Anyám végzett utoljára a vacsorával és jóízűen kiitta a szörpöt. Én gyorsan elfoglaltam a fürdőszobát, mert már nagyon fáradt voltam. Anyám és Anna mosogattak, Apám eltörölte az evőeszközöket. Idilli kép, de valami izzott a levegőben. Megvártam Annát. A szomszéd szoba csendes volt, a szüleim már aludtak. – Szivi, ne aludj el, mert lehet, meglepetés lesz. – Milyen meglepetés? – kérdeztem félálomban, de a válasz már nem hatolt el az agyamig. – Szivi, szivi – hallottam a fülkagylómat súroló ajkak sziszegését. Mintha az ajtó nyikordult volna. Az ágy is megreccsent. Szuszogás, aztán csend. Kis mozdulat, Anna a fülembe harapott, ettől aztán…