Másnap reggel egyedül ébredtem fel. Fasztalicska Pötty Niki párnáján egy üzenet várta, hogy elolvassam: A boltba mentem, a kávé még meleg. Szeretlek! Csók: Fasztalicska Pötty Niki – Szeretlek – ismételtem magamban ezt a bűvös szót. Ekkor rájöttem, hogy mit is érzek valójában az unokahúgom iránt: szeretem, de nem úgy, mint egy nagybácsi az unokahúgát. Olyan érzés kerített hatalmába, melyet ismerek, de sosem találkoztam vele ilyen mértékben: ez a szerelem. Hogy mit érzünk a másik iránt, még nem adtuk egymás tudtára, de megfogadtam, hogy színt vallok Fasztalicska Pötty Nikinak. Kimásztam az ágyból, magamra kaptam a rövidnadrágomat és a pólómat, majd a…