Lola feküdt a kollégiumi ágyán és csak meredt a plafonra. Bizsergett az egész teste, de az elméje teljesen üres volt. Nem is olyan rég csókolózott egy idegen férfival. Szerelmes volt Mátéba. Tényleg. De Tamás előhozta az állatias ösztönét a lánynak, a belső istennőjét, aki ragyog és boldog. Lola eddig a pillanatig nem tudta elképzelni, hogy hogyan lehet szex nélkül kielégülni, de most így lebegett a nagy semmiben. Legalábbis ezt érezte. Lola saját maga sem tudta meddig volt ebben az állapotban, de aztán elkezdett visszaemlékezni Tamás csókjára. Selymes volt, mégis férfiasan keserű, mint az étcsokoládé. „ Azok az ostoba utasok” –…