Egyszer az életemben megfogadtam, hogy soha nem bánok meg semmit… Megtörtént. Csodás volt. Nem bánom Ezt sem, sőt. Egy kaland volt, egy őrült éjszaka, de nem pusztán szex. Nem hormontúltengés miatt történt, nem azért, mert kellett valaki. Akárki. Ő nem akárki volt. Vele úgy érzetem, mintha felemelne, elszakítana ettől a földtől, s a gyönyör egészen ismeretlen tartományába repített volna… Olyan volt, mint egy film. Lehet, hogy a sztori vagy a varázs miatt, de nekem csak egymás után pergő képek maradtak, mintha nem is velem történt volna ez az egész. Soha többé nem találkoztunk. Nem is akarok. Hadd őrizzem tökéletes képét…