Az én Blankámat a vásárban ismertem meg. Mellettem árulta a használt holmit, amit a túrkálóban szerzett be. Vadászat az a javából, befektetésnek kicsi ugyan, de ki is kell árulni, hogy meglegyen a dupla haszon. Blanka feketehajú cigánylány volt, bronzos bőrrel, szép alakkal, ringó csípővel és nagy keblekkel. Én szőke vagyok, vékony, kicsi hegyes mellű nő, pont az ellentéte, de amikor a szemünk pajkosan összevillant és beszédbe elegyedtünk, akkor nagyon sok hasonlóságot fedeztem fel magunk között. Lelki barátok találtak egymásra azt gondolom. A cigánylányoknak van egy varázsa, ő tiszta, jó beszédű, okos és szép nő volt, igazán bárhol megjelenhetett, igaz a…