Koppantottam a nehéz sárgaréz kopogtatóval a vastag tölgyfaajtón; Hallottam, ahogy a hideg, éjszaka csendjében, a tompa koppanás visszhangzik odabent. Egy perccel később lágy fénycsóva világította be a folyosót, és láttam, ahogy egy férfi sziluettje bontakozik ki az ajtó felé sétálva. Nem is tudom, miért dobbant akkorát a szívem. Nem volt szokásom segítséget kérni a bátyámtól, de végül is erre való a család. A bátyám kissé meglepődött, de örült, hogy lát, és azonnal beinvitált a hideg elől. Elvette a kabátomat, és bekísért a nappaliba, vagy ahogy ő nevezte, a könyvtárba. Leültünk a tűz mellé, és mindkettőnknek töltött egy pohár finom pálinkát.…