Vidéki pornó

Egy forró augusztusi délután történt az egész. A kis Tisza parti falucskában ilyenkor mindenki igyekezett befejezni a mezei munkát, hogy minél hamarabb egy hűs szoba mélyén várja, amíg az alkonyat hűvösében ismét a teendői után nézhet. Andrea a szobájában üldögélt és az üres utcát bámulta. Sehol semmi nem mozdult, mintha az idő is megállt volna. Távolról, a folyó partjáról idehallatszott a strand moraja, ahová – szombat lévén – most is néhány száz ember vonult ki a közeli városból. Ő is szívesen ott lett volna már, azonban szülei még nem érkeztek haza, így kénytelen volt az unalmas szobában tölteni a fél napot.

Hiába mondta anyjának, hogy most, hogy már leérettségizett, több szabadságot is adhatnának neki. Nem hatott a rábeszélés. Hogyan is hatott volna? – morgolódott magában, -hiszen, ha anyja még engedett volna is, ott volt a szigorú apja. Az ötvenes évei elejét taposó vaskos, sörhasú férfi nagy nőcsábász lehetett fiatal korában, mert a lányát mindenkitől nagyon féltette. Még az érettségire is másik szoknyát vetetett fel vele, mondván, hogy az ő lánya ne járjon úgy, mint egy kurva. Ezért alakult úgy, hogy bár csinos lány volt, nem akadt egy barátja sem. Bármelyik fiúnak elegendő volt látnia az apa tekintetét, hogy tudja, mi vár arra, aki a lányát kerülgeti.

Persze ez nagyon bosszantotta Andreát, akiben már 2-3 éve újfajta vágyak ébredtek. Hallotta a barátnői történeteit, de ő csak álmaiban élhetett át szexuális élményeket. Nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy ilyen történet meghallgatása után érezte, hogy öle bizseregni kezd és megnedvesedik. Ilyenkor alig várta, hogy a busz hazaérkezzen vele a városi gimnáziumból, már rohant is a szobájába. Maszturbálni senki sem tanította, és annyira félt az esetleges anyai vagy atyai pofonoktól, hogy nem mert ujjaival a magához nyúlni, ezért ilyenkor szoknyáját lehajítva addig húzta csípőjére a bugyiját amíg annak ülepe egészen a fenekébe és a szemérem ajkai közzé vágott. Ilyenkor az ágyra vetette magát és csak húzta-húzta a bugyit, amíg a hüvelyének és a feneke lyukának feszülő anyag lassan lecsillapította remegését.

De most, hogy a szobában ülve unatkozott, egyedül a nyár közepén, nem is gondolt ilyesmire. Úgy gondolta, hogy az a helyes, ha jól nevelt lányhoz méltóan – ha már a házi munkákkal végzett – inkább leül könyvet olvasni. Nemsokára úgyis 3 óra és jön az apja haza a munkából, akkor meg elkérezkedhet a strandra, ahogy a barátnőivel megbeszélte. Ekkor eszébe jutott az új fürdőruha. Tartott tőle, hogy édesapjának nem fog tetszeni. Már egy kicsit bánta, hogy hagyta, hogy a barátnői rábeszéljék a megvásárlására. De hiszen ők is ilyet vettek! Ő sem akar kilógni a sorból!

Tudta, hogy egy kicsit merész fazonú, de úgy gondolta, hogy ennyit azért 18 évesen, kezében egy érettségivel, már megengedhet magának. Most ott hevert az ágyra dobva, még felpróbálatlanul. Bár ha belegondol, ideje lesz felvennie, mert már várják a Tisza habjai. Feltápászkodott a fotelből és az ágyhoz ballagott. Kilépett rövid sortjából (úgyis nagyon meleg volt) majd a pólóját is ledobta. A fürdőruhát fölkapva, az íróasztalára támasztott nagy tükör elé ballagott. Így pont a feje búbjától a térdéig láthatta magát benne. Ahogy végignézett a testén elgondolta, hogy egy fiúnak vajon mi tetszene benne: a hosszú fekete egyenes szálú haja? Vagy az arca? Szerinte nem csúnya.

Tekintete lejjebb vándorolt. Vagy a mellei? Nem túl nagyok, de mint két szép alma, feszesen álltak a helyükön. Tudta jól, hogy sok fiúnak a nagy mellek tetszenek, de barátnői megnyugtatták, hogy az ilyen szépeket legalább annyira értékelik. Ami neki tetszett, az az, hogy anyjával ellentétben az ő bimbóudvarai egészen világosak, és szabályosak voltak, nem nagyobbak egy tízforintosnál. Mellbimbója hegye sem meredt olyan csúnyán előre, csak éppen annyira, hogy a pólón át azért jól kivehető legyen. Bár ő nem volt olyan bátor mint Kati, aki monokiniben is le mert menni a folyópartra. Az ő melleit férfi még nem láthatta.

Tekintete most a hasára majd ágyékára ereszkedett. Most vette észre, hogy a bugyi még mindig rajta van. Letolta, majd lehajolva a lábával is kilépett belőle. Immár pőrén állt a tükör előtt. A kócos fekete háromszöget a köldöke alatt már nem vizsgálta ilyen hosszasan, az már túl illetlen dolog lett volna. Inkább a kezébe vette ismét a fürdőruhát, hogy felvegye. Belelépett egyik, majd másik lábával, majd felhúzta a derekára, aztán a karjait is belebújtatta. Ekkor egy furcsán ismerős érzés vett erőt rajta: érezte, hogy a ruha anyaga erősen a feneke félgömbjei közzé vág, enyhén szorítva popsijának lyukát.

Megfordult – háttal a tükörnek – és így visszanézve ellenőrizte, hogy jól vette-e fel a fürdőruhát. Ahogy végignézett a testén, látta, hogy a ruha éppen passzol, csak így felvéve még annál is merészebben van hátul felvágva, mint gondolta. A csípőjétől a feneke vágatáig háromszög alakban futott össze a az anyag, míg a vágatban el nem tűnt. Szerencsére elől szélesebb volt, így ott nem szorított annyira. Ám ahogy végignézett csaknem csupaszon maradt fenekén, elpirult a gondolatra, hogy ha így végigmegy a strandon a barátnőivel, biztosan minden fiú az ő feneküket fogja bámulni. Újra szembe állt a tükörrel, hogy előröl is ellenőrizze magát.

A fürdőruha vállpántjai közötti mély V-alku dekoltázs majdnem a köldökéig ért, így mellei belső széleiből is látni engedett valamit. A feszes fehér anyagot szinte átszúrta mellbimbója. Remélte, hogy ahhoz is elég feszesen tart, hogy a melle nem csúszik ki egy-egy hirtelen mozdulatra a szövet alól. Próbaképpen megfogta a vállpántot, és egy kicsit széthúzta. A ruha jól tartott, bár a húzástól mindkét melle egy kicsit kijjebb fordult és ez kellemetlen érzést okozott. Még húzott rajta egy kicsit – így a vállpánt már majdnem lecsúszott a válláról – de az már túl soknak bizonyult a fürdőruha számára.

A fiatal, kemény és rugalmas melleket nem tudta tovább tartani, így azok szinte egyszerre buggyantak ki belőle középen, a ruhát két oldalra tolva. Gyorsan visszahúzta rájuk az anyagot, és tovább szemlélte magát. A ruha alsó része az ágyékától merész ívben futott a csípője felé, szabadon hagyva a csípőjét, hogy hátul így kapcsolódjon a popsi tetejét takaró részhez. A merész ív így elől éppen annyi anyagot hagyott, hogy a csípőjétől kezdve folyamatosan keskenyedő V alakban érje el a lába közét, ahol a szövet szélessége már nem haladta meg a 8 centimétert. Ez azért hiba volt, mivel így elől sem takart eléggé. Szabályos ívben fedte el szeméremdombját és punciját, azonban ezen kívül semmit sem.

Így két oldalt kikandikált alóla dús, fekete szőrzete. Így azért mégsem mehet a strandra. Kihúzta az íróasztal fiókját és kivett belőle egy ollót. Megfogta a kilógó szőrpamacsokat, majd buzgón lenyesegette őket. A levágott szőrt az íróasztalán egy magazin tetejére dobálta. Mikor végzett, megszemlélte munkája eredményét: a hullámzó szőrszálak eltűntek, de helyükön néhány milliméter nagyságú sörték maradtak. Ez így még mindig nem jó, gondolta. Úgy döntött, hogy elcsen egy borotvát apja eldobható borotvái közül, és azzal szabadul meg a maradéktól.

Ehhez azonban le kellett vetnie a fürdőruhát, hiszen nem akarta megsérteni a borotva pengéjével. Lehúzta magáról, majd belebújt a pólójába és így indult a fürdőszoba felé. A póló éppen csak annyit takart az altestéből, hogy puncija és ennél fogva a feneke alja kilátszott belőle. Ha kézzel jól meghúzta, akkor sikerül eltakarnia bájait. A szobája a hallra nyílt, és ide nyílt a lakás többi helyisége is. A szobája melletti oldalon volt a szüleié is, a jobb oldali falon a fürdőszoba és a spájz ajtója volt található. Szemben a főzőfülke és a vendégszoba helyezkedett el, míg a hall bal oldalán lévő ajtó egy kis előszobába vezetett, onnan lehetett bejutni a házba. A hal berendezése mindössze egy 3 személyes kanapéból és egy dohányzóasztalból állt.

Még akkor is a pólót húzgálta, amikor beért a fürdőszobába, ám ekkor elnevette magát, hiszen egyedül van otthon, nem is látja senki sem. Levette, majd kihajolt a fürdőszoba ajtaján, és egy laza mozdulattal bedobta a szobájába. Még sohasem borotválkozott (a lábát sem, a szülei szerint eddig inkább a tanulással kellett foglalkoznia) így először nem is tudta hogy fogjon hozzá. Végül egész közel lépett a mosdókagylóhoz, majd a borotvahabbal óvatosan befúja a combja tövét és az ágyékát, végig a szeméremdombja mentén, a bal oldalán.

Egy kicsit sok habot fújt ki, így az, hosszú ívben megkezdte útját a combján lefelé. Mivel elfelejtett törölközőt kikészíteni, így a kezével törölte le. Még közelebb lépett a mosdóhoz, hogy a lehúzott, és a még lecsöpögő hab abba hulljon. Mivel a mosdó egy kicsit magasra volt felszerelve, egy kicsit meg kellett emelkednie. Így legféltettebb női kincse éppen a kagyló széle fölött ingott, ahogy a borotválás során megpróbált végig lábujjhegyen maradva állni. Sok piszmogásába került még a fél puncija kiborotválása is. A lába a fáradtságtól meg-megremegett, így egy kicsit kapkodva fejezte be, és úgy döntött, hogy pihenteti a lábát egy kicsit, majd csak aztán fog a másik oldalhoz.

Ahogy visszaereszkedett a talpára, puncija hozzápréselődött a mosdókagyló tetejéhez. Nagyajkai egy picit szétnyíltak, éppen csak annyira, hogy az eddig rejtőzködő kisajkai is érezzek a mosdókagyló fehér porcelánjának borzongató hidegét. A váratlan érzés hatására egy apró sikkantás hagyta el Andrea száját. Ahogy a borzongás végigfutott a testén, egészen libabőrös lett. Mellbimbói megkeményedtek, és hegyesen ágaskodtak. Újra lábujjhegyre állt és combjai a kagylóhoz préselte, majd lassan visszaereszkedett. Most még határozottabban érezte, ahogy a nagyajkak a szorítástól szétnyílnak, és belső peremük a hideg porcelánra terül. A kisajkainak is még több jutott hideg borzongásból. Kellemes érzés újabb hullám öntötte el.

Talán ez volt eddig életében a legkellemesebb. Jobb, mint a puncijába feszülő bugyival gyötrődve kicsikart aprócska kéj. Már ütemesen billegett fel le. Nagyon lassan húzta-vonta punciját az egyre síkosabbá váló mosdó peremén. Mellei szinte sajogtak, annyira feszültek, úgy érezte mellbimbói annyira kemények, mint egy-egy gyémánt. Ahogy ujjai közzé vette őket, még magasabbra tört benne a kéj hulláma. Ismét felsikoltott, nem is gondolva, hogy hallja-e valaki. Még hiányzott valami: a bugyi egyszerre izgatta punciját és fenekének lyukát. Kapkodó mozdulattal ellépett a mosdótól, és lábát átvetette a fürdőkád szélén. Lovagló ülésben ereszkedett rá. Szemérme ismét engedelmesen kinyílt, ezúttal a kisajkak is.

A valószínűtlenül gyönyörű kéjt tovább fokozta, hogy most a feneke lyuka és finom kis csiklója is a hideg peremre tapadt. Úgy érezte, nem bírja tovább. Előre dőlt, így mellei a perem két oldalára simultak. Megmarkolta őket és igyekezett a kemény bimbókat is a hideg fémhez szorítani. Szakadozva szedte a levegőt, de lábával lassan tolni kezdete magát hátra a peremen. Őrjítő mámor járta át, ahogy feneke lyuka, puncija és mellbimbói alatt egyszerre siklott végig a hideg fémperem. Ekkor megkondult a hallban az óra.

Fél három! Az apja mindjárt itthon lesz! A vágya azonnal elszállt. Hiszen meg kell még melegíteni ez ebédet. Felugrott a fürdőkádból, és csak úgy pucéran, izzadtan, folydogáló punci nedvvel kirohant a főzőfülkébe. Éppen odatette a húslevest melegedni, amikor hallotta, hogy nyílik az előszoba ajtaja.

– Hahó Andrea! Merre vagy? – hallatszott a szomszéd középiskolás fiának Péternek a hanga a hallból. Nem szerette a srácot, már csak azért sem, mert a nyúlánk kapafogú, pattanásos fiú apja egyik kedvence volt. Mindig is fiút akart az öreg, lehet, hogy ez is közrejátszott, hogy őt meg ilyen rövid pórázon tartotta. Ráadásul nem egyszer észrevette, hogy milyen meredten figyeli, ha esetleg egy vékonyabb pólóban, (vagy már az is előfordult, hogy hálóingben) mutatkozott előtte. Ez mérhetetlen undort keltett benne. Ez az undor tört most is rá.

– Mintha kiáltást hallottam volna. Csak nincs valami baj? – a hang közeledett. Andrea most már igazán megijedt. Itt áll anyaszült meztelenül, és ha nem talál ki valamit, akkor hamarosan egy undorító kis disznó fogja megbámulni legrejtettebb testrészeit is. Úgy gondolta, hogy megpróbál a jó érzésére hatni:

– Nem kiáltottam. Nincs semmi baj. De kérlek, ne gyere közelebb a főzőfülkéhez, mert a zuhany alól rohantam ki, hogy levegyem a rotyogó levest. – válaszolt.

-Meztelen vagy?

– Igen, ezért kérlek, hogy állj meg. – de érezte a másik hangából, hogy ez már nem fog hatni. Pánik fogta el. Nagyon szégyelltje volna magát meztelenül egy fiú előtt, még ha az 2 évvel fiatalabb is nála. Kinyitotta a konyhaszekrény alsó ajtaját és mögé kuporodott le. Így ha az ajtón bejön valaki, amíg közelebb nem ér, nem láthatta. Éppen időben, mert Péter már az ajtóban állt. Pattanásos ronda képén hülye vigyorral:

– Nem hiszem el.

– De igen! – dugta ki fejét az ajtó fölött Andrea – Kérlek, menj ki!

– Látni akarom legalább az egyik cicid!

– Szégyelld magad! Meg mondalak az apámnak, úgyis mindjárt hazajön!

– Akkor legalább a combod mutasd meg! – a hang remegett az izgatottságtól

Andrea nem tudta, hogyan szabaduljon meg tőle, ezért úgy gondolta, hogy ennyit enged:

– De aztán kimész az előszobába, és csak akkor jössz vissza, ha megengedem?

– Igen csak mutasd! – Péter már a farkát markolta.

Mivel eddig guggolt, csak ki kellett oldalra nyújtania a lábát az ajtó mögül. Ehhez egy kicsit megemelkedett, majd a combja közepéig láthatóvá tette a bal lábát. Közben érezte, hogy szeméremajkai szétnyílnak a mozdulattól. Nedve még nem száradt fel teljesen, és néhány csepp a padlócsempére hullott. A szégyen pírja ismét elöntötte. Belehalna, ha nem lenne ott a szekrényajtó, és a kitárt puncijába látna egy ilyen kis patkány. Néhány másodperc múlva megszólalt:

– Most már kimész?

– Igen.

Várt egy kicsit. Majd kinézett. A fiút nem látta sehol. Lassan kióvakodott a hallba, majd besurrant a fürdőszobába. Kapkodva borotválta le a puncija másik szélét is. Mivel nem talált semmit, amivel eltakarhatta volna magát, a szennyes tartóban kezdett keresgélni. Végül előkotorta anyja egyik levetett bugyiját és melltartóját. A melltartó természetesen nagy volt rá, de legalább takarta két kis almáját. Ráadásul a bugyi is nagy volt rá, így fognia kellett, hogy le ne essen. Amikor kilépett a hallba, Péter már bent a kanapén ült. Majd kigúvadt a szeme, amikor meglátta a hiányos öltözetű lányt. Andrea, látva ezt a tekintetet, szégyenkezve rohant be a szobájába. Péter ide is követte. A földön ott hevert a fürdőruha és a bugyi. Gyorsan felkapta az utóbbit és nem törődve a lány döbbent tekintetével, sortját letolva ágaskodó farkára tekerte. Hangos sóhaj hagyta el száját, ahogy beleélvezett.

– Add vissza! – szólt rá Andrea. Nem látta, hogy mi lett a fiú ténykedésének eredménye.

– Tessék! – nyújtott a felé, arcán perverz vigyorral, Péter a bugyit. Nem is igyekezett elrejteni a még mindig ágaskodó jószágát. Ettől Andrea megijedt és remegő kézzel vette el azt. Aztán felsikoltott, ahogy a még mindig meleg sperma az újai között kicsordult. Öklendezve próbálta visszatartani feltörő hányását. A fiú csak ekkor húzta vissza a nadrágját. Andrea kétségbeesetten gondolt arra, hogy mindezt most saját magának köszönheti, nem kellett volna pucéran járkálnia. Most nem tudta hogyan szerelje le a fiú feltört vágyát. Ám az eközben tovább nézelődött, így nem sokáig tartott észrevennie az íróasztalon fekvő szőrcsomót. A kezébe vette, megszagolta és a lányra nézett:

– Mi ez? – látszott rajta, hogy tudja a választ.

– Nem mondom meg! – válaszolt Andrea és érezte, hogy majdnem elpityeredik.

– Akkor megmondom én: pinaszőr! A te pinád szőre! Apád mit fog hozzá szólni hozzá, ha megmondom neki, hogy a drága kis Andrea azzal tölti az idejét, hogy a pináját csupaszítja? – érződött a hangján, hogy élvezi, hogy így, nyersen beszélhet a lánnyal.

– Kérlek ne tedd! – könyörgött most már a másik, tudta, hogy ebből nagy baja lenne. Csak az a baj, hogy ennyire Péter is ismerte az apját. Ezért így válaszolt:

– Visszakapod, ha megmutatod pinád!

– Kérlek ne! Bármit, csak ezt ne kérd!

– Na jól van akkor elég lesz, ha megfoghatom a csecsed! – ezen már igazán jól vigyorgott, de közben ismét a gatyájába nyúlt.

– Ne! megmutatom a fenekem, de annyi legyen elég! Legyen elég! Kérlek! – most már könnyezett is.

– Oké! Nézzük, milyen segged van!

Andrea elfordult és szipogva, lassan elkezdte leengedni a formás fenekét takaró bugyit. Nagyon-nagyon lassan, hiszen mindene tiltakozott ellene. Péter azonban ettől még inkább izgalomba jött. A milliméterről milliméterre ereszkedő fehérnemű alól lassan bújt elő az ifjúi női far. Már éppen látszott a két félgömböt elválasztó vonal teteje, amikor a ház elől egy autó fékének csikorgása törte meg a szobában tartózkodók halk zihálását.

Andrea megkönnyebbülve visszahúzta a bugyit és a fiúra nézet. Péter először csalódott képet vágott, – hiszen tudta ő is, hogy a lány apja jött haza és lőttek a szórakozásának – de aztán diadalmas vigyorral felmutatta a lány levagdosott punci szőrét, majd a zsebébe dugta.

– Ez jól jön még később! – mondta, és kiment a szobából.

Andrea még mindig szipogva felvett egy tiszta bugyit, majd a sortját és a pólóját is. Ezután kiment a szobából. Apja a kanapén ült a dohányzóasztalnál és Péterrel beszélgetett. Péter vidáman válaszolgatott, de azért egy kaján mosolyt még megengedett Andrea felé.

– Na mit eszünk ma? – kérdezte vidáman

– Húslevest és paprikás krumplit – válaszolt Andrea, igyekezve, hogy hangjában ne érződjék a néhány perce átélt félelem nyoma sem.

Szerencsére az apja nem vett észre semmit. Amikor behozta a forró ételt, letette a dohányzóasztalra az apja elé.

– Andrea új fürdőruhát vett, tetszett már látni? – provokálta Andrea apját Péter, abban a reményben, hogy vethet még néhány pillantást a lány testére, ha az már nem is lesz meztelen.

– Nem, de kíváncsi vagyok én is, hogy milyen a mai divat. Menj próbáld fel! -utasította az apa a lányát.

Andrea nem ellenkezett, hiszen szigorú nevelése szófogadóvát tette. Így visszament a szobájába, és vetkőzni kezdett. Amint meglátta magát pucéron a tükörben, kiborotvált puncival ismét rátört a szégyen, ahogy elképzelte Péter mohó tekintetét, amint őt vizslatja. Gyorsan húzta magára a fürdőruhát. Majd sietve kifelé indult. Még jó, hogy egy pillanatra a tükörbe nézett: a ruha vékony sávja az ágyékán félrecsúszott, így kitakarva a világnak egy fél puncit. Megigazította, majd kilépett a szobából. Odakint az apja evés közben vidáman beszélgetett Péterrel. Ám amikor végigmérte a lányát, arcára fagyott a mosoly:

– Rajtad meg miféle rongy van? Hát arra neveltelek, hogy pucéron menj a fürdőre? – ordította

– De apu én…

– Majd adok én neked pucérkodást! Úgy látszik régen kaptál ki tőlem! Vetted le az rongyot magadról! Andrea pityeregve fordult a szobája felé, de az újabb csapás csak ekkor érkezett:

– Nem mész te sehova! Azt mondtam vedd le azt a rongyot, vagy még jobban elverlek!

– Kérlek ne, nagyon szégyenlem magam! – még az apja is mindig ruhában fenekelte el, nemhogy pucéron mások előtt.

– Szégyenled?! Amikor pucéron akarsz a strandra menni?!

– De…

– Ne kéresd magad, mert nagyon megbánod! Ezek után már nem maradt Andreának más választása: A kanapén ülők előtt lassan elkezdte letolni a fürdőruha egyik vállpántját. Ám amikor a jobb melle kibuggyant belőle, a kezét szégyenkezve elé helyezte.

– Vedd el a kezed! -kiáltott rá az apja – Pucérkodni akartál, akkor meg ne játszd a szégyenlőst! Andrea lassan leengedte a kezét. Így állt egyik mellével fedetlenül a férfi és a fiú előtt. Péter reszketett az izgalomtól. Néhány méterre tőle ott a leggyönyörűbb csoda, amit valaha látott. Csillogó szemekkel bámulta a hófehér birsalma nagyságú mellet. Gondolatban már a mellbimbót csípte az ujjai közzé. Gondoltaiból az apa hangja riasztotta fel:

– Na mi lesz segítség kell?! – de a lány a szégyentől dermedten állt. Több sem kellett az apjának: felugrott a kanapéról és két lépéssel mellette termett. Elkapta fürdőruha pántját, és durva mozdulattal megrántotta. Ám az nem csúszott le, csak megfeszítette a ruhát, amelynek ágyékrésze így ismét a lány szeméremajkai közzé csúszott. Andrea szégyenkezve szorította pinájára a tenyerét és szabadulni próbált a fogásból. Másik karja azonban így kicsúszott az apja kezében tartott vállpántból, így mindkét melle csupaszon maradt. Eléjük kapta a kezeit, így meg a ruha anyagatól szétterpesztett nagyajkait bámulhatta meg Péter, akinek ekkor már majd szétrepedt a gatyája. Ekkor megpróbál a szobája felé menekülni. De az apja egyre dühösebb lett:

– Adok én neked! Még szót fogadni sem akarsz! – rántotta vissza a fürdőruha pántjánál fogva. A rántás igen kellemetlenül érte Andreát: mivel a ruha immár csak az altestét takarta, így a rántás hatására lábai hátrarándultak, és előre esett. Fájdalmasan beütötte a tenyerét, de ami még ennél is rosszabb: a ruha térdig lecsúszott róla. Végül a haragos apa egy utolsó rántással végleg eltávolította. Andrea így arccal a szobája felé négykézláb állt a padlószőnyegen. Háttal a kanapénak, és mindössze 3 méterre attól. Péter így tökéletesen láthatta. A fiú reszketve bámulta élete első pináját: azt, ahogyan a borotválás a combok tövében véget ér a fenék vágatában megmaradt néhány apró kis szőrszál. Megbabonázva bámulta az enyhén szétnyílt puncit és a lány fenekének lyukát is.

– Tüzelő szuka! – hagyta el önkéntelenül a szó a száját. Pedig a lány mindent érzett csak nemi vágyat nem.

– Az! De én majd kiverem belőle! – kiáltott az apa. Ám a lány négykézláb próbált a szobája felé menekülni. Azonban az apja a hajánál fogva elkapta, és visszarántotta, majd a dohányzó asztalhoz Péter elé lökte. Andrea nem tudta fékezni az esését, így az asztalra, a tányérok közzé esett. Természetesen azok kiborultak, és végigfolytak a csupasz testén. Pétert megbabonázta a zsíros paprikás lében fetrengő lány látványa. Sajnos csak egy pillanatig élvezhette, mert a lány zokogva az asztal mellé vetette magát, ahol igyekezett minél jobban összehúzni magát.

– Még mindig nem fogadsz szót! – ordított még mindig az apja

– Állj fel azonnal! És húzd ki magad!

Andrea lassan feltápászkodott és kiegyenesedett. Nem akarta tovább feszíteni a húrt, így kezeit az oldala mellé ejtette. Péter számára ez maga volt a mennyország. Az arcától alig másfél méternyire volt egy szűz pina. Most végre jól láthatta a részleteit is: A fekete szőrzettel borított nagyajkak közül éppen csak kikandikáló kisajkakat, és azok finom kis ráncait. A látványt még izgatóbbá tette számára a levestől csapzott szőrzet látványa, és a szőrzetben megakadt néhány szem levestészta is. A gyönyörét az is fokozta, hogy a lány hasáról még mindig csurgó zsír lassan a pina vágatába csordogált. Végigmérte a hangtalanul zokogó lányt: gyönyörködött a hamvas bal mellében, a majdnem a fehér bőrével egyforma világos mellbimbóban. Itta jobb mell látványát: a zsír teljesen elborította azt, egyszínűvé téve az egészet, csak a mellbimbó csúcsa törte meg csodálatos gömbölyűségét.

– Jól van! Most pedig fogd meg a bokádat! -utasította a lányt az apja Andrea még mindig halkan sírdogálva lehajolt. Így azonban Péter csak a fejét és a hátát láthatta. Az apa a lány mögé lépett, és csupasz tenyerével ráhúzott annak fenekére. Bár a lány várta az ütést, mégis feljajdult. Az apja még egyszer ütni próbált, de ahogy a szétterpesztett fenékre nézett, megbabonázta a finom segglyuk és az alatta feszülő punci látványa. Valami megmozdult a nadrágjában, amit az asszony csak hosszas szopással tudott megkeményíteni. Elszégyellte magát erre a gondolatra és zavartan leengedte a kezét. Majd így szólt:

– Lemegyek a kertbe vesszőért! Addig meg ne mozdulj! Péter te meg mond meg, ha el mer mozdulni, amíg kimegyek. – mondta, majd kilépett az előszobába. Csend telepedett a hallra. Hallatszott a becsapódó ajtó hangja. Péter izgatottan nézte a lányt. Ám nem sokáig bírta, és lassan felállt, hogy hátulról is megszemlélje. Andrea könyörgőre fogta a dolgot:

– Kérlek szépen, menj haza!

De a fiú már mellette állt. A lány karja alatt átnyúlva lassan megfogta a zsírtól sikamlós jobb mellet. Végighúzta a kezét rajta. Élvezte, ahogy az apró bimbó az ujjbegyei között pattog. Már nem is hallotta a lány könyörgését. A keze tovább vándorolt a combok közzé, ám a lány összeszorította azokat. Így keze nem fért hozzá álmai tárgyához. Ekkor vette elő a farkát. Lassan a lány karjához érintette, majd beljebb tolta, így érezte a zsíros mellbimbót, ahogy a makkjához ér. Andrea nem bírta tovább és elugrott.

– Mi van, többet akarsz kapni? Gyere azonnal vissza!

– Jól van, csak ne árulj el! Kérlek! – válaszolt a lány és közelebb lépett.

– OK! Na nyomás fogd meg a bokád! – mondta Péter és ismét mellé állt. Megint a megmarkolta a lány alácsüngő mellét, és élvezettel mondta: – Megbaszom a csecsed! – és ismét elkezdte a “csecshez” szorítani izzó makkját. De még mindig nem volt elég: elengedte, és keze ismét az áhított pina felé kalandozott. Andrea még jobban szorította a combjait, és még jobban igyekezett előre hajolni. A fiú ismét nem ért célt. Ekkor a lány háta mögé lépett. Ami elölről védhető volt, az bizony hátul kidomborodott. Péter egészen közel hajolt a meztelen popsihoz. A lány mindkét lyuka az arca előtt feszengett. A segg vágatában megmaradt apró, pihés szőrök megbabonázták: nyelvét kiöltve végignyalt mindkét nyíláson. Andrea szégyenében megpróbálta összeszorítani farát, hogy legalább a kisebbik lyukát elrejtse.

A megfeszülő izmok látványa a végletekig fokozta Péter izgalmát: megragadta a lány fenekének két félgömbjét, és ismét szétfeszítette azokat. Majd így tartva a lányt, farkát a hüvelyhez igazította. A lány próbált kitérni, és fenekét arrébb mozdította. Péter dühösen ráhúzott, úgy hogy Andrea ismét feljajdult. A fiú újra próbálkozott, de a punciba nem tudott betalálni. Dühében és izgatottságában magához rántotta a kitárt popsit. A farka így feljebb csúszott a hüvelytől a lány segge lyukához. Ugyanezzel a mozdulattal Andrea hangos fájdalom kiáltása mellett a makk elmerült a lány fenekében.

A lány úgy érezte, hogy szétreped, pedig az egész fasz még bele sem hatolt. Teste görcsbe rándult, farpofáit ismét összerántotta. Péter nem bírta tovább, ahogy a női hús a makkjára szorult: hangos nyögéssel a lány seggébe pumpálta heréi tartalmát. Így álltak egy fél percig, amíg Péter merevedése alább hagyott és kihúzta a lányból a farkát. Most már könnyebben ment. Az apró popsi lyukból vékony patakban visszacsorgott némi geci. Hogy nehogy a lány apja meglássa, Péter felkapta az asztalról a leveses tálat és a maradék levessel leöblítette.

Andrea nem bírta tovább a megaláztatást, hogy engedelmesen tűrje, hogy a fiú a szemérmén matat. Felugrott és semmivel sem törődve kirohant a lakásból. Az utcára nem rohanhatott, mert azt már nem élte volna túl, ha ez egész falu a pucérságát bámulja. Így a kert felé rohant. A kertkapuban az apjába ütközött. A férfi lassan elpárolgó haragját ismét felszította a lány engedetlensége. Haragosan rákiáltott:

– Nem azt mondtam, hogy maradj bent és fogd a bokád?! Na majd most rendet tanulsz! – húzott végig rajta a kezében tartott vesszővel. Az ütés a lány hasát érte és vörös hurkát hagyott rajta. Az apja a fájdalom kiáltással nem törődve ismét rá akart húzni, ám Andrea a kertben lévő almafák közzé vetette magát. Az apja követte:

– Állj meg azonnal! Vagy még többet kapsz! A figyelmeztetés hatott, a lány pihegve megállt. Két kézzel nemi szervét takarva, a zihálástól hullámzó mellekkel fordult az apja felé. A férfire ismét hatást gyakorolt a pucérsága. Nem is vette eddig észre, hogy mikor lett a lányból nő. Ezúttal nem hagyta, hogy úrrá legyen rajta a férfi, hanem inkább a büntetéssel törődött. Előhúzott a nadrágja zsebéből egy gombolyag spárgát és megszólalt:

– Nem fogsz te itt szaladgálni! Ha nem megy másként, hát kikötlek! Nyújtsd ide a csuklód!

– De apu, Péter… – próbálta elmondani az iménti megaláztatását

– Ne mentegetőzz! Legalább annyi tartás legyen benned, hogy a büntetést elviseld! Áthurkolta a spárgát a lány csuklóján majd elvágta és a végét az almafa egy derékmagasságú ágához kötötte. Eközben Péter is lement a kertbe és izgulva nézte a kibontakozó jelenetet. Az apa a lány háta mögé lépett és ráhúzott a vesszővel a farára. Andrea felsikoltott, és mivel a spárga méternyi hossza adott mozgásteret, arrébb tekeredett.

– Jól van! Ha így akarod, kikötöm a lábadat is! – szólt az apja. Vágott ismét két darab spárgát és a lány bokáira hurkolta.

– Gyere Péter segíts megkötni! – szólt a fiúnak. Egyikük egyik spárgát, a másikuk a másikat fogta meg. Hiába volt azonban mindkét darab vagy 4 méter hosszú, éppen csak elértek a két szomszédos fa tövéig, ahová hurkolták őket. Andrea így is széles terpeszbe kényszerült. Ott állt előre görnyedve, mert így a karját tartó zsinór is kifeszült. A szétterpesztett lábak minden eddiginél többet tártak fel belőle. Megnyíltak nagyajkai, és kisajkai is kibomlottak, ha valaki közelebb állt, akkor láthatta a csiklóját is. Péter egy kicsit távolabb húzódott, amikor az apa ütésre emelte a vesszőt. A suhintás pontosan a pompás fenéken csattant, mindkét félgömbön halvány csíkot hagyva. Andrea ismét felkiáltott és rángatni kezdte a fenekét, de csak annyit ért el, hogy széttárt pinájából még jobban kitüremkedtek kisajkai, és csiklója is láthatóbbá vált. Az apja lenyűgözve nézte és farka merevedni kezdett. Zavartan Péternek nyújtotta a vesszőt:

– Tőlem már eleget kapott! Húzzál rá te is egy párat, hátha ez a szégyen leszoktatja arról, hogy pucéron járjon a strandra!

A fiú örömmel vette el a vesszőt. Ha már nem kaphatta meg a lány pináját, legalább jól meggyötri. Ahelyett, hogy mellé állt volna, inkább a fejéhez lépett, és hosszában csapott a lány alfelére. Az ütés pont a lány fenekének vágatát érte. Most még nagyobbat sikoltott. A fiú izgalomba jött, és még jobban elnyújtotta a következő ütést, így az már Andrea feneke lyukát érte. S lány feltörő sikoltásától Péter farka kő kemény lett. Újra lesújtott, még jobban elnyújtva.

A hajlékony vessző ezúttal végigtekeredett a fenék vágatán majd a legvége behajolva elérte a pina közepét és éppen a csiklón csattant. Az elviselhetetlen érzés hatására Andrea összepisilte magát. Szétterpesztett lábai között vastag sugárban ömleni kezdett a pisi. A két férfi még sohasem látott ilyet. Megidézve nézték az aranyló sugarat, ami gyöngülve csordogált, végül elapadt. Az apa a lány mögé lépett és végigsimítva fenekén letérdelt, hogy megnézze az ütés nyomát. Nem sok minden látszott, csak a fenék nyílása és a punci alja közötti gát vörösödött be.

Nem tudott betelni a látvánnyal. Közelebb hajolt és megnyalta a pinát. Andrea megrázkódott, de mivel nem fájt, most nem húzódott el. A férfi tovább folytatta, nyelvét a szeméremajkak közé fúrva. Már nem érdekelte semmi, csak a hamvas női punci. Nyalta és nyalta a csiklót, arcát teljesen a lánya gyönyörű fenekébe temetve.

– Apu… – kezdte a lány, de hangja elfúlt, amikor a férfi beszívta fogai közzé az apró csiklót. Bizsergés járta át, és érezte ahogy öle felforrósodik. Bár szégyellte még egy kicsit magát Péter előtt, halkan felnyögött. A fiú eközben letolta a gatyáját és a lány mellé lépve ismét a melleit kezdte markolászni. Andrea ismét felnyögött. Apja abbahagyta a csikló izgatását és most a feneke lyukával játszott. Ujjaival simogatta széleit.

Belecsókolt és a lány pinájának nedvével megnedvesített mutató ujját finoman hozzáillesztette, majd a hegyét egy kicsit beljebb nyomta. Az apró sikoly ami elhagyta a lány száját, már a gyönyöré volt. Az apja ismét a punciját kezdte nyalni, de úját nem vette ki. Fantasztikus érzés járta át a lányt. Egész testében remegett. Péter ekkor már a hasa alatt térdelt és a megkeményedett mellbimbókat harapdálta. Az összes zsírt lenyalta a mellekről. Ezután felegyenesedett a lány feje mellett.

– Péter… – zihálta a lány – … fogd meg a csecsem! – könyörgött.

A fiú engedelmeskedett. Előrenyúlt és mindkét kezével masszírozni kezdte a melleket. Andrea sikoltott a gyönyörtől. Majd oldalra fordította a fejét és meglátta a fiú meredező faszát. Fejét kinyújtva éppen csak elérte szájával a makkot. Péter előre tolta csípőjét, így már a lány egész száját kitöltötte. Így maradtak egy ideig. Apja nyalta, Péter a bimbóival játszott a lány pedig szopott. Reszketni kezdet, majd elhúzta a fejét a fasztól és nyögdécselve megszólalt:

– Apu, tedd a pinámba, és ígérem, jó leszek.

A férfi felegyenesedett és gatyáját letolva elővette vastag faszát. Lassan a lány szemérem ajkai közzé illesztette. Andrea zihált, és igyekezett hátratolni magát, ám a spárga nem engedte. Az apja azonban nézte a finom pinát és elhúzta tőle vastag farkát. Nem akarta ennyire kitágítani a lányt. Intett Péternek, hogy elégítse ki ő. Így helyet cseréltek. Most ő állt Andrea fejénél és Péter a lába között. Péter megsimogatta a puncit, amelynek gazdája végre nem állt ellen. Megfogta a csiklót, majd széthajtotta a szemérem ajkakat és beillesztette a farkát. Ám Andrea elrántotta a seggét:

– Nem! – zihálta – Neked nem ott van a helyed! Vagy nem emlékszel?

Péter megértette, és megfogta a lány fenekét. A két felé húzta és a feltáruló enyhén kitágult lyukhoz illesztette a makkját. A lány eközben apja vastag farkát nézte, közben a pinája nedve már a combjain ömlött végig. Ám a feneke lyuka száraz volt, így a fiúnak megint csak a makkja csúszott be. Ezúttal feltalálta magát: ellépett a lánytól és a közeli veteményből tépett néhány túlérett paradicsomot. Eközben Andrea nem bírta tovább és bekapta az előtte álló férfi faszát. A hatalmas makk alig fért a szájába de azért csak szívta.

Egész teste remegett és izzadtságban fürdött. Péter visszatért és meglátta a teljesen kitágult pinát. Nem állta meg, hogy ne dugjon bele egy apró paradicsomot. A következőt a lány fenekén morzsolta szét, ujjaival minél többet juttatva apró lyukába. Ismét széthúzta a vörös lével áztatott fart és lucskos lyukba dugta a farkát. Ezúttal könnyen bement. Megfogta Andrea csípőjét, és ütemesen dugni kezdte a fenekét, amely most teljes hosszában elnyelte a farkát. Mámorító érzés volt, amikor tövig betöltve belespriccelhetett. Amikor elernyedt, a lány elhúzta fejét apja farkától és ismét kérlelni kezdte:

– A másik lyukam csak a tied! Kérlek dugj meg.

A felizgult férfi ismét felbátorodott és a lány kitárt lábai közzé lépett. Péter pedig leguggolt hogy ismét a mellekkel játsszon. Az apa ismét a puncit és a belőle kikandikáló paradicsomot nézte. Odanyúlt, de időközben Andrea kiszabadította ez egyik lábát, és a pináját összeszorítva összenyomta a bedugott zöldséget. Majd ismét széttárta lábait, ha lehet még nagyobb terpeszbe.

– Tetszik a nyuszim? – zihálta.

A férfi teljesen elveszett a látványban. A fehér popsi paradicsomlétől volt szutykos, a fenék lyukból szivárgott a geci és a punciból a szétnyomott paradicsom leve a pina levével összekeveredve csorgott a combokon végig. A látvány olyan átkozottul mocskosan erotikus volt, hogy nem tudta tovább türtőztetni magát: a farkát ismét a lánya pinájához illesztette, majd a makkot betolta a kisajkak közzé. Azok illedelmesen körbefogták, régen áhított kéjt okozva. Sajnos a felesége már nem rendelkezett ilyen szűk hüvellyel. Lassan tolta tovább befelé Andrea nyögdécselésétől kísérve. Péter közben a melleivel, a kemény bimbókkal játszott.

Újabb és újabb paradicsomokat kent szét a lányon, míg az teljesen nem vöröslött tőlük. Ekkor a szájába adta a faszát. Ahogy az apja ütemesen lökni kezdte úgy járt a szájában ki be a fasz. Tovább fokozta a gyönyörét, amikor az apja az ujját a fenekébe tolta. Néhány perc múlva elélvezett ő is és a férfi is. Az apja gyönyörködve nézte ahogy a kitárt pinából visszacsorgott némi geci és néhányszor végig simított a lány fenekén. Eközben Péter is elélvezett, maradék ondóját a lány szájába ürítve. Ezután eloldozták és visszamentek a házba.

Mindannyian megtisztálkodtak, sőt Andrea előttük borotválta -ezúttal teljesen csupaszra- domborodó punciját. Időben sikerült rendet tenniük mielőtt az anyja hazajött volna a gyárból.

Elmúltál már 18 éves? Ezen az oldalon felnőtteknek szóló tartalom található. Ha nem múltál még el 18 éves, hagyd el az oldalt.