A lány lustán simította végig hollófekete macskája bársony bundáját. Kiélvezve a selymes fényű szőr érintését és az állat dorombolását. Ismét eljött a reggel, amikor minden visszaváltozik a külvilág számára megszokott rendbe. Ő a mintafeleség és állatbarát. A jótékonysági rendezvények unalmas üdvöskéje, a külvilág előtti jó kislány, kéjesen mosolyogva gondolt az estéjére. Ilyenkor mindig jó kedvre derült és ezt semmi sem ronthatta el. – Patrik, a férje, most is serényen készülődött valami dögunalmas tárgyalásra. Már nyoma sem volt annak ami köztük történt. Pedig a felrémlő emlékek tüzessége egy várost képes lett volna felgyújtani. Szíve szerint most magához nyúlt volna, hogy a…