Ráejtettem a nehéz rézkopogtatót a vastag tölgyfa ajtóra és hallgattam tompa puffanását a hideg, sötét éjszaka csendjében. Egy perccel később lágy fény világította meg a folyosót és egy férfi sziluettjét láttam az ajtó felé sétálni. Nem tudtam miért dobog a szívem úgy, ahogy dobogott. Nem szoktam a bátyámtól segítséget kérni, de végül is erre való a család. A testvérem kissé meglepődött, de örült hogy lát engem. Azonnal beterelt a hidegből. Elvette a kabátomat és bekísért a nappaliba – vagy a könyvtárba, ahogy ő nevezte. Leültünk a kandalló mellé és mindkettőnknek töltött egy pohár italt. Gyorsan kortyoltam egyet az égető folyadékból,…
Ez a történet a különleges lányról és egy hozzá végletekig lojális fiúról szól. A lányt Marikának hívják. Egész régen ismertem meg, még általános iskolában. Aranyos kis virgonc lány volt. Szeretett a középpontban lenni. A középiskolát is egy osztályban folytattuk. Külsőre nem volt egy hétköznapi jelenség. Bőre makulátlan, arca akár egy költemény, mosolya édes, szeme mélykék és pillantása, mint az áramütés. Szép sötétbarna haját mindig hosszan, kieresztve hordta. Később Kleopátra-stílusú frizurát vágatott magának és feketére festette, ami őrjítően jól állt neki. Nem túlzás azt állítani, hogy amikor a középiskolába bekerült, már akkor ő volt, őt tartották ott a legszebb lánynak.…