lévő erkélyük korlátjai között, hogy a virágok tocsognak a kutya pisiben, és szépen szisztematikusan bele is fulladnak. Ebben az évben kitaláltam, hogy felveszem…