22 évesen felkerültem mint rezidens egy nagyon jó hírű orvos mellé mint tanuló, nem volt sok munkám. Napi 7 órát dolgoztam össze visz ami nem sok szerintem, legalább is a beosztás szerint. Az első napom volt mint segéd és nem akartam már első nap elrontani valamit. Az ajtón belépve már ott várt engemet a doktor, kedvesen mosolygott. – Jó napot. – Köszöntem előre, székben ült majd felállt és elém sétált és megsimogatta a fejemet. – Látom ideges vagy. Pedig nincs rá okod. – Tényleg ideges voltam, de ahogy ezt végig mondta rögtön meg is nyugodtam. – Köszönöm. – –…
Vesemedence gyulladással feküdtem tavasszal a megyei kórház urológiai osztályán. A remek kezelésnek köszönhetően hamar felgyógyultam, és egy heti fekvés után búcsút inthettem a kórházi ágynak. Elbocsátásomkor a kezelőorvosom jó tanácsokkal látott el, és előjegyzett egy kontrolvizsgálatra, melyen egy hónap múlva kellett, hogy megjelenjek. A négy hét hamar elrepült. Mielőtt elindultam volna az ellenőrzésre felhívtam az orvosom, hogy mikor tud fogadni. Bentfekvésem során beszélgettünk az egészségügy helyzetéről és elmeséltem neki, hogy mennyire utálok várakozni, és TB által finanszírozott bürokratikus rendeléseken megjelenni. Talán emlékezett ezekre a gondolataimra, mikor telefonon azt ajánlotta, hogy ne rendelési időben menjek, hanem pénteken, mikoris ügyelni fog. Az…