Kéjes forróság az ügyeleten

Bár nem volt idén nyár, de ezen a nyári estén történt. Éjszakai ügyeletben voltam, mikor éjjel kettőkor keltettek, hogy egy lánynak komoly alhasi görcsei vannak. Álmosan, begyógyult szemekkel mentem a vizsgálóba.. Alig találta magamra, és a folyóson kinn várt a lány egy kísérővel, és hogy hamar túlessek rajta, bemutatkoztam, és a vizsgálóba tessékeltem. Ekkor néztem rá először. Nem lány volt, nő a javából. Megkértem, hogy üljön le, és próbálja meg elmondani, hogy mi fáj, mit érez. Ahogy rám nézett, egy csapásra elmúlt az álmosság a szememből, mert szinte megbabonázott. Felfektettem a vizsgálóra és megkértem, hogy emelje a feje felé a karját. Polója megemelkedett, mellei lélegzetvételét követve csodás látványt nyújtottak. Nehéz volt a betegségre koncentrálni. De beszéltem, figyeltem. Közben a hasán finoman kerestem azokat a jeleket és pontokat amit ilyenkor kell. Nem mennék bele pontos orvosi leírásba, gondolom arra most jelen esetben senki sem kíváncsi. Megbeszéltük, hogy mi lehet, és mi nem, és hogy egy-két napot jó lenne ha benn töltene el a kórházban. Nagyon nem akarta, de belement. Elintéztem a papírokat, ágyat, szobát és odakísértem. Ekkor jött a megdöbbenés, hogy ugye ő nem úgy jött be, hogy benn is fog maradni, csak egyszerűen rosszul lett. Kerítettem egy korházi köntöst, és úgy bújt ki a ruhából előttem a nő, hogy földbe gyökeredzett a lábam. Nem tudtam nem rá nézni, nem tudtam nem arra figyelni hogy meztelenül bebújik abba a kis köntösbe, ami inkább csak olyan lepel. És a mozdulat annyira belülről fakadóan ösztönös volt, ahogy a válla felett hátranézett, hogy nem jutottam szóhoz. Mellei, mint két csodás süveg, keményen ellenálltak a gravitációnak. Csodás látvány volt. Elbúcsúztam tőle, és megígértem, hogy reggel belátogatok hozzá.
Így is tettem, kora reggel bementem hozzá. Aludt. Háttal a bejáratnak, kitakarva. És meztelen lábakkal, fenékkel, mert a kis korházi „függöny” semmit sem takart. Egy jó ideig csak gyönyörködtem a látványban majd odaléptem hozzá. Ébreszteni kezdtem, hogy megtudjam, hogy érzi magát. Meglepett, ahogy azonnal a keresztnevemen szólított. Ami azért jól esett. Kiderült, hogy jobban van, de még fájdalmai vannak. Mondtam, hogy lesz vizit, és tényleg nem ártana, ha egy pár napot benn töltene, a szobája úgy is nyugis az ellátás meg mivel magánkórház vagyunk úgy érzem nem hagy kívánni valót maga után. Kipattant az ágyból és mintha valami rokon, családtag vagy régi ismerős lennék odavetette hogy gyorsan letussol. Nem tudtam hogy mit is csináljak. Hát megvártam. Szédítő látvány volt ahogy félmeztelenül kilépett a szoba fürdőjéből és úgy csacsogott velem mintha ezer éves ismeretségünk lenne. Nem tudtam nem levenni a szemem a melleiről, és arról ahogy a vízcseppek száguldoznak lefelé. Én szerintem olyan szinten habogtam hogy csak na…
Elérkezett a vizit ideje. Mivel elég fiatal a gárda nálunk így újdonsült betegünk se ilyet meg a kis csapattól aki bejött később hozzá. Mondjuk úgy, kedélyesen elbeszélgetett a csapattal én meg csak mosolyogtam. Az egyik kolléganőnk meg kiszúrta a nőt magának, valahogy szikra történt köztük. Ez abból derült ki, hogy később láttam kijönni a nőtől a kolleginát. A kollegina igen csak fel volt pörögve, míg a „betegem” meg elégedetten és csillogó szemekkel nyújtózott az ágyon. Mivel nyár volt, így a teraszon találtam meg őt. Kinn ült egy nyugágyban, és a meztelen lábát simogatta a nap. Mindenről beszélgettünk. Fel se tűnt, hogy a kolleganőm is belépett és úgy csókolta meg a betegem nyakát, hogy az beleborzongott. Én viszont köpni-nyelni nem tudtam. Percek alatt a mellek szabaddá váltak, és egy orvos-beteg romlott viszony alakult ki előttem, ami csókcsatából indítva a szobába érve már erősen női showba ment át. Gondolkoztam mit is tegyek, maradjak vagy menjek de míg az eszem azt diktálta hogy menni kéne, ez tartozzon rájuk, a lábaim nem akartak engedelmeskedni. Maradtam. Annak ellenére hogy a betegem gyomra rendetlenkedett még is orvosi precízséggel manipulálta úgy a doktornőt, hogy az halk sikolyok és nyögések közepette halmozottan lett orgazmusokkal gazdagabb. Majd viszonozta a nőnek ezen figyelmességét és ápolt ujjaival megkereste a kis pontot amitől a lány egyszerűen csak remegett, combja, medencéje már-már olyan mozgásokat végzett amit nem tudom melyik izomcsoport váltott ki. Szemérmetlenül nyomta be a lány hüvelyébe az ujjait, és már majdnem benn volt amikor egy finom elfordított mozdulattal csak megrándult a lány és a doktornő kézfeje eltűnt a punciba. És szikráját se láttam a fájdalomnak, mint utóbb kiderült – megkérdeztem- ez a 90 fokos elforgatás a trükk… És erre nők jöttek rá, nem mi pasik! Nekem itt elszakadt az ideg, nem bírtam magammal tovább, egyszerűen férfiasan kimenekültem a szobából. Agyam és ágyékom kattogott. Úgy jó negyed óra múlva lépett be utánam a kolleganőm, és közölte hogy a hallgatásomat megveszi, és ellentmondást nem tűrő mozdulattal, igazgatva ruháját közölte ezt velem. Nem tudom mit hebeghettem, de tény, hogy este 6-kor letelt a műszakom, és hazamentem, de előtte még beköszöntem hozzá. Zenét hallgatott és valakivel beszélgetett telefonon, így nem zavartam de maradásra intett. Majd a telefont letéve közölte hogy még vannak fájdalmai és ha nem gond 1-2 napot még maradna. Természetesen mondtam, hogy ennek semmi akadálya, és elbúcsúztam tőle. Egész hazaúton és este azon agyaltam hogy mit láttam tőle és a kolleganőmtől. Nem ment ki a fejemből a dolog.
Este fél 12 volt, mikor bepattantam az autóba. Nem bírtam magammal és elindultam este valami pizzériát találni. Na persze az nincs ilyenkor már, így hova kerültem? Be a korházba. Senki se kérdezte mit keresek ott, bár azt nem állítom hogy tömegekkel találkoztam. Az ajtóhoz mentem és csendesen lenyomtam a kilincset, és beléptem a szobába majd földbe gyökeredzett a lábam a kis hasfájós betegem a doktornővel csókolódzik és egy kollegám meg épp dugja őt. Rám néztek de ügyet se vettettek rám, én meg álltam ott mintha egy pornó moziban lettem volna. A lányok úgy foglalkoztak egymással mint egy rutinos pár, a kollegám pedig nincs rá jobb szó, otthonosan mozgott a kolleganőmben. Mint utóbb kiderült a profizmusuk alapja a sok éjszakai műszak alatt szerzett rutin. A világ legjobb poénja ha ilyenkor megszólal egy orvosi csipogó, és ez történt…!! Így mit volt tenni szegény orvos kollegának menni kellett. Én meg épp kisiklottam volna a pillanatnyi zavar és szünet idején mikor a kis betegem magához szólított. Én nem tudok olyan gyorsan levetkőzni mint ahogy ő lerántotta rólam a nadrágot, és háttal nekem egy székbe parancsolva az ölembe ült. És közben „el kellett viseljem” hogy a kolleganőmmel csókolózik akinek eddig csak ruhában volt módom megcsodálni a testét, de most meztelenül is tényként konstatáltam, helyén volt a természet esze, mikor megformálta őt. A lány puncija ütemesen szorított, és közben néha éreztem a kezét ahogy farkamhoz ér, de éreztem ott a kolleganőm kezét is. Majd kis idővel később, mikor már nagyon nem bírta magammal a bestia lány szembe fordult velem, és így szemből guggolt rám, majd fonta a csípőjét szorosan közel az enyémhez. Nem mozgott fel-le semmit, csak a medence és punci izmait használta, még is úgy éreztem hogy szinte magába szív. Szorosan rám simult, mellei már szinte döftek de a medence mozgás nem állt le. És ekkor valami hihetetlen módon rám szorított és éreztem hogy valami fura történik. Mint kiderült a doktornőnk úgy döntött, hogy stimulálni kezdi a lány popsiját is, és finoman, bekrémezett ujjaival a popsiját kezdte birtokba venni. Aminek az eredménye az lett, hogy a punciizmok még jobban szorítottak engem, és néha éreztem ahogy a doktornő ujja „odaát” dolgozik. Jött a végzet mert nem bírtam már tovább.. és észrevették ezt a lányok is. A nő megemelkedett, majd kicsúsztam belőle és azonnal éreztem hogy egy száj az, aki magába fogad de ezután meg is szűnt az önkontroll.. Mind egy cseppig kiürültem, és a lány végig ott maradt az ölemben. Nem tudom mennyi idő telt el, míg szétváltunk, de senki se beszélt feleslegesen. A lányok letussoltak, néha váltottak egy-egy szót, vagy csókot, és velem is beszélgettek, mintha valami régi nagy barátság lenne köztünk. És a kolleganőm közölte hogy most már menjek haza aludni, de a csipogómat legközelebb jobban figyeljem mert üzent rajta, hogy be kéne jönnöm…. Hát, tényleg így volt. Hazamentem és aludtam mint a tej, bár már hajnalodott.
Aznap nem mentem már be, mert szabadnapos voltam csak rá egy nappal. Tudom hogy hülyeség, de első utam abba a szobába vezetett. A kis szimulánsom még panaszkodott hogy nagyon fáj a hasa, de jobban van. Arcán fájdalom, szemében meg huncutság, most igazodjak el rajta? Ugye nem könnyű.
Este 9 órakor mentem be újra hozzá. Tévét nézett és láttam rajta hogy unatkozik és beszédbe elegyedtünk. Mesélt a munkájáról, magánéletéről sok mindenről. Néha kimentem mert azért dolgoznom is kellett de azt vettem észre hogy este 11 óra van, mikor újra nála vagyok. Nem bírtam magammal rávetettem magam, és csókoltam, érintettem ahol érhettem. Nem, egy picit sem ellenkezett, sőt tudatos nőként nagyon is úgy működött, hogy még jobban ráhangolódjak. Rákattintottam az ajtót, és nagyot dugtunk, száját nem egyszer párnába nyomta, nehogy túl hangosak legyünk. Igazi vad, féktelen szex volt. .. Mivel azért még is csak a munkahelyemen voltam megköszöntem az élményt, és mondtam hogy ő is egy picikét pihenjen és hagytam őt pihenni. Nem sokkal ez után jött egy kollegám hogy van egy betegünk akit át kell vinni még ma éjjel hozzájuk. Nem is értettem miért, minek, eléggé üressé vált a fejem az élménytől, de mondtam hogy persze, intézkedjen, tegye a dolgát. Később eszméltem csak hogy kiről is lehet szó, és azonnal utána mentem. A lány az ágyon térdelt, magasan volt a dereka és a kollegám pedig egy-egy nem nagy plugot helyezett el a lány popsijába majd utána a puncijába. Láttam rajta hogy élvezi és zavarja és vár hogy mi lesz a következő. Úgy ahogy volt, meztelenfül felfektette az orvosi vizsgálóra és letakarta egy lepedővel. Elköszönt tőlem és kitolta a kórteremből a lányt a folyósóra. Bár este volt, a korház ilyenkor sem csendes, hiába vagyunk picike magánklinika. Volt ott liftezés, folyosói várakoztatás, közben telefon intézés. Sőt meg is állt a kollega beszélgetve a lány felett, akiben ott voltak a plugok. Utánuk mentem és néha láttam hogy a lány megrándul mint kiderült néha megrezgett a játékszer. Az odalépett kollega is beszélt a lánnyal de mit, én nem hallottam de követtem őket. A kórterem, ahova bevitték sötét volt és csak egy helyen volt fény, ott ahol a lány volt. De mire beléptem már aktívan ténykedtek rajta, és hol a melleit, hol a fenekét simogatták. Sötét volt így nem vehettem észre hogy nem csak én osontam be, más is jelen volt. Egy női kéz érintett meg, amitől majdnem felsikítottam, de csendre intett, és hogy hallgassak szája hamar férfiasságomra talált. Néztem a „műsort” ami nagyon izgató volt, mert hol két férfi volt a lányban, hol az egyik épp kivett keskeny plug helyén volt benn egy pénisz. De mindig két helyen feszítették. Majd azt vettem észre hogy az én „ápolómat” is valaki kezeli hátulról, mert megváltozott a légzése, a mozgása. Szakadt a film, de állandóan középre figyeltem és én is oda mentem egy megfelelő pillanatban és a popsiból kivettem a plugot és majd rögtön bedugtam a farkam. Kéjes forróság, öröm és más, endorfinra épülő dolog hullámzott át nem csak rajtam. Közben volt pihenés, volt tussolás, de már világosodott. Nem tudom hányan voltunk, de egy ápolónő kolleganőm melleinek emléke is bennem van, mert egyetlen nő van nálunk akinek szinte az egész testén van tetoválás. És tudom hogy láttam őt is. Az a megtisztelő feladat jutott nekem hogy megkért a lány hogy úgy vigyem vissza őt, ahogy hozták. Gondoltam az ágyra gondol de a dolog lényege az volt hogy helyezzem fel neki a plugokat, majd a szobában távolítsam el. Remegő kézzel megtettem, közben ismét merevedésem volt. Igy toltam őt vissza, és persze meg kellett álljunk közben. Nehéz volt nem az ágyon fekvő kéjre gondolni, aki édesen pihent. De most nem voltak fájdalmai szerintem… ! beértünk a szobába és felkínálta magát, hogy szedjem ki a plugokat. Megtettem, megköszönte, adott egy forró puszit, majd aludni tért. A játékszereket eltettem, a lány szobájában egy szekrényben de fogalmam sincs mikor kerültek oda, de rájöttem hogy annyira össze szokott volt a társaság, hogy ezt nem először teszik meg. Míg ezen agyaltam elaludtam és arra keltem hogy az ügyeletes váltós kollega ébreszt a kávé friss illatával. Beszélgettünk és utána együtt indultunk vizitre, de ekkor tudtam meg hogy a hasfájós betegem kora reggel távozott…
Azóta nem egyszer eszembe jutott az e pár nap és az események. De őt sajnos többet nem láttam!