Maradhattam volna reggelig, egy napig, egy hétig, egy évig, örökre. Mégis az elmúlt éjszaka mámorító élményével akartam továbblépni. Azzal a tudattal, hogy ajándék volt az élettől minden perc, amit vele éltem át és ő az az ember, akit örökké szeretni fogok. Még aludt, mikor becsukódott mögöttem az ajtó. Izmos testének vonala kirajzolódott a vékony takaró alól. Egy múló gondolat volt csupán, hogy egy utolsó csókot leheljek ajkaira. Nem akartam felébreszteni. Könnyebb így. Tenyerén hordott, figyelt rám, meghallgatott, megtanított nevetni botlásaimon, mellette biztonságban éreztem magam. Nem akartam, hogy mindez feledésbe merüljön és elsikkadjon a hétköznapok monotóniájában. Már az első csókjával úgy…
Hétvégi, megszokott este. Alig vártam, hogy elinduljunk végre. Pedig nem volt jókedvem. Sejtettem, hogy az előző héten történtek után, Lóri most leáll. Igazam lett, el se jött. Valahogy mégis elvoltam a barátnőimmel, táncoltunk, ittunk, szórakoztunk. Aztán észrevettem Danit. Nem számítottam rá, hogy megint ott látom. A barátaival volt, jókedvűen. Kiszemeltem magamnak már két hete, de nem úgy jött ki a lépés, hogy tehettem volna valamit. Ott volt Lóri, és nekem eddig Ő volt az első helyen. De ezen a szombaton nem volt ott. Akció. Ott sürögtem –forogtam körülötte, a barátnőmmel, Andival, reménykedve, hogy észrevesz. Aztán furcsa dolog történt, nem csak…
Ez az eset talán két hónapja történt meg velem. Éppen a (most már)volt barátomnál voltam, ahogy az lenni szokott délután. Megint videóztunk, nem tudom mit néztünk, nem emlékszem rá, de nem is ez a lényeg. A film elejénél járhattunk amikor szokás szerint elkezdett nézni engem a párom. Ilyenkor tudom, hogy rá kell néznem mélyen a szemébe, hát így is tettem. Nagyon szépen tudott nézni a szemeivel, jóformán olvasott bennem, mint egy nyitott könyvben mindig tudta, hogy van-e valami bajom. Először csak szájra puszikat adott, aztán elkezdtünk a nyelvünkkel is játszani. Az elején csak lassan, aztán egyre hevesebben. Hirtelen elszakadt a…
Éva félálomban forgolódott ágyában. Erotikus álmai voltak, férfiakkal szeretkezett, ágyban vagy a fürdőszobában. Próbálta megragadni ezeket az álmokat, élvezte testének bizsergését. Aztán a függönyön átszűrődő napfény végleg felébresztette, csak ágyékában maradt meg a nyilalló vágy. Egy férfira vágyott, aki beléhatol – Még, még….! – akinek még nem volt arca, de a testét már maga elé képzelte. Férje megint külföldön volt, bár az utóbbi időben akkor sem nagyon történt semmi közöttük, amikor itthon volt. Éppen tulajdonosváltás előtt voltak a cégnél, ahol a férje dolgozik, és ez feszültté tette. Éva nem dolgozott, négy hónapja mondott fel a kéjsóvár főnökének, aki kétértelmű megjegyzéseivel…
Az elsőnél tizenhat éves múltam, másodikos gimnazista – igen másodikos, nem pedig tízedikes, nálunk még így mondták. Szóval másodikos egy kórusáról híres, jó nevű belvárosi gimnáziumban. Mondhatni családi suli volt, anyám is ott végzett, nagyapám pedig ott is tanított. Jó anyám számtalan történetet tudott mesélni a helyzet okozta kellemetlenségekről. Nekem szerencsére nem kellett szembenéznem ehhez hasonló problémákkal, békésen élhettem az életem – hacsak a matekkal való birkózásaimat nem tekintjük gondnak… A mai tiniket elnézve azt mondhatom, hogy nem kezdtem korán érdeklődni a szex iránt. Sokáig egyáltalában nem foglalkoztam a témával, élveztem a tanulást – tudom meglepő! – nyelvérzékemnek hála elsősorban…
Jó 10 kilométerrel arrébb fedezték fel, és a panzióval mindössze egy halvány – ráadásul: mesterséges – kapcsolódási pont kötötte össze, mégis kész tényként kapott szárnyra a hír. – A sok ráérő ember…! – bosszankodott a főnök, e hiányos mondatba belesűrítve összes aggodalmát. Ugyanaznap délután, amikor megtalálták a hullát – és egy rendőr fényképet lobogtatott az étteremben, látta-e itt valaki –, néhány órán belül a vendégek már azt kérdezték, hogy tényleg itt szállt-e meg a halott. – Halottakat nem szolgálunk ki! – válaszolta a főnök, de a következő vendégnél elveszette a türelmét, mert az már nem is érdeklődött, hanem egyenesen kijelentette,…
Talán ott kezdem, hogy a történet, amit most elfogok mesélni igaz.! Amikor elkezdődőt 1997 nyara, emlékezetes egy nyár volt az tuti. Abban az évben végeztem el gímit (elég jól, na jó szinte kitűnő eredménnyel ) pedig híres gíminek számit itt Budapesten is. Rólam talán annyit, hogy Zolinak hívnak 18éves 186cm barna hajú és zöld szemű energiától duzzadó fiatalember voltam, a lányok megszerzése általában nem jelentet gondot olyan macho típusú srácoknak, mint én. Elég jómódú a családom, szóval nyaranta nem kellet dolgoznom, sőt érettségire kaptam tőlük egy autót, igaz nem újat, de én nagyon örültem a golfnak. Anyu üzletkötő, apu meg…