Ébredés Eszternél

Fárasztó napot hagytam a hátam mögött. Megérkezve Eszterhez nemsokára ágyba bujtunk és az álomra nem sokat kellett várnom legalábbis nekem. Úgy fizikailag, mint lelkileg megviselt az egész szituáció…,sajnáltam is meg nem is a két tanárt.

Reggel korán ébredtem s láttam, hogy Eszter mélyen alszik s szokásához híven télen- nyáron meztelen ami azt jelentette , hogy a takaró lecsúszott róla és formás szép idomait láthatóvá tette. Nincs csodálatosabb, mint egy békésen alvó gyönyörű női testet megcsodálni, s rajta is volt mit. A test a nyugalmat és biztonságot közvetítette és most minden akadály nélkül megnézhettem magamnak az imádott nőt, aki először segített ahhoz az élvezethez amit csak egy férfi kaphat egy nőtől.

A kontyba kötött haja most kibontva egész a bal melléig leért s azt takarta egy kissé. A hajszálak közül kibúvó bimbója valami izgató látvány, egész a hasáig lecsúszott a takaró. Kísértést éreztem, hogy megemeljem, de nem akartam megzavarni a nyugalmát, így óvatosan lecsúsztam az ágyról és kimentem a WC-re, s visszatérve ugyanabba a pozícióban találtam, melléfeküdtem és lassan visszaaludtam. A redőny csak alig engedett be fényt így a félhomály segített az elalvásban.

Jól bele aludtam, mert arra ébredtem, hogy kellemes borzongás futkos a bőrömön. Szemem nem nyitottam ki teljesen, hogy megtudjam az okát ennek a jelenségnek. Első, ami szembe ötlött, az Eszter törökülésben ülő alakja volt, mint egy csodás szobor, mellei, mint mikor teljes izgalomba kerül, úgy meredtek a távolba vérpiros csúcsaival. Szemem résnyire nyitottam, s láttam szemlélődése falloszom irányába vetül, mert ő teljesen kitakart innen eredt a borzongás. És gondolom, hogy azzal a látvánnyal, amivel vissza aludtam, az keménnyé varázsolt. A perc varázsát az ébredő mozdulatom törte meg, akkor hajolt hozzám és csókjával jó reggelt kívánt, bal kezével pedig ölem felé közeledve simogatta egyre jobban meredező szerszámom.

– Andriskám – sóhajtotta – ne haragudj már hosszú percek óta csodálom a tested, s látom egyre meredező férfiasságod. Nagyon kívánlak.

– Én is, Eszterkém! – mondtam – Guggolj fölém és kínáld fel édenvölgyed nyelvemnek, te pedig száddal síkosítsd meg az én szerszámom.

Úgy is tett, akkor már vérbő cuncuskáját felkínálta, a megszokott finom nedvét éreztem nyelvemen. Nagyon kívánhatott, igaza volt, mert már teljesen fel volt tágulva, úgyhogy nyelvem sokat betévedt a hüvelyébe. Ő először mélyen bekapta szerszámom, s csak lassan engedte vissza, de makkját fogva tartotta, és nyelvével izgatta körbe-körbe. Remegett, amikor a gáton végighaladva elértem a popsijához, az első reggeli orgazmusa ekkor történt, ami nem egyszerre, hanem hullámokban jött. A következőt már nem várta meg, hanem a tőle megszokott fürge mozdulattal ráült a kőkeményen meredező szerszámomra.

Először tövig engedte magába s percekig mozdulatlan ült rajta, majd lassan gyengéden mozogni kezdett és ezzel a lassú mozgással hol emelkedett hol süllyedt, mintha nyújtani akarná mint a nudlit. A guggoló helyzetből átváltott fekvőbe , és ahogy a jakuzziban végig feküdt rajtam s összezárta a combjait, így ajkunk forró csókban ért össze. Valami eszméletlen gyengédség áradt belőle. Nem sokáig váratott magára a miértje.

– Drága Andrisom – kezdte – ugye nem lesz több ilyen adok-kapok?

– Eszterem, ez csak rajtad múlik – mondtam – nem történik meg, ha ketten nem kapunk rajta a konditeremben benneteket… Szent a béke?

– Igen – válaszoltam és megcsókoltam.

A nyugalmi állapot csak látszólagos volt amiben feküdt rajtam, mert hüvelyizmai mint egy szivattyú , úgy dolgoztak, csak a test volt viszonylagos késleltető nyugiban. Ebben a pózban sokáig harci díszben tudta tartani falloszom, ami azt eredményezte, hogy sokáig elnyújtottuk a közös orgazmust. Időnként fel lendült lovaglóülésbe, s vad vágtába kezdett. Nem hinném, hogy csak mert kibékültünk azért látom így, de most mintha még dacosabb és keményebb lenne a melle. Élvezettel simogattam, dörzsöltem bimbóit.

Valami eszméletlen jó volt kézbe venni ezt a két csodás halmot, időnként lejjebb ereszkedett, hogy szopni tudjam a bimbókat, csodás ízük volt ma. Ma reggel elemében volt, egy mozdulattal háta mögött támasztotta meg magát, a lábát nyakamba rakva mozdított el bicska alakba, úgyhogy a szerszámom majdnem heréstől eltűnt benne. Ezek csak átmeneti pózok voltak tőle, mert legjobban a lovaglást s egyben azt szerette, ha felül van.

Most is hangos sikongatásokkal lovagolt, közben felülve a fenekét simogattam, mire bátorítólag suttogta… :

– Szeretném, ha benne mennél el.

Így tehát, ahogy mozgott ujjammal tágítottam a szűk nyílást, egyre jobban közeledett a perc, amikor már nem bírom tovább. Finoman leemeltem magamról, s négykézlábra ereszkedett s felkínálta popsiját, nem kellett síkosító mert tiszta csatakos voltam, ahogy bebújt a makkom már a többi szép lassan helyet kapott…, azt hiszem csak egynéhány lökést bírt ki , és a teljes tárat beleürítettem.

Teljesen kifáradva pihegtünk egymás mellett, és csak a mennyezetet bámultuk nem akart megszólalni egyikünk se , mert ez talán az eddigi legcsodálatosabb reggel volt.

Nagy sokára mintha távolból jönne a hangom egy kissé rekedtesen megszólaltam.

– Csodás voltál Eszterem.

Ő, mint egy kedves kiscica mellém kuporodott és csak annyit mondott soha nem engedlek át senkinek.

– Na, és Anita ? – kérdeztem.

– Ő más kategória. Ma egyikünk se megy be az egyetemre. Ágyban maradunk s ahányszor csak tudjuk megvívjuk kedvenc csatánkat.

Epilógus :

Ettől a naptól a viszonyunk teljesen megváltozott Eszterrel. Odaköltöztem hozzá, idővel befejeztem a tanulmányaim és munkatársak lettünk az egyetemen. Szintén matekot tanítottam. Anita is elvégezte az egyetemet ő pszihológia szakon, s közös döntésként, amit hárman hoztunk meg, eladta a lakását és közösen vettünk egy nagyobbat, amiből kialakítottunk neki egy rendelőt, és mivel ő nem szándékozott férjhez menni így hármasban éltünk.

Mindannyian jól éreztük magunkat.